A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

229

risták sűrűn látogatják kedves vendéglőjüket, amelyben tekepálya, teniszpálya és strandfürdő a Dunaparton van. A közs. kép. test. tagja, az Ip. Kör vál. tagja, a Takarék Asztaltársaság jegyzője, a Temetk. Egyl. jegyzője, az Orsz. Vendéglősök Egy. pomázi csoportjának v. elnöke. 1914-ben az orosz harctérre ment, Przemyslben hadifogságba esett,

hat évi fogság után került haza. Neje: Kéner Margit.

Stein János borbély és fodrász m. Du- nabogdányon 1898-ban szül., u. ott 1916- ban szab. fel. Segéd nagymarosi, budapesti, szentendrei és csepeli üzletekben volt. Az olasz harctéren volt a háború alatt. 1920-ban nyitotta meg fodrásztermét. Neje: Szautner Katalin.

GYÖMRO.

Bochnyák János cipész m. Erzsébet u. 19. (saját ház). Rákoson 1897-ben szül., Gyömrőn 1923-ban szab. fel. Segéd Budapesten volt. 1929-ben önállósította magát. Résztvett a világháborúban, 42 hónapig hadifogságban volt. Neje: Sütő Erzsébet.

Czikány Gyula kovács m. 1893-ban Nagyszécsényben szül., u. ott 1910-ben szab. fel. Budapest és Balassagyarmat mestereinél segédkedett. Műhelyét 1922- ben alapította. 1914-ben hadbavonult, az orosz fronton harcolt. Neje: Csizmadia Verona.

Csorba József szabó- m. Petőfi u. 38. Tápiószelén szül. 1875-ben, tanítómestere atyja, Cs. Albert volt, aki 1890-ben szab. fel. Budapesti vezetőcégeknél dolgozott

1910-ig, mikor is a fővárosban műhelyt nyitott. 1914-ben helyezte át Gyömrőre üzletét. Röviddel utána hadbavonult, az összeomlásig teljesített szolgálatot. Egy évtized óta vezetőember a testületi életben, a szakoszt. elnöke.

Dimitrov Péter bolgárkertész. Bulgáriában szül. 1883-ban. Sátoraljaújhelyen szab. fel 1901-ben. Üllőn 1901-ben önállósította magát. Gyömrői kertészetét 1922 óta bírja. Négy alkalmazottat tart, 4 HP-s benzinmotor szolgáltatja a géperő vállalatához. Háború alatt a macedón fronton harcolt, 33 hónapig görög hadifogságban volt. Neje: Todora Ivanova.

Fábián Gyula szabó m. Kossuth F. u. 28. 1879-ben Ménfőn szül., 1896-ban Budapesten szab. fel. A legelső fővárosi szalonokban praktizált. A technológián szabászati szaktanfolyamot végzett. 1930- ban önállósította magát. Mágnások részére is dolgozik. Számos kiállításon aratott megérdemelt sikert munkáival. Neje: Bertalan Mária.

Gembiczky Lajos gépszerelő, Vasút u. Párádon 1905-ben szül., Balassagyarmaton 1920-ban szab. fel. A nagybátonyi és Salgótarjáni kőszénbányáknál mint gépkezelő, a Weiss M., az Egyesült Izzó, a Szfőv. Vízművek, stb. üzemeiben mint

vezető működött. 1924-ben a technológián géprajztanfolyamot végzett. Képesítése van az összes gőzgépekről, gázmotorokról, gépjárművezetésről, lakatos, hegesztő és esztergályos munkákról. Hatóságilag eng. vízvezetékszerelő. Géperejű üzemében egy segédet és egy tanulót foglalkoztat. Neje: Schőngrundner Jolán.

Horváth József cipész m., Irányi u. 53. Szül. 1903-ban Süttörön, felszab. 1920- ban Budapesten. 12 évig jeles budapesti műhelyekben segédkedett. 1932 óta űzi önállóan az ipart. A Műkedvelők Körének tagja.

Juhász Pál kép. kőmíves m. Aurél u. 19. Apostagon 1878-ban szül., Budapesten 1899-ben szab. fel. Egy évtizeden keresztül működött Arad, Budapest, Abá- zia, Fiume, Pozsony és Wien építészmérnökeinél és mestereinél. 1910-ben önállósította magát. 1911-ben nyert képesítést. Végzett kőfaragó. A nagyarányú építkezések egész sora fűződik nevéhez. Különös érdeme az Ipt. létrehívása, melynek 8 éven át elnöke volt. A Társaskör alelnöke, közs. képv. test. tag, építészeti szakértő, stb. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Tubli Margit. János fia felsőipariskolát végzett, atyja vállalatában vezető, a Telepi Casinó vezetőségi tagja, alelnöke.

Kiss János sodrony- és kerítésgyártó- üzemtulajdonos. Andrássy u. 25. Szombathelyen 1883-ban szül., Budapesten nyert képesítést 1901-ben. A Stadler és a Kollerich cégeknél praktizált. 1924-ben alapította három segéddel prosperáló géperejű üzemét. A gyömrői áll. csemetekert, a Ranolder Intézet, a Gr. Teleky Tibor és József, a Horthy István altábornagy és a környék számtalan birtokosának szállított munkái beszélnek szaktudásáról. Kiállítási oklevele van. 1931- ben alelnökké, 1932-ben elnökké választották. Fontos tisztjét nagy lelkesedéssel és rátermettséggel tölti be. A világháborúban megsebesült. Neje: Sinkovits Anna. János és István fia az üzemben dolgozik.