A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
215 1882-ben, felszab. 1898-ban Ürömön. Tanítómestere édesatyja volt. Mint segéd, később mint főpallér Budapesten és Wien- ben működött. 1913-ban önállósította magát. Mai vállalata 1920 óta áll fenn. Az Iparoskor első elnöke volt. 1914-ben az orosz frontra került, Przemyslnél hadifogságba esett, ahonnan 46 hónapi szenvedés után került haza. Neje: Kilczer Katalin. Richter László kovács m. (Pilisboros- jenő). Pilisszántón 1892-ben szül., Pilis- borosjenőn 1910-ben szab. fel. A Székes- fővárosi Furer-telepnél és a pilisboros- jenői kőszénbányánál működött önállósága előtt. Budapesten a József laktanyában patkolótanfolyamot végzett. 1928- ban alapította műhelyét. A világháborút az orosz és olasz fronton harcolta végig. Neje: Sturz Borbála. Sieszl Ferenc hentes- és mészáros m., kolbászárugyáros (Üröm). Ürömön 1891- ben szül., négy középiskolát Budapesten végzett. 1907-ben Budapesten édesatyjánál szab. fel. 1920-ban vette át atyjától, néhai dédatyja által alapított vállalatot. A cca 100 éves céget most fiával közösen vezeti. Húsfeldolgozó üzeme géperejű. A közs. képv. test. tagja. 1928 óta az Iparoskor érdemes elnöke, a róm. kath. egyh. világi elnöke. Neje: Milz Teréz. RÁKOSHEGY. Babják István épület- és bútorasztalos m., Némethi u. 87. Ecsegen 1876-ban szül., Pásztón 1894-ben szab. fel. Segéd Salgótarjánban, Budapesten, Gyöngyösön és Pásztón volt. 1900-ban Pásztón alapított műhelyt, majd Nagyrábén és Gyöngyösön folytatta önállóan az ipart. Rákoshegyi műhelye 1928 óta áll fenn. Az Ipt. elölj, tagja, községi esküdt, stb. Részt vett a világháborúban. Neje: Brazda Rozália. Balogh Sándor kőműves iparos, Szent Imre herceg u. 4. 1892-ben Demecseren szül., 1908-ban Nyíregyházán szab. fel. Budapesten Fiúméban és Zágrábban fejlesztette szaktudását mint segéd. Tápió- bicskén 1921-ben alapított vállalatát 1931-ben Rákoshegyre helyezte át. Mint alkalmazott résztvett a budapesti Szent István és a nyíregyházai Erzsébet kórház, a debreceni ref. templom, stb. építkezéseinél. Neje: Kovács Mária. Berényi János épület- és műbútorasztalos m., Bajza u. 70. Szül. 1881-ben Farnadon, felszab. 1900-ban Budapesten. Fővárosi nagyüzemekben praktizált. Első műhelyét 1907-ben Budapesten alapította, mai üzeme 1923 óta áll fenn. Géperejű famegmunkálójában három segédet foglalkoztat. Ipt. elölj. tag. Az orosz fronton harcolt, hadifogságban volt. Borsányi Gyula kőműves. Braun József sütő m., a „Hegyi sütöde” tulajdonosa, Kossuth L. u. Farkasvölgyön 1885-ben szül., Sashalmon 1928- ban szab. fel. Három évig Rákoshegyen gyakorolta a pékséget. 1921-ben alapított sütödéjében 4 segéddel és 2 tanulóval dolgozik. Modem, fővárosi nívójú sütödéjében egy 2 HP-s és egy V2 HP-s motor van üzemben. Ipt. elölj. tag. 1914-ben az orosz frontra került, hadifogságba esett, 34 havi szenvedés után jött haza. Neje: Brieger Malvin. Bruckner János könyvkötő m., Rózsavölgy u. 41/a. Budapesten Szent Lásztó tér 9. 1891-ben Budapesten született, 1906-ban Dárday Aladárnál szab. fel. Budapesti nagy cégeknél praktizált, majd Ausztriában és Bajorországban volt tanulmányúton. 1926-ban önállósította magát. Ipt. elölj. tag. Neje: Wan- dracsek Katalin. Dobó Károly kép. ács m., építési váll. Rákoshegy. Magyarkanizsán 1897-ben szül. Martonoson 1915-ben szab. fel. Prágában, Belgrádban, Frankfurtban, stb. működött önállósága előtt, Kragujevácon mint vezető volt az állami arzenál építésénél. 1924-ben Magyarkanizsán alapította vállalatát. 1928-ban a budapesti Áll. Építészeti Hivatalnál képesítést nyert. 1929 óta Rákoshegyen folytatja iparát. A rákoshegyi kaszinóépület, számos villa, családi ház és középület szakmába vágó munkái dicsérik szaktudását. Két tanoncot nevelt az iparra, akik mesterüknek tiszteletére váltak. A Magyar Ácsmesterek Orsz. Szöv. tagja. Az orosz és olasz fronton harcolt, hadifogságban volt. Neje Szabó Piroska. Gönczy Lajos épület- és géplakatos m. Vörösmarty u. 59. Turkevén 1900-ban szül., u. ott 1922-ben szab. fel. Budapesti, turkevei és szolnoki mesterek keze alatt volt segéd. 1931-ben alapította műhelyét. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Neje: Csibi Józef in. Gruber József kútásó iparos. Gróf Bethlen u. 37. 1898-ban Pozsonyban szül., Gyomron tanulta az ipart. 1929-ben önállósította magát. 1916-tól a román és
