A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
273 ros egylet alelnöke, községi képviselő, a r. k. egyház tanácsosa, iskolaszéki tag. Neje: Tóth Etel. Kovács József borbély m. Piac tér. (Saját ház.) 1899-ben szül. Alpáron, 1915-ben szab. föl. 1923 óta önálló. Segédévei alatt Szentesen is megfordult, majd 4 évi katonai szolgálata alatt is mesterségét folytatta. Modern, hygiénikusan berendezett üzlete fővárosi nívójú. 1—2 tanulót tart. Az iparos egylet választmányi tagja, 5 évig volt pénzt. Önk. tűzoltó, közs. képv. test. tag. r. k. egyház tanácsosa. Résztvett a világháborúban, szolgált a Nemzeti Hadseregben is. Neje: Tarjáni Franciska. Kapcsándy Gáspár géplakatos m., cséplőgéptulajdonos. Brassói út 51. (saját ház). 1889-ben szül. Szerencsen, 1907- ben szab. föl. Mint segéd Rábapatonán, gr. Eszterházy uradalomban, Budapest szfőv. villamosműveknél, a HÉV Cin- kotai telepén dolgozott. 1920-ban lett önálló. Bércsépléssel is foglalkozik, darál® malma van. Szakképzett, tekintélyes iparos, elvégezte a Budapesti Technológia szaktanfolyamait, melyről oklevelet nyert* Az iparos egylet elnöke, közs. képviselő, a r. k. egyház tanácsosa, az egyházi számvizsg. biz. tagja, a Hitelszöv. felügy. biz. tagja és.jegyzője. Az iparosérdekek lelkes harcosa, aki iparostársai érdekeit méltóképpen reprezentálja. 1910-től a 7. h. huszárezredben szolgált, rokkant lett. Neje: Bolcsa Johanna. KARÁCSOND. Takács Pál sütő m. Rákóczi tér (saját ház). Karácsondon 1909-ben szül., Jász- árokszálláson 1928-ban szab. fel. Szabadulási helyén, édesatyja üzletében praktizált. 1931-ben alapította sütödéjét. Neje: Kiss Erzsébet résztvesz az üzlet vezetésében. TENGELIC. Halász Ferenc kovács m. Világospusztán 1902-ben szül., Szekszárdon, édesatyjánál szab. föl 1917-ben. Tovább maradt édesatyjánál, mint segéd és 1920- ban Budapesten tett gépészi vizsgát, majd 1926-ban átvette édesatyja műhelyét, amelyben lóvasalással és gazdasági szerszámok javításával is foglalkozik. 1929-ben nőül vette Csuti Máriát. Ofner Antal sütő m. 1890-ben Tolnán szül.. 16 éves korában Müller János mesternél szab. föl. Budapesten több jó üzemben dolgozott mint segéd és 1931-ben alapította fehér- és kenyérsütéssel foglalkozó műhelyét. Az orosz, román és olasz fronton teljesített szolgálatot és a kor. vas ker.-tel kitüntetve, mint őrmester szerelt le. 1922-ben nősült, feleségül vévén Promniczky Rózát. Rizner József épület- és bútorasztalos m. 1891-ben Tengelicen szül., Tolnában szab. fel 1908-ban. Felszabadulása után éveken át mint segéd Szekszárdon, Székesfehérvárott, Budapesten és Tolnán gyarapította szaktudását és 1925-ben lett önálló. A világháborúban a szerb és orosz fronton harcolt és ott kétszer megsebesült, majd 17 hónapig szenvedett hadifogságban. 1926-ban nősült, neje: Szabó Katalin. PESTSZENTIMRE. Árvay Gyula kőműves m., Petőfi u. 33. Kispesten 1900-ban szül., atyjánál Á. Sándornál 1917-ben szab. fel. Mint segéd Egerben működött, 1928-ban lett önálló. Résztvett a budapesti Drexler- palota építésében. Két segédet és 2 ta- noncot foglalkoztat. Munkájával jó nevet vívott ki magának. Baranyi Lajos kovácsmester, Kisfaludy u. 33. Kecskeméten 1872-ben szül., 1888- ban szab. fel. Pozsony, Brassó, Nagyvárad, Esztergom, Arad voltak segédi működésének állomásai. 1899-ben önállósította magát. A soroksári ipt. és a kecskeméti Iparoskor egyik alapítója. A szerb, orosz és olasz fronton harcolt. Nagy ez., kis ez. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Beretvás Pál borbély- és fodrász m., Fő u. 12. Szül. 1894-ben, felszab. Cégeny- Dányádon. Mint segéd Budapesten és környékén dolgozott. 1920-ban nyitotta meg a hygiénikusan berendezett üzletét, melyben közönsége megelégedését vívta ki. Berlin Ferenc épület- és bútorasztalos m., Zrínyi u. 53. Pesterzsébeten 1893-ban szül., 1911-ben Pák Imrénél szab. fel. Budapesten fejlesztette mint segéd szaktudását. 1925-ben lett önálló. Az orosz front harcaiban vett részt. Cibula József kovács m., Rákóczi út 18
