A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

232 mely nyersolajmotorra van berendezve. Az Iparoskor egyik lelkes megalapítója. Fejes László asztalos m. Besenyszögön 1894-ben szül., Szolnokon 1925-ben szab. fel. Két évi segédi gyakorlat után 1927- ben önállósította magát. Az Iparoskor vál. tagja, az orosz, román és olasz fron­ton harcolt. Kétszer bronz vit. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Kenyeres József kovács m. Damjanich u. Szolnokon 1872-ben szül., 1890-ben szab. fel. 9 évig a fővárosban és környé­kén volt segéd. 1899-ben lett önálló a fő­városban. A technológián gépészszaktan­folyamot végzett. A tanoncvizsg. biz. v. tagja, jelentős részt vett az Iparoskor megalakításában. Lados János cipész m. 1899-ben Be­senyszögön szül., 1921-ben szab. fel. Bu­dapesten és Szolnokon töltötte segédi gyakorló éveit. Műhelyéből jó munkák kerülnek ki. Pádár Kálmán cipész m. Nagykörűn 1900-ban szül., 1920-ban Ceglédbercelen szab. fel. 1927-ben önállósította magát. Az Iparoskömek 2 éven át jegyzője, ré­gebben könyvtárnoka volt. Az iparosér­dekek lelkes harcosa. Tóth Sándor borbély és fodrász m. Besenyszögön 1899-ben szül., 1915-ben szab. fel. Szolnokon volt segéd, majd üzletvezető, de dolgozott Olasz- és Fran­ciaországban is. 1922-ben létesítette üz­letét, melyet a jobb közönség látogat. Az Iparoskor titkára volt. A román és olasz fronton harcolt. Ifj. Vadkerty Sándor kovács m. Jász- kiséren 1898-ban szül., atyjánál 1916-ban szab. fel. A katonaságnál mint patkoló­kovács működött. 1923-ban lett önálló. Egy segédet és egy tanoncot foglalkoztat. Az Iparoskor gondnoka. 29. gy. ezred kötelékében vett részt a háborúban. DUNABOGDANY. Herold János ács m. Csatári u. 464. Dunabogdányon 1877-ben szül., u. ott 20 éves korában H. Józsefnél szab. fel. Ipolyságon, Temesváron és Budapesten praktizált. 1920 óta önálló. A kormányzó részére készült vadászkastély (Papprét, Visegrád), villák, iskolák, víztornyok, turbinák, stb. szakmába vágó munkáit végezte. A szerb, orosz és román fronton harcolt, kit.: kisezüst vit. é. és K. cs.-k. Hock Mihály épület- és bútorasztalos m. Erzsébet u. 14. 1882-ben Dunabogdá­nyon szül., 1899-ben Vácon szab. fel. Segéd és üzemvezető Esztergom, Komá­rom, Budapest, Nagymaros, Déva, Mis­kolc, Eger, stb. mestereinél volt. 1910- ben létesítette műhelyét, melyhez temet­kezési váll. is csalakozik. Jeles munká­jával a közoktatásügyi minisztertől di­csérő oklevelet nyert. A Temetkezési Egylet jegyzője. 1914-ben az orosz front­ra került, Przemyslnél hadifogságba esett és 6% év múlva tért haza. HORT. Gábor János cipész m. Ország út (sa- .át ház). 1904-ben szül. Horton és 1921- ben szab. föl. Budapest, Rózsaszentmár- ton, Gyöngyösön volt segéd, 1931-ben lett önálló. Mérték után rendelésre dol­gozik, elsőrendű, ízléses munka kerül ki keze alól. Tagja az Iparos Körnek. Gyön­gyösön teljesített katonai szolgálatot. Neje: Palik Erzsébet. Kremmer Antal mészáros és hentes m. Fő utca. 1895-ben szül. Örkényen, 1914- ben Hatvanban szab. föl. Hatvan, Gödöllő, Túra és Kállón volt segéd, 1927-ben lett önálló Hatvanban, 1929-ben Horton. Ál­landóan friss húsai, saját készítményű hentesárui vannak. Tagja az Iparos Kör­nek. A háborúban olasz, orosz fronton vett részt. Neje: Csurikovszky Ilona. Pittner Béla cipész m. Hort (saját ház). 1900-ban szül. Jászárokszálláson, 1916-ban u. ott szab. föl. 1930-ban lett önálló. Mérték után rendelésre dolgozik, javításokat is vállal. Keze alól elsőrendű munka kerül ki. Raktáron saját készít­ményű áruja van. Neje: Soós Margit. Szokoly Rudolf Rezső oki. gépész, cséplőgéptulajdonos. Országút (saját ház). 1882-ben Horton szül. 1899-ben szab. föl. Édesapja mellett tanulta az ipart, majd Budapest, Gyöngyös jobb mestereinél dolgozva, 1907-ben lett ön­álló. Gazdálkodással is foglalkozik, bér- cséplést vállal. Az Iparos Kör elnöke, annak egyik megalapítója, közs. képv. test. tag, a r. k. egyház tanácsosa, isko­laszéki tag, stb. A 17. tüzérezredben az orosz fronton harcolt. Neje: Gaiger Má­ria. Varga Boldizsár vendéglős, géplakatos m. Fő tér (saját ház). 1895-ben szül. Vámosgyörkön, 1909-ben géplakatos ta- nonc lett, 1912-ben szab. fel. Vámos­györkön dolgozott mint segéd. Mint ka­tona az arzenálban a reDÜlőgyárban dől-

Next

/
Thumbnails
Contents