A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
274 66. Kispesten 1884-ben szül., Korompán 1900-ban szab. fel. A Felvidéken, Budapesten, Varsóban, Lembergben gyakorolta magát mint segéd, 1903-ban lett önálló. Törekvő, szorgalmas iparos. Csápory János asztalos m., Petőfi u. 54. Komáromban 1878-ban szül., 1894-ben szab. fel. Budapest, Wien, Berlin voltak segéd korában gyakorló helyei. 1932-ben lett önálló. Szakképzett mester, aki a helybeli közönség teljes elismerését érdemelte ki. Neje: Sztaricsek Cecilia. Gombás Géza szabó m. Kispesten 1902- ben szül., 1919-ben szab. fel. Kispesten és Budapesten volt segéd. 1931-ben lett önálló, miután a 4-es légvédelmi honv. tüzérosztagnál 2 évig mint önálló egyenruhaszabó dolgozott a szabók szakszervezetének kiküldetése folytán. Hlafka Gusztáv lakatos m., Zrinyi u. 58. Gölnicbányán 18894)en szül., u. ott 1904-ben szab. fel. Mint segéd Budapesten, Wienben és Párisban működött. 1918- ban önállósította magát. IV. Károly király koronázási kardja kosarának alapmunkáját ő készítette. A háború alatt a kardgyárban működött. ifj. Horváth Ferenc lakatos m., Kölcsey u. 103. Budapesten 1906-ban szül., 1922- ben szab. fel. Budapesten volt segéd, 1931-ben nyitott önálló műhelyt. A Népegészségügyi Múzeum, a Nemzeti Múzeum lakatos és szerelő munkáiban vett részt. Neje: Vágó Margit. Jenik Károly sütőmester, Bernát u. 100. Esztergomban 1883-ban szül., 1899-ben szab. fel. Esztergom, Miskolc, Budapest és Ausztria jobb mesterei mellett segé- deskedett, 1928-ban lett önálló. Két segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. 1912- ben nőül vette Schanda Erzsébetet. Kreisz Antal kőfaragó iparos, Vadász u. 49. Budapesten 1888-ban szül., Andre- etti Anselmnél 1906-ban szab. fel. 1929- ben önállósította magát. A háborúban a haditengerészetnél szolgált. K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Denhoff Julianna. Lovrencsics Ferenc asztalos m., Rákóczi út 39. Péterffy István lakatos m. redőnyüzeme Templom tér 3. Pesterzsébeten 1903- ban szül., 1922-ben szab. fel. Bpesten, Kispesten Hofher és Schranztnál dolgozott mint segéd, 1924-ben önálló műhelyt nyitott. Közreműködött a helybeli ref. templom építkezésénél. Neje: Markó Erzsébet. Bátocky József lakatos m., Kisberzseny! u. 22. Alsónémedin 1900-ban szül., 1919- ben szab. fel. Budapesten volt segéd több hírneves cégnél, 1927-ben önállósította magát. Szép Lajos húsiparos, Ferenc József u. 74. Vácott 1864-ben szül., 1883-ban szál), feh Budapesten volt segéd. 1899-ben létesítette önálló üzletét. A fővárosban 15 évig nagyvágó volt. A kispesti társaskör díszelnöke. Kispest volt törvénybírája, a Kispesti Hírlap volt szerkesztője. Neje: Fedor Julia. Szkok Mihály asztalos m., Vörösmarty u. 23. Szül. 1888-ban, felszab. 1904-ben. Segédi működését Budapesten, Székes- fehérváron, Veszprémben stb. fejtette ki. 1922-ben lett önálló. A világháborúban az orosz fronton fogságba került. Orosz fogságban nősült meg. Tomecz Lajos asztalos m., Jenő u. 134. Szül. Tótmegyeren 1879-ben, felszab. 1896-ban Budapesten, ahol segédi működését is kifejtette. A világháborúban az orosz és olasz fronton küzdött. Kis ez., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. kitüntetése van. Tölli Lajos asztalos m., Kossuth L. u. 74. Balatonkereszturon 1880-ban szül., 1899-ben szab. fel. Budapesten és Miskolcon volt segéd. 1926-ban lett önálló. A sashalmi baptista templom berendezését önállóan végezte. Az orosz és olasz fronton harcolt, fogságba került. Tupi Péter üveges m., Vasút u. 14. Bélapatakon 1876-ban szül., atyjánál T. Miklósnál szab. fel, mint segéd is nála dolgozott, mígnem 1913-ban önálló lett. A háborúban több fronton harcolt. Neje: Prozsinecz Berta. Urbán József asztalos m., Bocskay u. 1, és Rákóczi F. u. Aranyosmaróton 1897- ben szül., 1914-ben Budapesten szab. fel. Segéd is Budapesten volt. 1921-ben önállósította magát. A Benyovits rt. cég és más neves fővárosi cégnek évekig szállított. Résztvett a világháborúban. Br. v. é. és K. cs.-k.-je van. 1923-ban Holló Erzsébetet vette nőül. Vig József kőműves m. és építk. vállalkozó, Kisfaludy u. 44. Hevesen 1904-ben szül., 1924-ben Bukarestben szab. fel. Bukarestben, Konstanzában és Budapesten folytatott gyakorlatot a Vogel és Weid- linger, Tóásó Pál, Stettner és Krausz, Fehér és Dános cégeknél. 1927-ben lett önálló. Zajda Gyula úri- és női fodrász m., Kossuth F. u. 6. Baján 1893-ban szül., 1913-ban szab. fel. Mint segéd Kispesten dolgozott. 1925-ben saját erejéből lett önálló. Az orosz és olasz harctéren harcolt. K. cs.-k.-je van.