A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
254 Gulyás Ferenc magyar szűcs m. Nagy- vásár u. (saját ház). Nagykörösön 1867- ben szül., Kiskunfélegyházán 1884-ben szab. fel. Segéd Kiskunfélegyházán és Kunszentmiklóson volt. 1892-ben önállósította magát. A gazdatársadalom részére dolgozik, Jenő fia is a műhelyben van. Volt Ipt. elölj. tag. Neje: Böszörményi Fánni. Horák István bognár m. Óvoda u. 774. (saját ház). 1879-ben Perén szül., 1894- ben Lacházán szab. fel. Szigetszentmik- lósi, lacházai, ráckevei és peregi mestereknél folytatott segédi gyakorlatot. Pereken 1904-ben önállósította magát, 1909-ben helyezte át a műhelyt Kun- szentmiklósra. Az Ipartesület számvizsg. biz. tagja. Végigküzdötte a világháborút, 33 hónapig volt a fronton. Neje: Kiss Teréz. Fia, István, a műhelyben dolgozik. Káldi Balázs cipész m. Síp u. 92. (saját ház). Szül. 1897-ben, felszab. 1913- ban Kunszentmiklóson. Segéd Du.nave- csén és Kunszentmiklóson volt. 1915-ben hadbavonult, az orosz fronton fogságba esett, 1921-ben tért haza. Műhelyét 1921- ben alapította. Neje: Kazárinova Zsófia. Kelemen Mihály cipész m. Futó u. Kunszentmiklóson 1899-ben szül., u. ott 1916-ban szab. fel. Budapesten és Rákosfalván praktizált. 1917-től 18-ig a háborúban volt. 1920 óta önálló. Neje: Major Piroska. Koczka Sándor hentes és mészáros m. Dob u. Budapesten 1902-ben szül., Brauch hentesárugyárában 1919-ben szab. fel. Budapesten és Kunszentmiklóson volt segéd. A széket édesatyja 1921-ben alapította, 1929 óta vezeti önállóan. Kovács István fodrász m. Vásári u. 1909-ben Budapesten szül., 1926-ban Kunszentmiklóson szab. fel. Öt évig dolgozott mint segéd. 1931-ben nyitotta fodrászüzletét. Neje: Berze Eszter. Movrin András úri és női cipész m. Kecskeméti u. 1908-ban Kunszentmiklóson szül., u. ott 1926-ban szab. fel. Budapest, Karcag, Kunmadaras és Kunszent- miklós mestereinél fejlesztette szaktudását. Budapesten szabászatot tanult. 1931- ben alapított műhelyében egy-két segéddel mérték utáni és raktári munkákat készít, vásárra jár. Neje: Szabó Eszter. Női Mihály épület- és bútorasztalos m. Vásár u. Grábóczon 1881-ben szül., Szekszárdon 1898-ban szab. fel. Jobb fővárosi, kispesti, bajai és paksi üzemekben gyarapította szakmai tudását. Kispesten és Szabadszálláson volt önálló 1916 óta, Szentmiklóson műhelyét 1930- ban alapította. Kitüntetett mester. Az orosz, olasz és román fronton harcolt, megsebesült. Neje: Juhász Amália. Peer József sütő m. Futó u. 138. Szül. 1884-ben Szigetváron, felszab. 1903-ban Pécsen. Segéd Pécsen, Szigetváron, Zalaegerszegen és Szegeden volt. 1909-ben Szigetváron alapított műhelyt, 1928-ban alapította mai sütödéjét. Az intemátus szállítója. 1931-ben Budapesten oklevelet nyert. A tanoncvizsg. biz. tagja. 1914—18-ig az orosz és olasz fronton harcolt, kit.: K. cs.-k. Neje: Peer Mariska. Pongrácz Mihály cipész m. Sugár u. 1901-ben szül., 1919-ben Komáromban szab. fel. Miskolcon, Komáromban és Budapesten volt segéd. 1922-ben Komáromban alapította első műhelyét, melyet 1930-ban Kunszentmiklósra helyezett át. Neje: Rideg Juliánná. Sütő Gyula, a Gróf Wenckheim Dénes uradalmi malom főmolnárja. 1900-ban Bi- harkeresztesen szül., u. ott 16 éves korában szab. fel. Segéd Tiszaroffon, Békéscsabán, Ujszászon, Berettyóújfalun és Siófokon volt. 1926 óta tölt be önálló állást a szakmában. 1929 óta működik Kunszentmiklóson. Neje: Ványek Gizella. Tóth Pál kovács m. Óvoda u. 775. (saját ház). 1894-ben szül., 1911-ben szab. fel Kunszentmiklóson. Csepeli, budapesti, lacházai, vecsési és kunszentmiklósi gyakorlóévek után hadbavonult. Az orosz fronton hadifogságba esett. 1918-ban szerelt* le. 1920 óta önálló. Műhelyében egy segéddel dolgozik. A tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Mező Sára. Varga István kovács és géplakatos m. Vásári u. Kunszentmiklóson 1897-ben szül. A kovács szakmában 1920-ban szab. fel. Budapesten és Kunszentmiklóson fejlesztette szaktudását. 1925-ben önállósította magát. 1915—18-ig a világháborúban volt, megsebesült. Neje: Szabó Erzsébet. ' Vécsey Imre sütő m. Wesselényi u. 470. Kunszentmiklóson 1896-ban szül., u. ott édesatyjánál 1911-ben szab. fel. Szaktudását Budapesten gyarapította. A sütődét édesatyja 30 éve alapította, 1931 óta van személyes vezetése alatt. Végigküzdötte a világháborút, megsebesült. Neje: Teszák Ilona, résztvesz az üzlet vezetésében. Zsédely János gépészkovács m. Csillag u. (saját ház). 1884-ben Mezőőrsön szül., 1901-ben Dadon szab. fel Wienben, a győri vagóngyárban, Debrecenben, Budapesten a Kölber és Misura kocsigyárban és 13 évig a Máv-nál működött. A Tech
