A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
209 mester, rendelésre és raktárra dolgozik. Tanonc korában oklevelet és díjat nyert. A 68. gy. ezredben harcolt, 22 hónapig orosz fogságban volt. Neje: Sélley Juliánná. Papp Mihály angol úri és női szabó m. Hajós u. 13. Dévaványán 1883-ban szül., 1901-ben u. ott szab. fel. Budapesti, debreceni és székesfehérvári jobb szalonokban fejlesztve tudását, 1919-ben lett önálló. Úgy férfi, mint női ruhakészítést mérték után rendelésre vállal. Az úri közönség keresett szabója. Raktárra is dolgozik. Ipt. elöljáró, tanoncvizsg. tag, a dalárda működő tagja, a ref. egyház presbitere. Endre fia a szakmában dolgozik. Neje: Földes Éva. Papp István lábbelikészítő m. Deák Ferenc u. Papp Ignác férfiszabó m. 1901-ben szab. föl. Szolnokon, Nagykátán, Kun- szentmártonban dolgozott segédként, Szolnokon szabászatot tanult. 1929-ben lett önálló. Rendelésre, mérték szerint dolgozik, tanonc korában ezüst érmet és oklevelet nyert szép munkájáért. Műhelyében csakis elsőrendű munka készül. Saly Gábor csizmadia m. 1889-ben Nemeskoltán szül., Sárváron szab. föl. Sopronban, Győrött, Bécsújhelyen, Szolnokon dolgozott segédként és 1919-ben lett önálló. Rendelésre és raktárra dolgozik és javításokat is vállal. A 83. gy. ezredben harcolt, megsebesült, 1915-ben orosz fogságba került. Neje: Benke Margit. Műhelye saját házában van. Saly Endre kovács m. Kossuth L. u. 32. Nemeskoltán 1904-ben szül., 1921-ben Dévaványán szab. föl. Nagykőrösön, Karcagon és Törökszentmiklóson dolgozott és 1913 óta Saly Kálmánnal társas viszonyban lett önálló. Minden szakmába vágó munkát végez, szakképzett mester. Idejét kizárólag iparának szenteli. Neje: Kiss Rozália. Saly Sámuel kerékgyártó m. Vásár u. 21. 1884-ben Nemeskoltán szül., 1902-ben Vasváron szab. föl. Sopronban, Sárváron fordult meg segédként, 1909-ben Dévaványán lett önálló saját házában. A gazdatársadalom teljes megelégedését bírja jó munkájáért. Ipartest, elöljáró, huzamosabb ideig volt gondnok. A 83. gy. ezredben orosz, olasz fronton harcolt, fogságba került. Neje: Balogh Emilia. Salamon Mihály vendéglős („Vendéglő a Jóbaráthoz”) Kossuth u. (saját ház). 1882-ben Endrődön szül. Gazdálkodással foglalkozott és 1931-ben italmérést nyitott. Kitűnő hazai borokat tart. A 101-es gy. ezredben orosz fronton, Zlocsovnái megsebesült, 50 százalékos rokkant. Neje: Porokcsánszky Etel. Szabó Andor géplakatos m., bérautó tulajdonos. 1900-ban Dévaványán született, 1917-ben szab. fel. Újpest, Budapest elsőrendű üzemeiben szerezte szak- képzettségét. 1922-ben lett önálló. 1926 óta bérautóvállalata is van. Géperőre berendezett modern üzeme, minden igényt kielégót. 1930-ban autó- sár, és hótalpra szabadalmat kapott. A 68. gy. ezredben a gépjármű különítménynél teljesített katonai szolgálatot. Szarka Gerzson cipész m. 1899-ben Dévaványán szül., 1914-ben szab. föl. Segédéveit a helybeli mestereknél töltötte, 1920-ban lett önálló. Mérték után, rendelésre dolgozik és javításokat vállal, a világháborúban is. Neje: Tarsoly Margit. Szarka Gyula úri és női cipész, felsőrészkészítő m. 1907-ben szül. Dévaványán és 1923-ban szab. föl. Szeged, Hódmezővásárhely voltak segédéveinek állomásai. Szegeden felsőrészkészítést tanult. 1930-ban lett önálló. Mérték után rendelésre dolgozik. Megbízható munkája jó nevet biztosított számára. Neje: Biri Erzsébet. Szilágyi Dezső úri és női cipész m. (saját ház). 1898-ban született, 1913-ban szab. föl Dévaványán. Székesfehérváron, Kőrösladányban és Budapesten volt segéd, 1923-ban lett önálló. Mérték után rendelésre és raktárra dolgozik. A 24-es vadászoknál szolgált, a világháborúban résztvett. Neje: Virág Rozália. ifj. Szilágyi József Béla sütő m. Deák u. 7. 1904-ben Budapesten szül., 1919-ben szab. föl. Budapesten dolgozott segédként, 1929-ben Dévaványán lett önálló. Fehér, finom és ster sütéssel foglalkozik, kettős magyar kemencéje, modern, hygié- nikus üzeme van. A sütőiparosok Orsz. Szöv. tagja, önk. tűzoltó. Neje: Csatáry Ilona. Szöllősy Lajos kovács m. (saját ház). 1881-ben Dévaványán szül., 1898-ban szab. föl édesatyjánál, néhai Sz. Lajosnál. Karcagon, Szegeden, Debrecenben, Békéscsabán és Szentesen dolgozott, 1907- ben lett önálló. A szakma minden ágával foglalkozik, szakképzett mester, munkája jó nevet biztosított számára az iparban. A 29. gy. ezredben résztvett a háborúban a szerb fronton. Szőnyi László géplakatos, autófuvarozó m. 1892-ben Biharnagybajomban szül,. 1908- ban Dévaványán szab. föl. Édesatyja 14
