A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
207 íelszabadtíotta a szakmában. 30 évig volt önk. tűzoltó. Orosz, szerb, olasz fronton küzdött. Neje: Kánya Ilona. Kelemen Árpád kerékgyártó m. 1894- ben szül. Csíkcsicsón, 1912-ben szab.^ föl Marosvásárhelyen. Mint segéd hat évig Csíkszereda, Budapest jobb műhelyeiben dolgozott, 1927-ben lett önálló. Szakképzett iparos, kinek műhelyéből megbízható, jó munka kerül ki. Résztvett a világháborúban. Üzeme saját házában, modemül van berendezve. Neje: Nagy Eszter. Kimer János épület- és bútorlakatos m. Rövid u. 3. Mezőberényben 1903-ban szül., 1921-ben Dévaványán Boda mesternél szab. föl. Budapesten is dolgozott, 1930-ban lett önálló. Minden szakmába vágó épület- és díszműmunka, tűzhelyépítés, sírkerítés, vaskapumunkát végez. Tagja a dalárdának és a tanoncvizsg. bizottságnak. Neje: Sélley Mária. Kohut György tímár mester. 1889-ben Mezőberényben szül., u. ott szab. föl. Mezőberényben és Békéscsabán dolgozott segédként. 1924-ben lett önálló. Zsíros bőrök kikészítését végzi nagy szakértelemmel. A 101-es gy. ezredben küzdött, fogságba került. Műhelye saját házában van, amely szorgalmának, munkájának szerzeménye. Neje: Illés Katalin. Kormos István férfiszabó m. Kőrös- ladányi út 10. (saját ház). 1892-ben szül. Dévaványán, 1910-ben Kóhn Pál mesternél szab. fel. Mint segéd Hajdúszoboszlón, Kunhegyesen, Budapesten dolgozott, 1923-ban lett önálló. Speciális magyar szabó, a gazdaközönség részére dolgozik, annak kedvelt szabója. Ipartestületi elöljáró, tanoncvizsg. biz. tag. A 29. gy. ezredben harcolt, megsebesült, 1916-tól 1921-ig orosz fogságban volt. Neje: Szöl- lősi Erzsébet. Koloh Vince mészáros és hentes m. Vásár út 36. Dévaványán szül. 1904-ben, 1923-ban szab. föl Tiszaföldváron. Segédéveit Szolnokon, Cibakházán töltötte jobb mestereknél. 1926-ban lett önálló. Saját készítményű csemegeárui, elsőrendű friss húsok állandóan kaphatók hygiéni- kus üzletében. Tanonc korában oklevéllel lett kitüntetve. Neje: Boda Margit. Kovács Ferenc kovács m. Vásár út 17. (saját ház). 1891-ben szül. Dévaványán, 1907-ben szab. föl Csatári Gézánál. Aradon, Budapesten fejlesztve szaktudását, 1921-ben lett önálló. Üzeme modem berendezéssel bír. Szakképzett iparos, aki a gazdatársadalom teljes megelégedésére dolgozik. Az orosz, olasz, román fronton harcolt. Olasz fogságban volt, megsebesült. Kisezüst, bronz, K. cs.-k., seb. érme van. Felesége: Bodnár Erzsébet. Kovács Sándor csizmadia m. (saját ház). 1900-ban Dévaványán szül., u. itt szab. föl 1916-ban. Kitanulta a szabászatot, 1920-ban lett önálló. Mérték szerinti rendelésre és raktárra dolgozik. Kezéből megbízható, jó munka kerül ki. A 7. huszárezredben résztvett a háborúban. Neje: Sperner Hedvig. Kovács Dezső' kovács m. 1893-ban szül. Zilahon 1910-ben szab. föl. Nagyváradon, Nagyszalontán, Gyulán, Belgrádban dolgozott segédként. 1919-ben lett önálló. A szakma minden ágát a legtökéletesebben végzi a gazdatársadalom teljes megelégedésére. Üzeme modern berendezésű. Az orosz és szerb fronton küzdött, megsebesült. Neje: Kovács Sára. Kovács Károly kalapos m. Árpád út 39. (saját ház). 1868-ban szül. Dévaványán, 1887-ben Békésgyulán szabadult föl. Kecskemét, Jászberény, Szolnok, Szarvas, Gyula stb. voltak segédéveinek egyes állomásai. 1892-ben önállósította magát. Kalap, kucsma, sapkakészítéssel és eladással foglalkozik. Az ipartestület alelnöke hosszabb idő óta, volt elöljárója, az ipari érdekek, lelkes, önzetlen harcosa. Lajos fia résztvett a háborúban. Neje: Venczel Erzsébet, aki résztvesz az üzlet vezetésében. Kónya Sándor úri és női cipész m. 1902-ben született Dévaványán, 1917-ben szab. föl u. itt, majd Budapesten dolgozott négy évig, mint segéd. 1925-ben lett önálló. Mérték után rendelésre dolgozik. Kezéből ízléses, szép munka kerül ki. Ambiciózus, fiatal iparos, aki ipara felvirágoztatásán dolgozik. Neje: Jávorszky Jolán. Kruchió Endre mészáros és hentes m. Kossuth u. 1896-ban Gyomán szül., 1912- ben Monoron szab. föl. Nagykőrös és Debrecen jobb mestereinél töltötte segédéveit és 1908-ban lett önálló. A szakma méltó reprezentánsa. Fővárosi nívójú üzletében állandóan príma friss hús van. Saját készítésű hentesárui ízletesek és kedveltek. A 3. honv. gy. ezredben harcolt, olasz fogságba került, ahol négy évet töltött. Neje: Vad Ilona. Körömi István csizmadia m. 1894-ben szül., 1910-ben Mezőtúron szab. föl. Karcagon, Szolnokon és Kunmadarason dolgozott, 1918-ban saját erejéből lett önálló. Mérték utáni rendelésre dolgozik, ízléses, szép munka kerül ki a kezéből. A háborúban a szerb és olasz fronton harcolt. Neje: Czakó Rózsi. Műhelye saját házában van berendezve.
