A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

231 1932 április 1-én megalakult az Ipartestület, melynek elnöke Érti József cipészmester, alelnöke Mihály József sütőmester, jegyzője Trenkó György közs. főjegyző, pénztárosa Slezák Ferenc borbély m. Az ipartestület kebelébe az adonyi, pusztaszabolcsi, perkátai iparosok tartoznak. Érti József cipész és csizmadia m. Adonyban 1867-ben szül., 1885-ben szab fel. Segédi tevékenységét Perkátán és Budapesten fejtette ki. 1910-ben létesí­tette önálló műhelyét, melyben egy se­gédet foglalkoztat. Az adonyi faluszöv. kiállításon jó munkájáért éremmel tün­tették ki. Az Ipartestület és az Iparos Kör elnöke, közs. elöljáró, az adófelszó- laml. bizottság tagja, törvh. biz. póttag, r. k. egyháztanácstag, stb. Buzgó tevé­kenységet fejt ki iparostársai érdekében. Gaál János kádár m. Pesterzsébeten 1894-ben szül., 1911-ben szab. fel. A fő­városban és a vidéken folytatott segédi gyakorlat után 1920-ban Kiskőrösön ön­állósította magát. 1930 óta van Adonyban műhelye. Az orosz fronton megsebesült és fogságba esett. I. o. vit. érme van. Mathisz Mihály sütő m. Adonyban 1887-ben szül., 1902-ben szab. fel 1910- ben lett önálló Sárkeresztúron. Adony­ban 1922 óta van műhelye. Ipartest, elöl­járó, az Iparos Kör vál. tagja, a tanonc- vizsg. biz. tagja. Melcher Mihály borbély m. Perjámoson 1878-ban szül., 1894-ben szab. fel. Hód­mezővásárhelyen és Budapesten volt se­géd, 1904-ben önállósította magát. A ta- noncvizsg. biz., a rokkant és temetk. egy., az ipartestület tagja. A szerb és olasz fronton harcolt, megsebesült. II. o. v. é., K. cs.-k. és seb. é. kitüntetése van. Mihály Ferenc szikvízgyáros. Adony­ban 1910-ben szül., atyjánál a sütő és fűszeres szakmát tanulta. 1930-ban át­vette nagyatyjától a szikvízgyárat, ame­lyet járdányhajtással folytat. Levente­oktató tanfolyamot végzett. Mihály József sütő m. Csékcsicsón 1888-ban szül., Csíkszeredán 1901-ben szab. fel. Kolozsvár, Nagyvárad, Buda­pest voltak segédi működésének állomás­helyei. 1926-ban lett önálló. Az ipartes­tület alelnöke, az Iparos Kör jegyzője. Az orosz fronton harcolt. Schmidt József cipész m. Adonyban 1910-ben szül., 1928-ban szab. fel. Buda­pesten segédkedett Forgách Joachimnál, az Amerikai cipőszalonban és Dóczi Mór­nál, majd 1931-ben önálló lett. Törekvő, ambiciózus iparos, aki a fővárosba szál­lítja munkáit. Slezák Ferenc borbély m. Dunapente- lén 1893-ban szül., 1910-ben szab. fel. 7 évig Budapesten, Félegyházán volt se­géd, 1917-ben pedig önálló üzletet létesí­tett. Az ipartestület pénztámoka, közs. képv., a tanoncvizsg. biz. tagja. Az orosz, olasz fronton harcolt, kétszer megsebe­sült. Stanczel Béla asztalos m. Seregélyesen 1895-ben szül., 1911-ben szab. fel. A fő­városban és több vidéki községben fej­lesztette szaktudását és 1929-ben önálló lett. Az orosz fronton harcolt és fog­ságba esett. Tischner Ferenc asztalos m. Adonyban 1895-ben szül., 1912-ben szab. fel. Rác­kevén, Salgótarjánban gyarapította se­géd korában szakismereteit. 1928-ban lett önálló. Az ipartestület elölj, tagja. BESENYSZÖG. Agócs András fűszer- és vegyeskeres­kedő. Tiszapüspökiben 1890-ben szül., 1910-ben a pénzügyőrség szolgálatába lépett és 27 évi szolgálat után nyugdíjba ment mint fővigyázó. 1929-ben létesítete üzletét. Tevékeny részt vett az Iparoskor megalapításában, amelynek elnöke lett és annak kebelében igen eredményes te­vékenységet fejtett ki. A haditengeré­szetnél szolgált, az ázsiai fronton fog­ságba esett. Bagdány Sándor kovács m. 1901-ben szül., 1920-ban szab. fel. Tiszaföldváron, Szolnokon volt segéd. 1926-ban önállósí­totta magát. A Nemzeti Hadseregben szolgált. Műhelyéből elsőrendű munkák kerülnek ki. Berényi Imre cipész és felsőrészkészítő m. 1899-ben szül., 1919-ben szab. fel. Cegléden és Besenyőszegen volt segéd. 1923-ban lett önálló. A technológián vé­gezte a felsőrészkészítési tanfolyamot. Az Iparoskor pénztárosa. Czakó István malomtulajdonos. 1878- ban szül., 1897-ben szab. fel. Hat évig a főváros nagyobb üzemeiben gyarapí­totta szaktudását, majd 15 éven át ura­dalmakban önálló gépész volt. Hét évig a repülőgyárban motorszerelő, majd a Gazdák Szövetkezete malmában molnár és gépész volt. 1927 óta van malma,

Next

/
Thumbnails
Contents