A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
211 napig hadifogságban volt. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Kajdi Béla épület- és bútorasztalos m., lakberendező. Remetekertváros, Gyűrű u. Budapesten 1906-ban szül., Máriaremetén 1922- ben édesatyjánál szab. fel. A Schlick Nicholsonnál, a Kelenföldi Faiparnál, az Eklézsia oltárkészítőnél és az Iparművészeti Főiskola műhelyében fejlesztette szaktudását. A technológián szaktanfolyamot végzett. 1931-ben alapította műhelyét, ahol gépeit 4 HP-s vili. motor hajtja. A róm. kath. legényegylet titkára, a polg. kör vál. tagja. Kajdi Ferenc úri szabó m. Remetekertváros, Boldogasszony u. Budapesten 1899-ben szül., 1916-ban Herkó Dezsőnél szab. fel. Budapesten a Ludovikán, Pécsett, Kolozsvárott és Wienben töltötte segédidejét. 1929 óta mester. Neje: Kovács Anna. Kellner György asztalos m., Garda u. 16. Pesthidegkúton 1902-ben szül., Budapesten 1925-ben szab. fel. Fővárosi és helybeli műhelyekben gyakorolta a szakmát. 1930-ban rendezte be üzemét, épület és bútormunkákat vállal. Ő végezte az iskola és a községháza javítási munkálatait, számos villa és családi ház szakmába vágó munkái fűződnek nevéhez. Neje: Libl Mária. Klausz György bognár m.. Pillangó u. Szül. 1873-ban Pesthidegkúton, felszab. 1890-ben Budapesten. Segéd Budapesten volt. 1898 óta mester. Közs. elölj, és törvénybíró volt 20 éven keresztül, az OKH felügy. biz. tagja és iskolaszéki gondnok volt. 1914-ben hadbavonult, Lembergben mint műhelyparancsnok teljesített szolgálatot. Neje: Kröninger Magdolna. Klausz János épület- és bútorasztalos m., Gr. Klebelsberg K. út. 1907-ben Pesthidegkúton szül., 1924-ben Budapesten Szkepics Márk keze alatt szab. fel. Ta- nonc korában már kitűnt jó munkájával, 1923- ban oklevelet és II. díjat nyert. Szaktudását Budapesten és Pesthidegkúton fejlesztette 1931-ig, mikor is önállósította magát. Neje: Hertz Rozália. Kozák József kútásó m. Remetekertváros, Széphalom telep. 1895-ben szül., 1931-ben szab. fel Pesthidegkúton. Tanító mestere Gertheim János volt, nála töltötte segédéveit is. 1931 óta önálló, munkaköre kútcsinálás és betonmunkák. 1915-ben az orosz harctérre került, majd az olasz fronton harcolt. Hadirokkant, kit.: kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Kovácsik Emilia (t 1919). Németh Gábor sütő m. Széphalom Vörösmarty u. 27. Pusztasomorján 1895-ben szül., Wienben 1913-ban szab. fel. Wien, Győr, (hadifogság alatt Oroszország), Abaujszántó és Tatatóváros műhelyeiben volt segéd. Sütödéjét 1928-ban alapította. Egy segéddel és tanulóval dolgozik. Résztvett a világháborúban, négy évig orosz hadifogságban volt. Neje: Pontyos Erzsébet. Resch Pál bognár m. gr. Klebelsberg út. 1881-ben Pesthidegkúton szül., 20 év múlva Budapesten szab. fel. 18 éven keresztül dolgozott Budapesten jeles vállalatoknál. A háború kitörésekor hadbavonult. A szerb, orosz és olasz frontokon harcolt, egy évig hadifogságban volt. Kit.: 2 br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Guth- mayer Mária. Schech Vilmos sütő m. gr. Klebelsberg út 138. Pilisborosjenőn 1909-ben szül., Budapesten 1928-ban szab. fel, ahol segédidejét töltötte. 1930-ban önállósította magát. V2 lóerős vili. motorral felszerelt üzemében egy segédet és egy tanulót foglalkoztat. Neje: Peich Rozália. Sefcsik Ferenc épület- és bútorasztalos m. 1870-ben Pesthidegkúton szül., 1888-ban Albertfalván szab. fel. Segéd Budapesten volt. 1898-ban alapította műhelyét. Nevéhez fűződik a pesthidegkúti községháza, családi házak és villák szakmába vágó munkái. Résztvett a világháborúban. Neje: Takser Anna. Szarka Adolf hentes- és mészáros m. Remetekertváros, Szentszív u. Királyréven 1885-ben szül., Pozsonyban 1903-ban szab. fel. Pozsonyi, budapesti, bécsi és vágszerédi üzemekben gyakorolta a szakmát, Budapesten 7 évig az Ált. Fogy. Szöv. alkalmazottja volt. 1928-ban alapította székét. A szerb, orosz és olasz frontokon harcolta végig a világháborút, kit.: 1908-as kereszt és K. cs.-k. Neje: Csuja Zsófia. GYÖNGYÖSPATA. Kiss Dezső lábbelikészítő m. Gyön- gyösoroszin 1898-ban szül., Gyöngyös- tarjánon édesatyjánál szab. fel. Segéd Gyöngyöstarjánban bátyjánál volt. 1923- ban önállósította magát, 1932-ben helyezte át műhelyét mai helyére. Iparán kívül gazdálkodást folytat. 1916-ban hadbavonult, az orosz harctéren megsebesült, kit.: 2 br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Almássi Anna. Lőrincz Béla kovács m., Fő u. (saját ház). 1884-ben Atkáron szül., 1899-ben 14*
