A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
233 gozott. 1920-ban lett önálló. Cséplőgéptulajdonos, bércséplést is vállal, önálló gazdasága is van. 1926 óta a vendéglői jogot gyakorolja, gépész szakmáját ab- bahgyta. Üzeme fővárosi nívójú, fűszerős vegyeskereskedése és kis gazdasága is van, melyben felesége, szül. Mozsár Marcelka is tevékenyen részt- vesz. Egy alkalmazottat tart. 1914- a 60. gy. ezredben a repülőosztagnál szolgált, az olasz frontos sebesült. 50 százalékos rokkant. Varga János képesített kertész (özv. Molnár Józsefné bérgazdaságában). Vác- dukán 1891-ben szül., 1910-ben Budapesten nyert képesítést, mely után uradalmi kertész lett. Speciális konyha- és virágkertész, tervezéseket, kertberendezéseket végez, méhészettel is foglalkozik. Kizárólag hivatásának szenteli idejét. A 32. gy. ezredben az orosz fronton megsebesült, kisezüst vit. érme van. Neje: Kónya Éva. Veréb Gyula cipész m. Fő tér (saját ház). 1879-ben született, 1896-ban Gyöngyösön szabadult fel. Gyöngyösön, Hatvanban és Budapesten dolgozott, mint segéd, 1901-ben lett önálló. Mérték után, rendelésre dolgozik, keze alól elsőrendű munka kerül ki. A tűzoltó testületnek 30 éve tagja. Csővezétő, őrparancsnok. A 60. gy. ezredben az olasz fronton harcolt, bronz v. é. és K. cs.-k.-tel kitüntetve. Neje: Tóth Teréz. ISASZEG. Balázs József sütő m. Pécelen lakik. Sütödéje Isaszegen van. 1893-ban Pécelen szül., 1910-ben Budapesten szab. fel. Budapest, Kecskemét, Kalocsa, stb. mestereinél dolgozott két évtizeden keresztül. 1931-ben alapította isaszegi sütödéjét. A gödöllői ipt. elölj, tagja. A szerb, orosz és olasz fronton harcolt, kisezüst, bronz vit. é.' és K. cs.-k.-je van. Neje: Veres Viktória. Bezák János úri és női cipész m. Hino- ránon 1893-ban szül., Nagybélicen 1910- ben szabadult fel. Segéd Nyitrán, Budapesten és Temesváron volt. 1920 óta önálló mester. Egy segédet tart. Magyarul és tótul beszél. Csajkovszky János cipész m. Szül. 1894-ben, felszab. 1910-ben Isaszegen. Rimaszombati, losonci, és budapesti gyakorlóévek után 1918-ban önállósította magát. Az Iparoskor könyvtárosi tisztségét viseli. Neje: Palaga Veronka. Guzi Ernő fényképész. 1902-ben Budapesten szül., 1916-ban szab. fel. Budapest, Szerencs, Szikszó és Miskolc műtermeiben tökéletesítette szaktudását. A Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. 1921-ben alapított műtermében készült felvételei művészi meglátásról tanúskodnak. Haász Géza vendéglős és fűszerkereskedő. Isaszegen 1872-ben szül: A nyomdász és a vendéglős ipart tanulta. A vendéglőt édesatyja 1856-ban alapította, 1897 óta áll saját vezetése alatt. Üzlete a múltban is jóhírű volt, ma is a helybeliek és a kirándulóknak kedvelt szórakozó helye. Az Iparoskor ügyv. alelnöke, a közs. képv. test. tagja. A magyarosítás terén kifejtett eredményes buzgóságáért a vallás- és közoktatási miniszter elismerő oklevéllel tüntette ki. Végigküzdötte a világháborút, br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Rosovszky Hermin. Kosaras Kálmán úri és női cipész m. Badacsonytomajon 1908-ban szül., Keszthelyen 1927-ben szab. fel, mikor is pénzjutalomban részesült. Fehérvár, Keszthely, Veszprém és Budapest mestereinél tökéletesítette szaktudását. Műhelyét 1931-ben alapította. Egy segédje van. Kosik Béla lakatos m. Szül. 1894-ben, felszab. 1914-ben Budapesten. A Máv-nál tanulta az ipart, Kiszombor és Mária- besnyő üzemeiben praktizált. 1927 óta az Iparoskor titkári teendőit látja el, tisztségében közmegelégedésre működik. Végigküzdötte a világháborút, megsebesült. Neje: Groszmann Katalin. Kovács József vendéglős. Órin 1873- ban szül., Balassagyarmaton 1891-ben szab. fel. Budapesten, Szerbiában és Németországban előkelő éttermekben praktizált. Üzletét 1909 óta vezeti önállóan. A közeljövőben vendéglőjét szállodával fogja kibővíteni. Neje: Görög Ida. Kubinyi Béla fodrász m. Szül. 1889- ben, felszab. 1916-ban Isaszegen. A fővárosban gyarapította szaktudását. Fodrásztermét 1919-ben nyitotta meg. Egy tanulója van. Az Iparoskor vál. tagja. Markót András férfiszabó m. Galga- hévízen 1876-ban szül., Aradon 1894-ben szab. fel. Gödöllőn, Szolnokon és Tápió- szelén volt segéd. A mérték szerinti szabóságot 1901 óta folytatja önállóan. 1926 óta az Iparoskor elnöke, a Rákóczy- kör pénztárosa. Nagy lelkesedéssel dolgozik a közügyekért. 1914—18-ig volt a világháborúban. Nagy József kovács m. 1874-ben Csöngén szül., 1893-ban Farádon szab. fel. 16 éven át mint uradalmi kovács működött. 1919-ben alapította műhelyét.
