A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

210 is a szakmában dolgozott. 1926-ban lett önálló. Modernül berendezett üzeme van, autófuvarozással is foglalkozik. Háború­ban résztvett. Neje: Oláh Juliánná. Szűcs Sándor úri és női cipész m. 1880-ban Kőrösladányban szül., 1899-ben szab. föl. Dévaványán, Endrődön, Tisza- gyarmaton, Kőrösladányban dolgozott, 1903 óta önálló. Rendelésre és raktárra dolgozik, műhelye saját házában van. A világháborúban a 37. gy. ezredben szerb és orosz fronton szolgált, orosz fogság­ban volt. Neje: Nyíri Sára. Tóth Albert férfiszabó m. Kőrösladányi út 6. 1892-ben Dévaványán szül., 1908- ban szab. föl. Mint segéd Budapesten is dolgozott és 1922-ben saját erejéből lett önálló. Mérték utáni rendelésre dolgozik. Tanonckorában oklevéllel tüntették ki. Ipartest, elölj., 7 évig alelnök volt, je­lenleg számvizsgáló. Iparos társai érde­keit önzetlen lelkesedéssel képviseli. A háborúban megrokkant. Neje: Korének Anna. Trafikant Vilmos épület- és díszmű- bádogos m. Arany János u. 47. (saját ház). 1874-ben Gyomán szül., 1890-ben szab. föl. Budapest, Páris, Svájc, Német-, Bajorországban fordult meg segédként és 1901-ben lett önálló. Külföldi tanulmá­nyait, hazai munkában értékesítve, nevét úgy helyben, mint a környéken ismertté tette. Számos templom, iskola, és magán­épület munkáit végezte, melyek nevét maradandóvá tették. Ipt. elölj., tanonc- vizsg. biz. tag. Gyula fiát felszabadí­totta. A 68. gy. ezredben szolgált a há­borúban. Neje: Weisz Laura. Vaszkó Vince fényképész, festő m., Zrínyi u. 43. Endrődön 1883-ban szül., 1901-ben szab. föl. Budapest, Debrecen, és Bécsben fordult meg, 1909-ben lett ön­álló. A Bécsi Térképészeti Intézetben 2 és fél évig dolgozott, önálló festményei, akvarell, pastell képei vannak. Az ipt. elölj, tagja, volt pénztárnoka. A 101-es gy. ezredben szolgált. Neje: Tim Mária. ifj. Wagner András kerékgyártó m. 1903-ban Kenderesen szül. 1915-ben édesatyjánál szab. föl. Budapesten, Nagy­kőrösön, Pakson, Gárdonyon dolgozott, 1929-ben Dévaványán lett önálló. Szak­képzett mester, a szakma minden ágával foglalkozik, elsőrendű munka kerül ki keze alól. Neje: Alt Julia. Vetési Ferenc borbély és fodrász m. Arany János u. 39. 1907-ben szül., Dé­vaványán, 1924-ben szab. föl. 1927-ben lett önálló. Modern fővárosi nívójú üzle­tében, hygiénikus kiszolgálást végez. 1 tanulót, 1 segédet foglalkoztat. Az Iparos Kör pártoló tagja. Vetési János férfiszabó m., Körösladá- nyi út 12. 1892-ben Dévaványán szül., 1909-ben szab. föl. Budapest, Karcag jobb mestereinél dolgozott és 1923-ban lett önálló. Rendelésre és raktárra dolgozik, az úri közönség részére. Elsőrendű munka kerül ki keze alól. Az ipt. gondnoka, elölj, tagja, dalárda tagja, az Ip. Ifj. Körének elnöke, az ipari érdekek lelkes, önzetlen képviselője. 1914—21-ig volt katona, a 68. gy. ezredben az orosz fronton har­colt, 1916-ban fogságba esett. Neje: D. Tóth Julianna. Vizy Károly kerékgyártó m. 1880-ban Abádszalókon szül., 1897-ben szab. föl. Szolnok, Saujhely, Töröksztmiklós, Abád­szalókon dolgozott, 1907-ben lett önálló. A szakma minden ágával foglalkozik, szakképzett iparos, jó munkát végez. A 68. gy. ezredben résztvett a háborúban. Neje: Katona Anna. PESTHIDEGKUT. Elischer András szobafestő és mázoló m. Remetekertváros, Lehel u. 15. Felső- prónán 1887-ben szül., Budapesten 20 év múlva szab. fel. Elsőrendű fővárosi mes­tereknél volt segéd. Budapesten 1920-ban, Remetekertvároson 1923-ban önállósította magát. Számos villa és ház szakmába vágó munkáit végezte. A közs. képv. test., a róm. kath. iskolaszék, az OKH felügy. biz. és a róm. kath. egyházközség tagja. Az orosz, román és olasz fronton harcolt, hadifogságban volt. Neje: Kurbel Róza. Grillmayer Ferenc sütő m. Remete­kertváros, Boldogasszony út. 1909-ben Pesthidegkúton szül., 1927-ben Budapes­ten szab. fel. 1931-ben alapította gép­erejű sütödéjét, ahol egy segédet és egy tanulót foglalkoztat. ifj. Holl György épület- és műlakatos m., Öreg u. 8. Szül. 1909-ben Pesthideg­kúton, felszab. 1927-ben Budapesten, ahol a technológián 1930-ban szakvizsgát tett. Műhelyét 1930-ban nyitotta meg. 1931-ben nőül vette Deák Máriát. Kabzányi Antal épület- és bútorasz­talos m. Remetekertváros, Szent István út 33. 1888-ban szül., Rimaszombaton 1904-ben szab. fel. Segéd Rimaszombaton, Sátoraljaújhelyen, Rozsnyón, Kassán és Budapesten volt. 1929-ben önállósította magát. 1915-ben hadbavonult, az olasz, román és orosz frontokon harcolt, 6 hó­

Next

/
Thumbnails
Contents