A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
214 Galacs György mázoló m. Kovácspalotán 1880-ban szül., 18 éves volt, amikor a fővárosban felszabadult. Segéd Budapesten volt. 1912 óta mester. Iparát fiával és tanulóval folytatja. Háború alatt az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Morber Teréz. Kassay János épület- és bútorasztalos m. Piliscsabán 1882-ben szül., édesatyja volt tanítómestere, aki 1901-ben szab. fel. Kilenc évig atyja műhelyében dolgozott, majd 1910-ben önállósította magát. Géperejű üzemében családja és 2 tanuló közreműködésével dolgozik. Az Ipt. elölj, tagja. Hat évig orosz hadifogságban volt. Neje: Schnäbel Mária. vitéz Kápolnoky Ferenc kép. ács m. Budapesten 1891-ben szül., 1909-ben atyjánál szab. fel. Fővárosi mestereknél praktizált, évekig mint munkavezető működött. 1912-ben Budapesten önállósította magát, 1924-ben Piliscsabára helyezte át székhelyét. 1921-ben mester- vizsgát tett. Az Ip. elölj, tagja, levente oktató. 1912-ben vonult be katonai szolgálatra, végigküzdötte a világháborút, kétszer sebesült meg, az összes legénységi kitüntetések birtokosa. Neje: Krekó Júlia. Meinhárdt József kovács m. 1874-ben Piliscsabán szül., 1895-ben u. ott atyja keze alatt szab. fel. 1900-ban önállósította magát. Mint patkoló tanfolyamot végzett mester, elsőrendű szaktudással bír. Részvett a világháborúban. Neje: Blank Borbála. Müllner Mátyás kép. kőműves m. 1883ban Piliscsabán szül., u. ott 1902-ben szab. fel. Németországban és hazai mestereknél praktizált. 1914—18-ig a világháborúban volt, megsebesült, kit.: br. v. é. és K. cs.-k. 1926-ban önállósította magát. 1931-ben tett mestervizsgát az áll. építészeti hivatalnál. Családi házakat és villákat épít. Neje: Schönek Teréz. Schmidt Márton kalapos m. Zsámbékon 1885- ben szül., 1902-ben szab. fel. Zsámbékon és Budapesten volt segéd jeles mestereknél. 1909-ben alapította üzletét. Ugyanaz évben vette nőül ízeli Annát. Thomász Henrik mészáros- és hentes m. Tel.: 10. Szül. 1895-ben, felszab. 1914- ben Csepelen. 1915-ben hadbavonult, az olasz fronton harcolt. Megsebesült. Kit.: br. v. é. Leszerelése után mint segéd dolgozott fővárosi mestereknél 1925-ig, mikor is önállósította magát. Üzletében egy segéddel és két tanulóval dolgozik. Az Ipt. elölj, tagja. Neje: Schöner Anna. Weisz András cipész m. 1903-ban Piliscsabán szül., ott is szabadult fel 1925- ben Hermann mester keze alatt. Segéd Újpesten, Piliscsabán és Leányváron volt. 1927 óta mester. 1926-ban vette nőül Schuller Erzsébetet. Weisz György ácsiparos. Piliscsabán 1886- ban szül., 1907-ben Weisz András szabadította fel. Fővárosi, esztergomi és pilisvörösvári cégeknél praktizált. 1911- ben önállósította magát. Családi házak és villák szakmába vágó munkáit végzi. 21 év óta dolgozik József főhercegnek, állami szállításai is vannak. Volt Ipt. elölj. tag. A háború alatt katona volt. Neje: Gróf Anna. RÁKOSCSABA. Kőműves József kovács és géplakatos m., Károly király u. 28. Budapesten 1882- ben szül., Agárdon gr. Nádasdy uradalmában 1900-ban szab. fel. Budapesten a Ganz Danubiusnál és más nagyüzemekben praktizált. Székesfehérvárott a lópatkoló tanfolyamot kitüntetéssel végezte el. Első műhelyét 1910-ben alapította, rákoshegyi műhelye 1932 óta áll fenn. Az orosz és olasz fronton harcolt, négy ízben sebesült meg. Kit.: kis ez., br. v. é., K. cs.-k., seb. é. Neje: Müller Ágnes. PILISBOROS JENŐ. ÜRÖM. Bruckner György épület- és bútorasztalos m. (Pilisborosjenő). Pilisvörösváron 1872-ben szül., Budapesten 1890-ben szab. fel. Piliscsabán, Pilisvörösváron, Pilis- borosjenőn és Solymáron volt segéd. Műhelyét 1897-ben alapította. Iskolák, óvodák berendezését, családi házak és villák szakmába vágó munkáit végzi. Az. Ipt. elölj, tagja, a róm. kath. iskolaszék tagja. Résztvett a világháborúban, kit.: K. cs.-k. Neje: Czankás Anna. Handl Mihály kovácsmester, Torbágy. Kiss Béla szabó m. (Pilisborosjenő). 1896-ban szül.. Solymáron 1914-ben szab. fel. Budanesten. Segéd Budapesten és Solymáron volt. 1921-ben Pilisvörösváron, 1925-ben Csobánkán és 1929-ben Pilisborosjenőn alapított műhelyt. 1916- tól az olasz fronton harcolt, megsebesült, a kis ez. és br. v. é. és a K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Uitz Teréz. Kurbl Jenó' kőműves m. (Üröm). Szül.
