A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
266 Kovács István kőművesiparos, Széchenyi u. 21. Rákoskeresztúron 1895-ben szül., Budapesten 1913-ban szab. fel. Fővárosi vállalkozóknál praktizált. 1929 óta önálló. 1915-től végigküzdötte a világháborút, a szerb és olasz fronton, ezüst érdemker. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Sztruska Anna. Lay István asztalos és kádár, faáru- üzemtulajdonos, Pesti út 156. Rákoskeresztúron 1902-ben szül., ott 15 éves korában szab. fel. A Budapesti Technológia rendes növendéke volt. A vállalatot édesatyja alapította, 1923 óta van személyes vezetése alatt. A famegmunkálógépekkel felszerelt villanyerejű üzemben 4 segéd és 2 tanuló dolgozik. Ipt. elölj, tag, felügy. biz. tag, atyja községi közgyám, megye biz. tag. Neje: Schubauer Katalin. Maczuga László szabó m., Hajnal u. 20. Erdősszentgyörgyön 1874-ben szül., Marosvásárhelyen 1893-ban szab. fel. Békéscsabán és Budapesten folytatott segédi gyakorlatot. 1906-ban Budapesten alapított műhelyét 1911-ben helyezte át Rákoskeresztúrra. Polgári és egyenruha szabóságot folytat két fiával. Volt tanonc vizs. biz. tag. 1914—18-ig a szerb, orosz, olasz és román fronton harcolt. Neje: Kiss Hermin. Novossád József kőművesmester. • Paulovits Pál kép. kőműves m., Nap u. 16. 1908-ban szül, 1926-ban szab. fel. Budapesten, Rákoshegyen és Rákosligeten segédkedett, a Cyklopnál művezető volt. 1931 óta önálló, 1932-ben tett mester- vizsgát. Pelech József ács m., Tabán u. 27. Pilisen 1878-ban szül., Budapesten 1895-ben szab. fel. Budapesten mint segéd, Újpesten mint művezető működött. 1898- ban Pilisen önállósította magát, 1920 óta folytatja az ipart Rkereszturon. Azelőtt építési vállalata is volt, ma tisztán az ácsipart űzi. Volt ipt. elölj. tag. 1914-ben az orosz frontra került, Przemyslnél hadifogságba esett. Neje: Klein Teréz. Pintér Lajos sütő m. és vegyeskereskedő. Szül. 1890-ben, felszab. 1906-ban Siófokon. Siófok, Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém és Budapest műhelyeiben segédkedett. Önállósítási évei 1922 és 1925. Sütödéjében egy segédet és egy tanulót foglalkoztat. Villanyerejű szakgépei vannak. Az Orsz. Sütőiparosok Helyi Csop. elnöke. Háború alatt az olasz fronton volt. Neje: Horváth Gizella. Pintér Mihály cipész m.. Hajnal u. 5. Mendén 1885-ben szül., Szabadkán 1903- ban szab. fel. Szabadkán, Rákoskeresztúron és Budapesten volt segéd 1908— 1922-ig a MÁV szolgálatában állott. 1925 óta űzi állandóan az ipart Neje: Juhász Anna. Ruppl Ferenc kép. kőműves m., Jászberényi u. 9. Szül. 1890-ben, felszab. 1910-ben Budapesten. A legelső fővárosi vállalatoknál eltöltött évek után 1920- ban önállósította magát. 1931-ben tett mestervizsgát. Mint munkavezető fővárosi emeletes házak építésében vett részt, önállósága óta Rkeresztúron cca 20 épületet tervezett és kivitelezett. Végigküz- dötte a világháborút, megsebesült, kit.: kis ez. v. é., br v. é. és K. cs.-k. Neje: Grenyó Borbála. Szluka János kőművesiparos, id. Kovács Gy. u. 19. Rákoskereszúron 1902-ben szül., Budapesten 1926-ban szab. fel. Hat évig dolgozott a szakmában mint segéd. 1932 óta önálló. Mint alvállalkozó ő építette a rákosligeti ref. templomot. A Rákosligeti Önk. Tűzoltó Test. zenekarának karnagya. Neje: Ravasz Erzsébet. Vad Ferenc épület- és bútorasztalos m.r Ferihegyi u. 38. Dévaványán 1905-ben szül., u. ott 1923-ban szab. fel Endrődön, Budapesten (Malomsokynál, Polacseknél, Mahunkánál), Rákoshegyen és Rákoskeresztúron praktizált. Budapesten technológiát végzett. Műhelyét 1930-ban alapította. Egy segédje van. Vass Mihály sütő m., Széchenyi u. 15. 1896-ban Jászberényben szül., 1916-ban Budapesten szab. fel. Segéd fővárosi üzemekben volt. 1922-ben nyitotta sütödéjét, ahol egy segéddel dolgozik. Az üzlet vezetésében neje szül. Csák Anna is részt vesz. Vigas József sütő m. Szelézen 1882-ben szül., Budapesten 1900-ban szab. fel. Budapesten praktizált. 1906-ban Budapesten önállósította magát, fővárosi üzemét 21 év múlva Rákoskeresztúrra helyezte át. 3 segédje és 2 tanulója van. Üzeme géperejű. Ipt. felügy. biz. tag, OKH helyi csop. ig. tag. 1914—tői végigküzdötte a világháborút. Neje: Wolf inger Borbála. SOLT. Csete Bálint bognár m. (958. Solton 1903-ban szül., u. ott 1924-ben szab. fel. Segéd Solt, Akasztó, Kiskunhalas, Dunaföldvár stb. mestereinél volt. 1930-ban alapított műhelyében az összes szakmába vágó munkákat végzi.
