A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
230 Kovács Ferenc rézesztergályos m. Liszt F. u. 99. Budapesten 1903-ban szül., a legelső fővárosi üzemekben praktizált, dolgozott Bukarestben is. 1927-ben létesített műhelyében tömegcikkeket gyárt. Több szabadalma van. Üzemében 5 HP-s motor szolgáltatja a szükséges hajtóerőt. Körömzsy István asztalos m. Bercsényi u. 16. 1867-ben Baracskán szül., 1886-ban Tiszaroffon szab. fel. Budapesten Thék Endrénél, Malomsokynál és hasonló nagyüzemekben működött. Részben vezető volt. 1925-ben önállósította magát. Az Ipt.elölj. tagja. Résztvett a világháborúban. Lender János épület- és bútorasztalos m. Téglagyár u. (saját ház). Szül. 1862- ben Tason, felszab. 1879-ben Budapesten. 10 évi gyakorlat után, 1890-ben önállósította magát Budapesten. 1919-ben helyezte át műhelyét Gyömrőre. Hosszú éveken keresztül mint elölj, tag működött az Ipt. kebelében. Neje: Hartl Mária. Novák József épület- és bútorasztalos m. Kaczián-puszta, Frangepán u. 21. Békéscsabán 1878-ban szül., u. ott 1894- ben szab. fel. Erdélyben, az ország nagyobb városaiban és Budapesten segéd- kedett 26 éves vándorútja során. 1922- ben alapította műhelyét. Az Ipt. volt vál. tagja. 1915-ben hadbavonult, 1916-ban hadifogságba esett, 1918-ban tért haza. Neje: Gandi Amália. Patkós Sándor festő és mázoló m. 1877-ben szül., 1898-ban Budapesten szab. fel. Fővárosi nagyvállalkozóknál működött 1926-ig, mikor is önállósította magát. Azelőtt az Ipt. vezetőségi tagja volt, ma üzletvezető. Háború alatt a csepeli lőszergyárban volt. Prekler Mihály cipész m. Klapka u. 3. 1876-ban szül., 1894-ben szab. fel. Kisbéren és Budapesten gyarapította szaktudását. Gyomron 1923 óta űzi önállóan az ipart. Tanonc korában három ízben nyert el kitüntetést jó munkájával, ma is elsőrendű munkát produkál. Az Ipt. elölj, tagja. A világháborúból rokkantán került haza (75%). Neje: Horsitzky Anna. Szabó Dezső főmolnár, Vasút u. Majsa- miklósvásáron 1887-ben szül., Ozorán 1904-ben szab. fel. Ozorán 17 évig dolgozott, majd a váci püspöki uradalomban főmolnári állást nyert. Később Veresegyházán, Balmazújvároson és Hajdúböszörményben volt. A gyömrői hengermalomban 4 éve főmolnár. A szerb, orosz, olasz és román frontokon harcolt, kétszer bronz vit. é. és K. cs.-k.-je van. Neje: Takács Anna. Tóth András katonai és polgári szabó m. Toldy u. 27., 29. Szül. 1893-ban Leveleken. Kereskedelmi szaktanfolyamot végzett. 1909-ben Nyíregyházán szab. fel. Nagy fővárosi vállalatoknál működött. 1915-ben Nagykállón nyitotta első műhelyét, majd Szegeden volt önálló. Mai műhelye 1928 óta áll fenn. Az Ipt. elölj, tagja. A francia és az orosz harctéren 36 hónapot töltött, 11 lövést kapott, hadirokkant. A nagy- és kisezüst vit. é. tulajdonosa. Neje: Skopál Hermin. Tóth Ferenc szíjgyártó és nyerges m.,. Vasút u. 280. Dánszentmiklóson 1899-ben szül., budapesti, kőbányai, szegedi, debreceni és győri segédévek után 1931-ben önállósította magát. A szakmába vágó összes munkákat végzi. Résztvett a világháborúban. az olasz fronton harcolt, majd a Nemz. Hadseregben teljesített szolgálatot. Varga József sütő m. Erzsébet u. 19. (saját ház). Budakeszin 1902-ben szül., Budapesten 1921-ben szab. fel. Segédi gyakorlatot Budapesten folytatott. 1928- ban alapította sütödéjét, ahol egy segédet és tanulót foglalkoztat. A helybeli dalárda és a GySE vezetőségi tagja. Résztvesz az üzlet vezetésében. Wantuch Sándor lómészáros m. Tompa u. 35. 1889-ben Endrődön szül., Szolnokon nyert képesítést. Kispesten, Szentesen és Szolnokon volt segéd. Székét 1929-ben alapította. Orosz hadifogságban volt. Neje: Fairer Emma. Zobay János borbély és fodrász m. Jókai u. 18. Szül. 1880-ban Torontóiban, Szent Huberten, felszab. 1895-ben Kecskeméten. Trencséni. szegedi és budapesti fodrásztermekben dolgozott 9 éven keresztül. Az üzletet sógora, Renczes Jenő 1904-ben alapította és 20 éven át vezette. 1926 óta van mostani helyén. Egy segéddel dolgozik. Résztvett a világháborúban. Neje: Renczes Erzsébet. ADONY. Adonyi Önálló Iparosok Köre. Alakult 1906-ban Bebesi István építész elnökletével. A körnek 500 kötetes könyvtára van. Műkedvelő és kulturális előadásokat tartanak. Tagjainak száma 90. Elnöke Érti József cipészmester, alelnöke Gévay Nándor molnár m., jegyző Mihály József sütő m., pénztárnok Dávid Imre kereskedő, könyvtárnok Kurján Mihály cipészmester. A kör 1932 május 15-én ünnepelte fennállásának 25. évi jubileumát.
