A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
267' Molnár János géplakatos m., Kossuth u. 605. 1883-ban Bölcskén szül., 1899-ben Budapesten szab. fel. 2 évig a Magy. Áll. gépgyárban dolgozott, 16 évig a M. Kir Áll. Építészeti hivatalnál művezető volt. Elejétől végigküzdötte a világháborút, kit.: nagy ez., kis ez. és br. v. é., koronás ezüst és koronás vas érd. kér. és K. cs.-k. 1919-ben önállósította magát. Volt ipt. elölj. tag. Neje: Mándy Izabella. Pecznyik János úri- és női szabó m. (335). Szül. 1896-ban Solton, felszab. 1913-ban Budapesten. 15 évig dolgozott kitűnő fővárosi szalonokban. 1920-ban a technológián szabászati szaktanfolyamot végzett. 1920-ban önállósította magát. Rendelői az intelligencia köréből adódnak. 1931 óta az Ipt. elnöki tisztségét viseli. Lelkes és rátermett vezetője az iparosságnak. A közs. képv. test. tagja. Részt- vett a világháborúban. Neje: Laki Erzsébet, képesített női szabó, 1931-ben hunyt el. Szűcs Sándor lakatos m. (577). Solton 1880-ban szül., u. ott 18 éves korában szab. fel. 22 éves fővárosi és vidéki gyakorlat után, 1921-ben alapította műhelyét. A különféle kerítéskészítésben specialista. Sok templom és magánkért dísze az ő remekbe készült kerítése. PERKÁTA. Baumann Vencel asztalos m., temetkezési vállalkozó, tűzoltó parancsnok, az Iparoskor vál. tagja, a tanoncvizsg. biz. elnöke. Született Perkátán 1862-ben, felszabadult 1878-ban. Adonyban, Perkátán és Budapesten töltötte segédéveit, 1886-ban saját házában lett önálló. Épület- és bútorasztalos munkát készít, amiben Nándor fia mint segéd szintén részt- vesz. Munkájával a közönség teljes megelégedését vívta ki. Jankovics Ferenc bognár m. Hercegfalván 1875-ben szül., 1890-ben szab. fel. Budapesten, Konstantinápolyban, Sara- jevóban, Romániában és Ausztriában dolgozott mint segéd. 1899-ben lett önálló. Az Ipt. elölj, tagja. A szerb, olasz, orosz és román fronton harcolt, egyszer megsebesült. Bronz v. é., K. cs.-k. és_ seb. é. kitüntetése van. Sokváry László asztalos m. Gyöngyösön 1878-ban szül., 1895-ben szab. fel. Hazánk és Európa több városában gyarapította szaktudását. 1924-ben önállósította magát. Résztvett a főváros több nevesebb épületének szakmunkáiban. Jó munkái több kitüntetésben részesültek. A szerb, orosz és olasz fronton harcolt. Thernesz Lajos sütő mester. Török- szentmiklóson 1905-ben szül., 1923-Ban szab. fel. Budapesten és vidéken segéd- kedett. 1929-ben alapította saját fehér- és steer-sütéssel foglalkozó sütödéjét, melyet nagy hozzáértéssel vezet. PUSZTASZABOLCS. Budai János borbély- és fodrász m. Jászapátin 1906-ban szül., 1927-ben szab. fel. Több vidéki helyen volt segéd, mígnem 1932-ben megnyitotta önálló üzletét, melyben egy segédet is alkalmaz. Horthy József gépészkovács m. (saját ház). Szül. 1886-ban, felszab. 1907-ben. Budapesten fejlesztve szakismereteit, 1928-ban lett önálló. Bércséplést is vállal. Tenczer Miksa cipész m. Dunaadony- ban 1893-ban szül., 1917-ben szab. fel. 1932-ben lett önálló. Úri- és női cipőket készít rendelésre jó kivitelben. TÁPÉ. Homai István lópatkoló és kocsikovács m., Fő u. Sándorfalván 1900-ban szül., u. ott 17 éves korában szab. fel. Szeged, Kecskemét és Kiskunfélegyháza mestereinél volt segéd. 1927-ben alapította műhelyét. Neje: Vincze Mária. Klein Béla borbély- és fodrász m, Török telep 14. 1904-ben Budapesten szül., 1920-ban Hódmezővásárhelyen szab. fel. Segédi gyakorlatot Budapesten, Pakson, Tiszafüreden és Szegeden folytatott. Fodrásztermét 1929-ben nyitotta meg. Neje: Flesch Rozália. Miklós Imre borbély- és fodrász m., Fő u. Szül. 1913-ban Tápén, felszab. 1929- ben Szegeden. Két évig Szegeden fejlesztette szaktudását mint segéd. 1931 óta önálló mester. Nagy József mészáros- és hentes m., Fő u. (saját ház). Tápén 1875-ben szül., Szegeden 1901-ben szab. fel. Segédi gyakorlatot Szegeden folytatott. 1904 óta
