A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
227 ■éves gyakorlattal bír, kifogástalan munkát nyújt. Petruska Sándor cipész m. Deák F. u. 30. Dombrádon 1896-ban szül., u. ott 1912-ben szab. fel. Dombrádon, Nyíregyházán és Budapesten gyarapította szaktudását. 1928 óta önálló, 1 segéddel és két tanulóval folytatja az ipart. Háborúban az orosz és román fronton harcolt, megsebesült, kit.: bronz vit. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Sinka Veronka. Piszker Jenő cipész m. Rákóczi út 4. 1901-ben szül., 1916-ban Keszthelyen szab. fel. Nagykőrösön, Kerecsenen és egy évtizedig Budapesten volt segéd. A fővárosban felsőrészkészítő tanfolyamot végzett. 1929 óta önálló. 1917-ben hadba- vonult, román hadifogságban volt. A kisezüst és bronz vit. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Szalkay István épület- és bútorasztalosmester., temetk. váll., Deák F. u. 22. Kismányán 1907-ben született, iskoláit Gödöllőn végezte, Kistarcsán 1925-ben szabadult fel. Budapesten, Veszprémben és Újpesten fejlesztete tudását. Több segéddel és három tanulóval iskolai, kórházi és templomi berendezéseket, a vármegyeháza műszaki tárgyait, stb. készítette. Az Ip. Kör pénztári ellenőre. Tischner István cipész m. Deák F. u. 10. Adonyban 1895-ben szül., 1913-ban szab. fel. Egy évtizeden keresztül Wien- ben, Budapesten és az ország nagyobb városaiban dolgozott. 1923-ban Sashalmon alapított műhelyét 1929-ben helyezte át Kistarcsára. Egy segéddel dolgozik. A háború alatt az olasz fronton megsebesült. Kit.: K. cs.-k. és seb. é. Tóth Sándor épület- és bútorasztalos m. Deák F. u. 36. Szül.: 1875-ben, felszab. 1893-ban Kisbéren. 37 évig működött fővárosi és vidéki nagyüzemekben. 1930-ban önállósította magát. Elismert iparos. Neje: Kovács Eszter. Tumay Antal szabó m. Zrínyi M. u. 13. Csobánkán 1890-ben szül., Budapesten 1908-ban szab. fel. Budapesti szalonokban praktizált. 1929-ben nyitotta műhelyét. Oklevele van. Végigküzdötte a világháborút az olasz, román és orosz frontokon, megsebesült. Hősies magatartásával a nagyezüst, a kisezüst és a bronz vit. érmet és a K. cs.-k.-et nyerte el. Neje: Sára Anna. PILISSZENTIVÁN. Kiinger Lőrinc kovács m. Perbálon 1870-ben szül., 1887-ben Budaörsön szab. fel. Segéd Székesfehérvár, Pesthideg- kút, Solymár és Pilisvörösvár mestereinél volt. 1895-ben önállósította magát. Patkoló tanfolyamot végzett a hadseregnél, okleveles lópatkolói minősítése van. Műhelyében fia és egy tanuló dolgozik. Résztvett a világháborúban. Neje: Wenczl Anna. Metzger István hentes és mészáros m. Fő út. Szül. 1891-ben, felszab. 1909-ben Pilisvörösváron. Wienben praktizált. Végigküzdötte a világháborút, az orosz, román és olasz frontokon, kit. K. cs.-k. 1919-ben alapította székét. Neje: Taller Franciska. ifj. Metzger Márton épület- és bútor- asztalos m. 1891-ben Pilisvörösváron szül., 1911-ben édesatyjánál szab. fel. Továbbra is atyja műhelyében dolgozott. 1924-ben létesítette műhelyét. Épület- és bútormunkák és temetkezési cikkek készítésével foglalkozik. A világháború alatt az olasz fronton megsebesült. Neje: Mirk Anna. Schuck József hentes és mészáros m. Fő u. Pilisszentivánon 1884-ben szül., Budapesten 1900-ban szab. fel. Nagykovácsi, Pilisszentiván és Budapest jeles mestereinél segédkedett. 1908-ban alapított üzletében fiával együtt dolgozik. Az Ipt.elölj. tagja, volt közs. képv. test. tag. 1914-Ő1 végigküzdötte a világháborút, kétszer sebesült meg. Kit. kisezüst vit. é., két bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje: Metzger Mária. NAGYRÉDE. Ács János férfiszabó m. Templom tér. Szücsin 1909-ben szül., Gyöngyösön 1925- ben szab. fel, ahol segédéveit is töltötte. Nagyrédei műhelyét 1931-ben alapította. A róm. kath. egyház harangozója. Babják János épület- és bútorasztalos m. Lőrinczin szül. 1910-ben, Szirákon szab. fel 18 éves korában. Jeles fővárosi mestereknél praktizált. 1932-ben alapított műhelyében egy segéddel műbútorok készítésével és restaurálásával foglalkozik Ipari tudásának beszédei bizonyítéka 27 ezüst és 1 arany érem. Szabadulásakor is oklevéllel tüntettetett ki. Neje: Sándor Amália. Bakorik László molnár m. és malom15*
