A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

255 nológián 1917-ben szaktanfolyamot vég­zett. 1920-ban alapította műhelyét, ahol ■egy segéddel és tanulóval dolgozik. Mun­kájával a pécsi kiállításon nagydíjat nyert. Az Ipt. számvizsg. biz. tagja, a róm. kát. egyház képv. test. tagja. Részt- vett a világháborúban, megsebesült. Ne­je : Oláh Zsüzsánna. TÖRÖKBÁLINT. Führinger Ferenc borbély és fodrász m. 1902-ben Budapesten szül., az úri fod­rászatot Székesfehérváron tanulta, 1920- ban szab. fel. Budapesti fodrásztermek­ben volt segéd. 1925-ben önállósította ma­gát. 1926-ban kitanulta Budapesten a hölgyfodrászatot is. Egy tanulója van. Neje: Hermann Borbála. Lechner János épület-#és bútoraszta­los m., temetkezési vállalkozó. Baross u. 12. (saját ház). Budatelkin 1877-ben szül., Esztergomban 1893-ban szab. fel. Vándorútja során Budapest, Esztergom, Budaörs, Törökbálint, Tinye, stb. mes- mestereinél dolgozott. Géperejű üzemét 1901-ben alapította, fiai segítségével dolgozik. Az Iparos Kör vezetőségi tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Czeiz Erzsébet. Muszula Tamás cipész m. Baross u. (saját ház). Szül. 1902-ben Törökbálin­ton, ott tanulta az ipart, 18 éves korá­ban szab. fel. Kilenc éven keresztül tö­kéletesítette szaktudását, közben cipő­felsőrészkészítő tanfolyamot végzett. 1926-ban díszoklevéllel és éremmel tün- tettetett ki. 1929-ben önállósította ma­gát. Egy segédet és tanulót tart. A helyi műkedvelők vezetőségi tagja. Neje: Rák Terézia. Nusser György cipész m. Fő u. Buda­keszin 1905-ben szül., Budapesten 1922- ben szab. fel. Szaktudását fővárosi mes­tereknél gyarapította. 1929-ben önállósí­totta magát. Az ipart társas alapon űzi, Nusser György és Társa-cég alatt. Ne­je: Steiner Rozália. Vogl András úri és női cipész m. Fő u. 82. 1893-ban szül., Kunhegyesen, 1912- ben szab. fel Mohácson. Segéd Szegeden és Budapesten volt. 1915-ben hadbavo- nult, az orosz és olasz fronton harcolt, egy évig hadifogságban volt. A bronz vit. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. 1922-ben alapított műhelyében egy segédet tart. Neje: Schédl Mária. MAGYARBÁNHEGYES. A magyarbánhegyesi Ipartestület 1925-ben alakult 70 taggal. A testület el­nöke Szabó József cipész m., alelnökei Ágoston Mihály ács m., Pusztay József asz­talos m., Jegyzője Garay György lakatos m., iparhatósági biztos Herman Gyula főjegyző. Az ipartestület kebelében dalárda is alakult, amelynek elnöke ugyancsak Szabó József. Garay György mérlegkészítő és gép­lakatos m. Makón 1899-ben szül., 1916- ban szab. fel. Mint segéd 3 évig Makón dolgozott, majd 1922-ben önállósította magát. Résztvett az ipartestület megala­kításában. 1930 óta annak jegyzői tisztét tölti be és azt nagy hozzáértéssel telje­síti. A háborúban a vizi repülő hadtest­nél szolgált. Kuka László hentes- és mészáros m. Mezökovácsházán 1901-ben szül., fel­szab. atyjánál K. Jánosnál 1916-ban. Több városban segédeskedett. 1924-ben lett önálló. Az Ipt. elölj, tagja, aki részt­vett annak megalakításában. Neje: B’r- kenhauer Gizella. Piros Sándor férfiszabó m. Kunágotán 1879-ben szül., Szegeden 1895-ben szab. fel. Temesvár, Mezőtúr, Kunágota, Arad, Túrkeve voltak segédi működésének állo­másai. Önálló mester 1902-ben lett. Az Ipt. megalapításában résztvett, annak elölj, tagja. Sándor fia is atyja iparát űzi. Sáfrány Béla hentes- és mészáros m. Szül. 1882-ben, felszab. 1901-ben. Oros­házán, Kunágotán és Magyarbánhegyesen volt segéd, 1907-ben nyitotta meg önálló üzletét, melyben jó árujával tette nevét ismertté. Az Ipt. elölj, tagja. Neje: Me- zey Piroska. Szabó József cipész m. Szül. 1890-ben, felszab. atyjánál K. Péternél 1907-ben. Magyarbánhegyesen és Orosházán folyta­tott segédi gyakorlat után 1922-ben lett önálló. Mérték szerinti rendelésre dolgo­zik. Az Ipt. egyik megalapítója, annak elnöke, aki lankadatlan tevékenységet fejt ki iparostársai érdekében. A testü­leti dalárda elnöke. A világháborúban orosz fogságba esett.

Next

/
Thumbnails
Contents