A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
206 kellő szakértelemmel. Az Iparos Ifjak Körének alelnöke, a dalárda tagja. Csatári Sándor kovács m. Petőfi u. 32. (saját ház). 1864-ben Dévaványán szül., 1881-ben szab. föl. Kiskőrösön, Gyomán folytatva gyakorlatot, több uradalomban volt mester. Üzeme 1889-ben alakult, melyet fia, Kálmán vezet, aki atyja méltó utódaként dolgozik. Az ipartestületnek 30 éven át volt vezetőségi tagja, pénztár- uioka, stb. Az ipari érdekek lelkes harcosa. Tizenkét élő gyermeke van. Neje: Papp Erzsébet. J. Erdős Sándor csizmadia m. (saját ház). 1873-ban Dévaványán szül., 1889- ben szab. föl. Gyulán, Békéscsabán, Dévaványán dolgozott segédként és 1899- ben lett önálló. Rendelésre és raktárra dolgozik, elsőrendű munka kerül ki műhelyéből. Az ipartestületnek 25 éven át elöljárója, pénztárnoka, jegyzője volt, az össziparosság osztatlan bizalma folytán. Résztvett a világháborúban. Neje: Faragó Erzsébet. Fejes Kálmán elektrotechnikus, villany- szerelő. Árpád út. Fodor Gyula sütő m. Vásár út 36. Nagykőrösön 1902-ben szül., 1917-ben szab. föl, majd Szentes, Kecskemét, Ti- szaföldváron dolgozott segédként és 1931- ben lett önálló. Fehér, finom és ster sütéssel foglalkozik, modem hygienikus üzeme van. Minden idejét ipara fejlesztésére fordítja. Neje: L. Papp Julianna. Gecsei Gábor úri és hölgyfodrász, borbélymester. Árpád ú. 4. Gyomán 1901- ben szül. és 1916-ban Lach Fülöpnél szab. föl Gyomán. 1924 óta önálló. Üzlete fővárosi nívójú. Hölgyfodrász, manikür, 4 asztalú hygiénikus üzem. Az úri közönség kedvelt fodrásza. Ipartestületi elöljáró, tanoncvizsg. elnök, stb. Szakképzett, intelligens iparos, saját erejéből küzdötte föl magát. Gösy György mészáros és hentes m. Kőrösladányi ut 3. Sárszentlőrincen 1876- ban szül. 1874-ben Simontornyán szab. föl. Mint segéd Orosháza, Budapest jobb mestereinél töltötte segédéveit. 1900-ban Veszprémben lett önálló, 1923-ban jött Dévaványára. Fióküzlete is van. Üzeme saját házában, fővárosi nívójú, tiszta, hygiénikus, hűtővel van ellátva. Saját ké- szítményű hentesárui a jobb közönség körében keresettek. A veszprémi ifj. kör volt elnöke, a helyi ipartestület elöljárója, számvizsgálója. Neje: Ágoston Etel, résztvesz az üzlet vezetésében. Zoltán jfia dolgozik a szakmában. Havancsák Gyula csizmadia m, 1895- 'ben Kőrösladányban szül., 1913-ban szab. föl Budapesten atyjánál. Megfordult Nagyváradon is, majd 1920-ban Dévaványán lett önálló. Mérték után és raktárra dolgozik. Szakképzett mester. Az olasz, szerb, román és albán fronton harcolt, ötször sebesült. Neje: Tóth Julia. Heifeld Gyula férfiszabó m. Vajda u. 7. (saját ház). 1870-ben Vízkeleten szül., 1886-ban Budapesten szab. föl. 1898 óta önálló mester. Tanult katonai és polgári szabó, az úri közönség részére dolgozik, 1—2 tanulót, segédet tart. A budapesti ipartestület vezetőségi tagja volt. Angol, francia szabó. Neje: Guttmann Karolin. Horváth István cipész m. Hajós u. 39. Dévaványai születésű, 1922-ben szab. föl Sőti Károlynál. Hódmezővásárhelyen, Szegeden Debrecenben és Budapesten fordult meg és dolgozott mint segéd a szakmában. Mérték szerint rendelésre dolgozik. Ambiciózus, fiatal iparos, aki munkájának szenteli minden idejét. Hőgye Kálmán géplakatos m. 1896-ban született Dévaványán, itt szab. föl 1913- ban. Budapesti elsőrendű üzemekben fejlesztve szaktudását, 1922-ben lett önálló saját erejéből. Minden szakmába vágó munkát vállal, üzeméből megbízható, jó munka kerül ki. Orosz és román fronton harcolt. Neje: Cinder Erzsébet. Józsa Imre cipész m. Sarló út 5. Dévaványán szül. 1903-ban, u. ott szab. föl 1920-ban Schwarz Mátyásnál. Megfordult Debrecenben is, 1927-ben lett önálló. Szabászati tanfolyamot végzett. Kezéből ízléses, szép munka kerül ki. 1—2 segédet tart. Tagja a tanoncvizsg. bizottságnak. Juhász József asztalos m és temetkezési vállalkozó. Bem József u. 9. (saját ház). Helyben szül. 1892-ben, 1909-ben szab. föl ugyancsak Dévaványán, majd segédként Mezőtúr, Karcag, Kőrösladány és Békésszentandráson dolgozott. 1919- ben lett önálló. Épület- és bútormunkát, egyszerű és díszes temetések rendezését vállalja. 1—2 alkalmazottat foglalkoztat. Jó munkája révén neve közismert. A testület volt elöljárója, tanoncvizsg. biz. tag, dalárda tag, a r. k. egyház tanácsosa. Az orosz és szerb fronton harcolt, megsebesült, 25 százalékos rokkant. Neje: Király Etel. Kása Balázs szobafestő és mázoló m. Vajda u. 16. (saját ház). 1875-ben szül. Gyomán. Szarvason szab. föl 1891-ben. Aradon, Miskolcon, Gyulán dolgozott, Gyomán 30 évig volt önálló. Szobafestést, mázolást, címfestést, minden szakmai munkát végez. Cége jó hírnévnek örvend az egész környéken. Dezső és Balázs fiát
