A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
205» Bérezi Sándor mészáros és hentes m. Arany János u. 41. (saját ház). 1899-ben szül. Dévaványán és 1916-ban szab. föl. Jobb mestereiméi fejlesztette tudását és 1924-ben lett önálló. Állandóan friss, elsőrendű húsokat tart, saját készítményű hentesárui vannak. Neje: Túri Terézia. Biri Gáspár kovács m. Sarló u. 14. (saját ház). 1894-ben Dévaványán szül. 1912-ben Szeghalmon szab. föl. Budapesten és Mezőberényben dolgozott mint segéd, majd 1926-ban saját erejéből lett önálló. A gazdaközönség teljes megelégedésére dolgozó szakképzett iparos. A 31. nehéz tüzérezredben szolgált a háborúban. Kisezüst bronz v. é. és K. cs.-k.- tel lett kitüntetve. Neje: Roósz Ilona. Biró Jenő kovács m. 1876-ban Dévaványán szül., édes atyjánál tanulta iparát, nagyatyja is nemesi családból származott céh kovácsmester volt. A családban apáról fiúra szállt a szakma iránti szeretet. Műhelye saját házában van. Fia, Jenő, szintén a szakmában szab. föl. Szakképzett mester, minden szakmába vágó munkát végez. A 29. gy. ezredben résztvett a háborúban. Neje: Farkas Terézia. ifj. Borók Lajos férfiszabó m. Hu- nyady u. 26. (saját ház). 1885-ben Dévaványán szül. 1902-ben Gyomán szab. föl. Karcagon, Gyomán, Debrecenben, Hajdú- böszörményben dolgozott segédként. 1922 óta önálló. Mérték után, rendelésre dolgozik. Az ipartest, volt elöljárója. A 68. gy. ezredben 1915—21-ig vett részt a haza védelmében. Neje: Bagdán Juliánná, oki. szülésznő. Bordács István lábbelikészítő m. Széchenyi u. 28. Mezőtúron 1897-ben szül. és 1912-ben szab. föl. Monoron, Orgová- nyon fordult meg mint segéd és 1929- ben lett önálló. Rendelésre és raktárra dolgozik, jó minőségű árui vannak. A 29. gy. ezredben orosz fogságba került 1916-ban és 1921-ben tért vissza. Neje: Szabó Terézia. Bodorik Sándor asztalos és üveges m. 1888-ban szül. Mezőtúron és 1905-ben szab. föl. Budapesten, Mezőtúron, Put- nokon fejlesztette szaktudását. 1919-ben Dévaványán lett önálló. A szakma minden ágában elismert munkája nevét közismertté tette. Tanonc korában kitüntetést nyert szép munkájáért. Az ipartestület elölj, tagja. Az 1. honv. huszárezredben harcolt. Kisezüst, bronz vit. é. és K. cs.-k. érme van. Neje: Szűcs P. Észter. Bogya Lajos lábbelikészítő m. Vörös- marthy u. 1890-ben Dévaványán szül., 1905-ben u. ott szab. föl. Szarvason is dolgozott huzamosabb ideig, mint segéd,, majd 1910-ben Dévaványán lett önálló. Mérték után rendelésre és raktárra dolgozik, elsőrendű készítményű áruk tették nevét ismertté, 1—2 alkalmazottat tart időszakonként. A testületnek 1920 óta vezetőségi tagja, jelenleg alelnöke, a ref. egyház presbitere, stb. 1915-től 1918-ig a 29. gy. ezredben szolgált. Neje: Tóth Krisztina. Borsós Mihály cipész m. (saját ház)^ 1904-ben Dévaványán szül. és 1916-ban szab. föl. Hat évig dolgozott segédként és 1925-ben saját erejéből lett önálló. Mérték után, rendelésre dolgozó, szakképzett mester, kizárólag iparának él. Nej«: Oláh Juliánná. Dékány Lajos cipész m. 1905-ben szül. és 1923-ban szab. föl Dévaványán, segéd* éveit is itt töltötte és 1929-ben saját erejéből lett önálló. Mérték szerint, rendelésre dolgozik. Megbízható, szakképzett iparos, aki ipara fölvirágoztatásán dolgozik. Dékány Sándor férfiszabó m. Sirály u. 1. (saját ház). 1893-ban szül., 1910-ben szab. föl. Dévaványán, Kisújszálláson,. Szeghalmon volt segéd és 1925-ben lett önálló. Mérték után angol és francia divat szerint dolgozik, műhelyéből elsőrendű munka kerül ki. Tanonc korában ezüst éremmel lett kitüntetve Az ipartestületnek volt elöljárója. Az Iparos Ifjak Körének gondnoka és jegyzője. A 68. gy. ezredben orosz, szerb fronton küzdött, megsebesült. Kilenc évet töltött hadifogságban. Középázsiában vette nőül Gokim Máriát. Dékány Izidor sütő m. Kossuth L. u. 28. Cibakházán szül. 1881-ben, 1902-ben szab. föl Tiszaföldváron. Mint segéd Szeged, Szolnok, Hódmezővásárhely, Kisújszállás, Budapest jobb mestereinél dolgozott. 1920-ban lett önálló. Fehér és finom sütést végez, modern, hygiénikus üzeme van. 1914—18-ig a 68. gy. ezredben szolgált. Neje: Gellért Katalin. Csatári Gerzson kovács m. (saját ház). 1881-ben szül., 1895-ben szab. föl Dévaványán, atyjánál. Füzesgyarmaton és Ecsegen dolgozott. 1907-ben lett önálló. Ősei is a kovács mesterséget űzték. Szakképzett mester, műhelyéből jó munka kerül ki. Négy tanulót szabadított. A 68. gy. ezredben teljesített katonai szolgálatot. Neje: Szenczi Julia. Csatári Kálmán kovács m. Petőfi u. 32. (saját ház). 1904-ben Dévaványán szül.,. 1920-ban szab. föl atyjánál, Csatári Sándornál. Segédéveinek letelte után átvette atyja műhelyét és 1931 óta vezeti
