A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

134 Bércsépléssel foglalkozik. Neje: Scherer Mária. Ruszt Gábor úri és női fodrász m. Bu­dapesten 1896-ban szül., u. ott 1914-ben szab. fel. Fővárosi fodrásztermekben votl segéd. 1921-ben önállósította magát. 1927-ben a Magy. Orsz. Fodrász Szöv. aranyéremmel és oklevéllel tüntette ki. Neje: Pálfy Ilona. Sári János lakatos m. Szül. 1892-ben Isaszegen, felszab. 1910-ben Budapesten. Budapesti üzemekben gyarapította szak­tudását. 1915-ben hadbavonult, 1918-ban szerelt le<- 1924-ig mint segéd dolgozott, majd önállósította magát. Neje: Vantuch Verona. Schjrempf József úri fodrász m. Pa- lotaborsákon 1894-ben szül., Bátaszéken tanulta az ipart, 1910-ben szab. fel. Bu­dapest, Mohács és Bátaszék mestereinél volt segéd. 1924-ben nyitotta fodrász­üzletét, ahol két tanulóval dolgozik. Az Ip. Kör vál. tagja. 1915-ben az orosz harctérre került, hadifogságba esett, 1921-ben tért haza. Neje: Edler Ilona. Szabó Pál úri és női cipész m. Isa­szegen 1910-ben szül., ott is szab. fel 1916-ban. Segédi gyakorlatot Budapesten, Isaszegen és Gyöngyösön folytatott. Az ipart 1930 óta űzi önállóan. Szakképzett mester. Az Ip. Kör vál. tagja. Szegedi Gyula műszerész m. Zólyom­ban 1903-ban szül., Rákoskeresztúron 1920-ban szab. fel. A fővárosba ment szaktudását fejleszteni, „ahol egy évtize­den keresztül dolgozott. 1931-ben alapí­tott műhelyében a szakmába vágó összes munkákat végzi. A Keresztény Ip. Ifj. Egyl. titkára, a Zenekar megszervezője. Sztrizs Ferenc asztalos m. és temetke­zési vállalkozó. 1899-ben Alsókorompán szül., 1916-ban Isaszegen szab. fel. Segéd Budapesten, Nagyszombaton és Isasze­gen volt. 1931-ben alapított géperejű műhelye saját házában van. Az Ip. Kör vál. tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Vadovics Anna. Szvata Pál bognár m. Csengődön 1905- ben szül., Pestszentlőrincen 1920-ban szab. fel. Csonka-Magyarország minden nagyobb városában dolgozott mint segéd. Hatvanban segéd korában munkáját nagy ezüstéremmel tüntették ki. Kocsi és karosszéria gyártásával foglalkozik. 1931 óta az Ip. Kör jegyzői tisztjét viseli. Neje: Garzsó Erzsébet. özv. Tatár Jánosné szül. Pálinkás Er­zsébet cipész m. Néhai férje a világhá­borúban szerzett betegségében, 1926- ban húnyt el. Azóta neje özvegyi jogon, üzletvezetővel folytatja az ipart. Wizner István hentes és mészáros m. Galgamácsán 1885-ben szül., Vácon 1901- ben szab. fel. Hét évig dolgozott Buda­pesten, Újpesten és Vácon. 1908-ban ala­pította székét. Lóhúsfeldolgozással fog­lalkozik. Elejétől végigszolgálta a világ­háborút, az olasz fronton megsebesült. Neje: Neiser Aranka. JÁNOSHIDA. Asztalos János épület- és bútorasztalos m., temetkezési vállalkozó. Kossuth krt. 429. 1882-ben szül. Egerben, 1900-ban u. ott szab. föl. Eger, Miskolc, Budapest jobb mestereinél fejlesztette tudását, 1909-ben Miskolcon, 1925-ben Jánoshidán lett önálló. Számos iskolaberendezést ké­szített, épület- és bútormunkával, egy­szerű és díszes termelések rendezésével foglalkozik. Résztvett a háborúban, 1915- fogságba esett, 1920-ban tért vissza-. Neje: Menyhárt Viktória. Eszes Béla szabó m. Andrássy út 696. Jánoshidán szül. 1866-ban és Budapesten 1885-ben szab. föl. 1890-ben lett önálló. A szakma egyik legrégebbi képviselője a községben, Budapesten a legjobb cégek­nél szerezte szaktudását. Mérték után, rendelésre dolgozik, az úri közönség ked­velt szabója. Az Ip. Kör vál. tagja, volt alelnöke, pénztárosa, stb. Vilma leánya önálló női szabó. Neje: Vespazián Mária. Eszes József szabó m. Szegfű u. 282. 1877-ben szül. Jánoshidán, 1896-ban Bu­dapesten szab. föl. 1901-ben lett önálló. Mérték szerint rendelésre dolgozik, spe­ciális női kabátokat is készít. Műhelyéből ízléses szép munka kerül ki, József fia is a szakmában dolgozik. Az Iparos Kör vál. tagja, volt pénztárosa. A 31. tüzér­ezredben szolgált a háborúban. Neje: Füleki Erzsébet. Fülöp Pál cipész m. Arany János u. 220. 1895-ben szül. Kisapostagon, 1912- ben Budapesten szab. föl. Budapest jobb mestereinél volt segéd, 1919-ben lett ön­álló. Rendelésre, mérték után dolgozik, raktáron saját készítménye van. 1926 óta van Jánoshidán. Elismert szaktekin­tély. Az orosz, román és olasz fronton harcolt, kétszer megsebesült. Neje: Tóth Borbála. Gazsi József férfiszabó m. Petőfi u. 165. Jánoshidán szül. 1861-ben és 1879- ben Budapesten szab. föl. Budapesten dolgozott segédként és 1883-ban lett ön­

Next

/
Thumbnails
Contents