A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
226 (saját ház). Ócsán 1906-ban szül., Kispesten 1921-ben szab. fel. Segéd budapesti. szegedi, salgótarjáni és kispesti műhelyekben volt. Egy évtizedes gyakorlat birtokában 1931-ben alapította műhelyét. MADOCSA. Arnold György szabó m. Hartán 1887- ben szül., Dunapatajon 1904-ben szab. fel. Dunapatajon, Madocsán és Kanadában dolgozott. Végigküzdötte a világháborút, megsebesült. 1918-ban önállósította magát, mai műhelyét 1931-ben alapította. Bacs József cipész m. 1898-ban Madocsán szül., 1918-ban Budapesten szab. fel. Fővárosi mestereknél és Madocsán se- gédkedett. 1932-ben önálló lett. Úri és női cipők mérték szerinti készítésével és javítással foglalkozik. Neje: Molnár Verona. Ivók János bognár m. Foktőn 1889-ben szül., u. ott 1906-ban szab. fel. Tanító- mestere nagyatyja volt. Budapesten, Nagykőrösön, Szegeden és Baján fejlesztette szaktudását. Önállósítási évei: 1909, 1922 és 1929. 1914-ben hadbavonult, hét évig orosz hadifogságban volt, a kisezüst vit. é. tulajdonosa. Neje: Uszkov Hona. Kánnai András kovács m., szikvízgyáros és helyettes állatorvos. Szül. 1883-ban, felszab. 1896-ban Madocsán. Budapesten, Dunaföldváron és Pakson malmoknál működött. Patkoló tanfolyamot, gépészvizsgát tett és az állatorvosi főiskolán gyógykovácsi képesítést szerzett Budapesten. Résztvett a világháborúban. Neje: Szendrei Zsuzsánna. Perlaki Horváth Antal épület és bútor- asztalos m., temetk. vállalkozó. Bölcskén 1887-ben szül., u. ott 1906-ban szab. fel. Dunaföldvári és budapesti segédévek után 1914-ben Polgárdin, 1920-ban Bölcskén és 1922-ben Madocsán nyitott műhelyt. Résztvett a világháborúban. Neje: Bocsa Éva. Schmitzberger Ferenc bognár m. Pakson 1905-ben szül., u. ott szab. fel 1920- ban. Paksi és kalocsai mestereknél praktizált. Műhelyét 1925-ben alapította. Az összes bognármunkákat végzi. Neje: Rácz Zsófia. Szabó Imre kovács m. Rákon 1900-ban szül., Sokorópátkán 1920-ban szab. fel. Az előszállási uradalomban, Bátyán, Madocsán és Budapesten működött 1929-ig, mikor is önállósította magát. Kocsi- és lóvasalással, valamint gazdasági szerszámok javításával foglalkozik. Neje: Törjék Eszter. Szívós Sándor hentes és mészáros m. 1874-ben Jászberényben szül., 1891-ben Jászkiséren szab. fel. Segédi gyakorlatot Budapesten, Dunaföldváron, Kőteleken és Tiszaroffon folytatott. Székét 1905- ben alapította. Elismerő levele van. Az orosz és román fronton harcolt, 18 hónapig hadifogságban volt. Neje: Molnár Juliánná. Szukfüll Imre sütő m. Palotabocsókon 1863-ban szül., Zomboron 1880-ban szab. fel. Bátaszéken, Esztergomban, Budapesten, Veszprémben, Baján s Aradon segéd- kedett. Önállósítási évei: 1895, 1922 és 1925. Neje: Hieng Irén. vitéz Zsigmondy József kovács m. Madocsán 1892-ben szül., Kocsis Györgynél 1908-ban szab. fel. Szigetvár, Pécs, Szekszárd és Decs mestereinél praktizált. Végigküzdötte a világháborút, az orosz és olasz fronton. Kétszer sebesült meg. A nagyezüst, a kisezüst, a bronz vit. é., a K. cs.-k., a seb. é. és a lópatkoló é. tulajdonosa. 1929-ben avattatott vitézzé. 1924 óta önálló. Neje: Baksa Eszter. 1924-ben húnyt el. KISTARCSA. Bachmann Konrád épület- és bútor- asztalos m. Király u. 16. Dunakömlődön 1882-ben szül., Budapesten 1901-ben szab. fel. Budapesten Thék Endrénél, a Magyar-Amerikai Faiparnál és Kistarcsán töltötte segédéveit. 1930-ban önállósította magát. Munkái a milánói kiállításon is szerepeltek. Neje: Wechter Erzsébet. Galbács Pál kéményseprő üzletvezető, Király u. 2. Békésgyulán szül. 1886-ban, u. ott szab. fel. 1903-ban. Mint segéd Békésgyulán, Sarkadon, Jászapátin dolgozott, Orosházán 9 és fél évig üzletvezető és tűzoltó parancsnok volt. 1932 óta al- ispáni megbízásból tölti be állását két segéd közreműködésével. Mestervizsgát 1926-ban tett. Végigküzdötte a világháborút, 50 százalékos hadirokkant. Neje: Maranyák Anna. Heisler László fodrász m. Rákóczi krt. 4. 1904-ben Szerencsen szül., 1918-ban Kistarcsán szab. fel. Dorog, Tokod, Kess- tölcse és Kistarcsa mestereinél töltött segédidő után 1928-ban nyitotta üzletét. 10
