A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

204 mesterei mellett fejlesztve szaktudását, 1905-ben átvette az atyja által 1858-ban létesített műhelyét. Községi képviselő, az önk. tűzoltó testület szertámoka, az áll. isk. gondnokság tagja, alakulása óta el­nöke az ipartestületnek, melynek kebe­lében lelkes istápolója az iparostársa­dalom érdekeinek. Jeney István hentes- és mészáros m. Cibakházán 1903-ban szül., atyjánál 1920- ban szab. fel, ugyanannál volt segéd, majd 1931-ben átvette annak üzletét is, amelyet tisztes szorgalommal és szakér­telemmel vezet. Jeney János hentes- és mészáros m. Cibakházán 1906-ban szül., atyjánál 1924-ben szab. fel. Ugyancsak atyja üz­letében folytatta segédi gyakorlatát, mígnem 1931-ben önálló lett. Szorgalmas, törekvő iparos. Neje: Petrik Franciska. 1 gyermekük van. Kalmár János borbély m. Cibakházán 1901-ben szül., 1921-ben szab. fel. Segédi működését Szabadkán, Szegeden, Buda­pesten fejtette ki. 1927-ben lett önálló. Üzlete higiénikus és modem berende­zésű. Neje: Molnár Julianna. 3 gyerme­kük van. Kun József köteles m. Cibakházán 1877-ben szül., Kunszentmártonban 1892- ben szab. fel. Szentes, Szeged, Ujkécske, Tiszaföldvár, Kunszentmárton mesterei­nél volt segéd, 1900-ben pedig önállósí­totta magát. Az ipartesület vál. tagja. A szerb, olasz, orosz fronton harcolt, há­romszor megsebesült. Kisezüst, bronz vit. é. és K. cs.-k.-je van. Serfó'ző János kovács m. Szolnokon 1901-ben szül., Tiszaföldváron 1920-ban szab. fel. Mesterszálláson, Tiszaföldvá­ron, Nagykőrösön, Budapesten gyarapít­va szakismereteit, 1928-ban lett önálló mester. 1923—25-ig a Nemz. Hadsereg­ben teljesített szolgálatot. Túrna Kálmán sütő m. Tiszaföldváron 1894-ben szül., felszabadulása után több helyen segédkedett, majd 1926-ban nyi­totta önálló műhelyét. Az ipartestület buzgó tevékenységű alelnöke, a tanonc vizsg. biz. tagja, a vigalmi bizottság el­nöke. A román fronton küzdött. Kisezüst, bronz vit. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. DÉVAYÁNYA. Apponyi Gábor, kötélgyártó m. Bem u. 6. (saját ház). 1866-ban Gyomán szül., 1883-ban Békésen szab. föl, majd segéd­ként Békéscsaba, Mezőtúr, Gyoma, és Turkevén fordult meg. 1890 óta önálló. Több tanulót szabadított, munkái elis­mertek. 1905 óta az ipartestület vezető­ségi tagja, 1928 óta háznagya, 1916-tól 1917-ig résztvett a háborúban. Neje: G. Nagy Juliánná, kinek atyja G. Nagy Sándor a testület egyik megalapítója volt. Barna József borbély és fodrász m. Bem u. 2. 1894-ben Poroszlón szül., 1911- ben Tiszafüreden szab. föl. Mint segéd 10 éven át Budapesten is dolgozott, 1919- ben lett önálló. Speciális úri és hölgy­fodrász. Modem fővárosi nívójú üzletében 1—2 segédet, 1 tanulót foglalkoztat. A jobb közönség kedvelt fodrásza. A tanonc vizsgáztató biz. elnöke, több társ. és jó­tékonysági egylet tagja. A szerb és olasz fronton harcolt, megsebesült. Három kis­ezüst, bronz v. é. és K. cs.-k.-je van. 75 százalékos rokkant. Neje:Szarka Erzsé­bet. Bakos András mészáros és hentes m. 1907-ben Dévaványán szül., 1926-ban Békésgyulán szab. föl. Békésgyulán. Ti­szaföldváron, Budapesten volt segéd, 1929-ben lett önálló. Üzlete saját házá­ban, a modem hygiénia minden követel­ményének megfelelően van berendezve. Saját készítményű hentesárui vannak. Neje: Somogyi Irmus. Barkóczy Ferenc csizmadia m. 1900-ban Dévaványán szül., 1918-ban szab. föl. Budapesten és Újpesten dolgozott öt éven át, szabászatot is tanult. Mérték után rendelésre dolgozik. Szakképzett iparos, kizárólag ipara fejlesztésén dolgozik, tagja az ipartestületnek. Neje: Kiss Irén. Bállá Ferenc szabómester. Balogh András mészáros és hentes m. Fő tér. 1907-ben Mezőhegyesen szül. 1924- Békéscsabán szab. föl. Hódmező­vásárhelyen, Szegeden, Cegléden, Buda­pesten fordult meg a szakmában, mint segéd. 1931-ben lett önálló. Üzlete a köz­ség főterén nagyvárosi módon van be­rendezve, hygiénikus hűtővel ellátva. Saját készítményű hentesárui közked­veltek. Barabás Lajos férfiszabó m. Bragyova Sándor sütő m. Árpád út 28. 1868-ban szül. Törökszentmiklóson 1888- ban u. ott szab. föl. Mezőtúron és Török­szentmiklóson volt segéd, 1895-ben lett önálló. Fehér és finom sütéssel foglal­kozik. Üzemében ve je, Moskovits Vilmos segítségével dolgozik, leánya, Ilona szin­tén fölszabadult a szakmában és részt- vesz az üzlet vezetésében. Neje: Stem Etel.

Next

/
Thumbnails
Contents