A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

228

tulajdonos (saját ház). 1892-ben Ecse- den szül., 1922-ben Nagyrédén édesatyja malmában szab. fel. A malmot 1929 óta vezeti önállóan. 1914-től végigküzdötte a világháborút az orosz és olasz fronton, egy évig olasz hadifogságban volt. Kit. kisezüst, bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje: Szabó Mária.

Beke Sándor cipész m. Szül. 1904-ben Nádudvaron, u. ott 1920-ban szab. fel. Segéd Nádudvaron, Debrecenben és Karcagon volt. 1928-ban születési helyén, önállósította magát, Nagyrédén 1931-ben nyitotta műhelyét. Gazdálkodással is foglalkozik. Neje: Molnár Erzsébet.

Dravnyik György gépészkovács m., cséplőgéptulajdonos (saját ház). 1868- ban szül., 1885-ben szab. fel Nagyrédén. Budapestre ment szaktudását tökéletesíteni, ahonnan 1893-ban hazatérve, önállósította magát. Iparán kívül saját földjén gazdálkodik és bércsépléssel foglalkozik. A közs. képv. test. tagja. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Neje: Fehér Róza.

Morvay István kerékgyártó m. Fő u. (saját ház). Nagyrédén 1909-ben szül., Gyöngyösön 1930-ban szab. fel. Nagyrédén volt segéd, majd átvette édesatyja

LEÁNYFALU

Adamik László sütő m. Törökszent- miklóson 1899-ben szül., u. ott 1914-ben szab. fel. Budapesti sütödékben dolgozott mint segéd. 1932-ben önállósította magát. Villanyerőre berendezett géperejű sütödéjében egy segédet foglalkoztat. Neje: Madarász Teréz.

Bonifert János ácsiparos. 1864-ben Szendehelyen szül., 1883-ban Újpesten szab. fel. Budapesten, Újpesten, Tokajban, stb. pratkizált. A Ganz-Danubiusnál két évet töltött. 1895 óta űzi önállóan az ipart. Számtalan villa, családiház, középület szakmába vágó munkája fűződik nevéhez. Az ő tulajdonát képezte egy évtizeden keresztül a leányfalusi dunai uszoda. A Magyar Asztaltársaság volt elnöke, a Magyarországi Munkás és Rokkant Nyugdíjegy. fiókjának elnöke és pénztárosa volt 21 évig, egy negyed évszázad óta közs. képv. test. tag, stb. Neje: Mocsay Mária.

Budai László úri szabó m. Pócsmegye- ren 1888-ban szül., Tahitótfalun 1906-ban szab. fel. Budapesten és Abádszalókon segédkedett. 1913-ban önállósította magát. Ipt. elölj, tag, tanonc vizsg. biz. tag volt 3 évig. Végigküzdötte a világtöbb évtizede fennálló üzemének vezetését, ahol a tradícióknak megfelelően elsőrendű munkát készít.

Reiner Sándor mészáros és hentes m. (saját ház). Apcon 1894-ben szül., Szi- í'ákon 1910-ben szab. fel. Segéd Losoncon, Salgótarjánban, Gyöngyösön és Budapesten volt. 1921-ben alapította székét. Ipara mellett gazdálkodással is foglalkozik. A közs. kép. test. tagja. 1914-től vett részt a világháborúban, az orosz fronton kétszer sebesült meg, kit.: bronz vit é. és K. cs.-k. Neje: Weiner Johanna,aki az üzlet vezetésében segédkezik.

Sándor Géza cipész m. 1888-ban Horton szül., 1905-ben Jászberényben szab. fel. Segédi gyakorlatot Budapesten, Apcon és Egerben folytatott. Egerben 1913-ban alapított műhelyt, Nagyrédén 1918 óta űzi önállóan az ipart. 1914—18- ig az orosz és román frontokon harcolt, a bronz vit. é. és a K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Mészáros Krisztina.

Szabó Zoltán mészáros és hentes m. (saját ház). Szül. 1903-ban Horton, felszab. 1922-ben Gyöngyösön. Szirákon, Gyöngyösön és Apcon fejlesztette szaktudását. 1930-ban önállósította magát. Neje: Szalóky Rozália.

PÓCSMEGYER.

háborút a szerb és olasz frontokon. Neje: Rois Jozefin.

Herczeg József cukrász. 1892-ben Leányfalun szül. A fővárosban tanulta a cukrászatot, 1910-ben szab. fel. Budapesten, Romániában, Cseh- és^ Németországban fejlesztette szaktudását. Önálló- sítási évei 1920 és 1926. Cukrászdája a helyi intelligencia és a fővárosi kirándulók kedvelt találkozási helye. Az Ip. Kör elnöke, a közs. képv. test. tagja. A szerb és az orosz fronton harcolt a háború alatt, kétszer megsebesült. Neje: Kárfiol Mária.

özv. Krisztandl Alajosné, szül. Sztra- patyka Lenke szíjgyártó és kárpitos m. Néhai férje 1914-ben az orosz frontra került, majd az olasz fronton harcolt, megsebesült. Hősies magatartásáért a nagyezüst, kisezüst és bronz vit. é., valamint a K. cs.-k. és a seb. érmet nyerte el. 1917-ben nősült meg, 1919-ben alapította műhelyét. 1931-ben történt el- húnyta óta vezeti özvegye a vállalatot.

Keczéry Róth István vendéglős. Po- mázon 1887-ben szül., Leányfalun édesatyjánál 1921-ben szab. fel. Atyja jónevű üzletét 1924-ben vette át. A fővárosi tú-