A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

201 ben szül., u. ott 1874-ben szab. fel. Ceg­lédi és pátyi gyakorlóévek után 1877-ben önállósította magát. Főként templomtor­nyok borítása dicséri szakmai tudását. V. közs. képv. test. tag, az OKH helyi fiók­jának ig. tagja. Vanyek József kőfaragó m. 1887-ben Ürömön szül., 1904-ben Budapesten szab. fel. Tanulmányútja során az ország ne­vesebb mestereinél és Ausztriában dol­gozott. 1929-ben önállósította magát. Munkáit megtaláljuk Budapesten az Áll. Pénzverde, a Szentkirályi uccai Stühmer csokoládégyár stb. épületein. A világhá­borúban megsebesült, három évig hadi­fogságban volt. Neje: Tamás Teréz. PAKS. Bach Mihály kádár m. Fő u. Pakson 1906-ban szül., ott volt édesatyja kádár m., nála tanulta az ipart. 1925-ben szab. fel. Kalocsán és Pakson praktizált. Mű­helyét 1929-ben alapította. Minden e szakmába vágó munkát vállal. Bán József épület- és bútorasztalos m., Rákóczi u. 33. Bácsfeketehegyen 1872- ben szül., u. ott 1888-ban szab. fel. Új­vidéken, Zimonyban, Veszprémben és Bu­dapesten gyarapította szaktudását. Hosz- szú ideig Thék Endre üzemében dolgo­zott. Önállósítási évei: 1901, 1920 és 1925. Vizsgáztató ellenőr volt. Neje: Eiler Ka­talin. Boda József csizmadia m., Jámbor Pál u. 12. 1872-ben Nagykajdácson szül., 1889-ben Kölesden szab. fel. Segédi gya­korlatot Szekszárdon és Pakson folyta­tott. 1896-ban alapított műhelyében egy tanulóval raktárra és rendelésre dolgozik. Volt ipt. elölj, tag, egyházi presbiter. Neje: Huszár Etel. Budai Gyula cipész m. Sas u. 1. 1892- ben Pakson szül., 1906-ban Flech mester­nél szab. fel. Paksi és budapesti műhe­lyekben fejlesztette szaktudását. 1922-ben alapított műhelyében 1 segéddel és 1 ta­nulóval dolgozik. Résztvett a világhábo­rúban, 6 és fél évig hadifogságban volt. Neje: Gútermúth Rozália. Domina József csizmadia és papucsos m., Hunyadi u. 8. Szül. 1879-ben, felszab. 1897-ben. 7 évig paksi mestereknél gya­rapította szakmai tudását, 1904-ben ön­állósította magát. Mérték szerint dolgo­zik. Neje: Dékán Rozália. Fleck Ferenc úri- és női fodrász m. Fő u. 11. Szül. 1897-ben, felszab. 1914- ben Pakson. 1916-ban hadbavonult, az orosz és olasz fronton harcolt, megsebe­sült. Kit.: nagyezüst és kisezüst vit. é., bronz vit. é., K. cs.-k. és vasker. 1921-ben nyitotta fodrászüzletét, ahol 1—2 segéd­del fővárosi nívójú kiszolgálást nyújt vendégeinek. Neje: Kern Mária. Fleck Gyula fodrász m.. Fő u. 22. Pak­son 1901-ben szül., 1916-ban szab. fel. Budapest és Paks mestereinél praktizált. 1927-ben önállósította magát. Műhelyé­ben egy tanulóval dolgozik. Forgó Árpád kovács m. Kereszt u. 2. Szül. 1897-ben Aradon, felszab. 1914-ben Csongrádon. Segéd Csányteleken és Csongrádon volt. 1921-ben Csányteleken alapított műhelyét 1930-ban helyezte át Paksra. 1916-tól az orosz és olasz fron­tokon harcolt, kit.: bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje: Sipka Rozália. Hegedűs Sándor cipőfelsőrészkészítő m. Szent János u. 1. Szombathelyen 1905- ben szül., Sárváron 1924-ben szab. fel. Sárváron 2 évig, Jánosházán 1 évig és Pakson 1 évig volt segéd. 1927-ben nyi­totta műhelyét, iparosok számára dolgo­zik. Ortopäd- és a legkomplikáltabb felső­részeket készíti. Neje: Piszder Klára. Hirt János sütő m. Kossuth L. u. 43. Pakson 1911-ben szül., 1929-ben szab. fel. Koch Miklós keze alatt. Sütödéjét 1930- ban alapította, ahol három tanulóval dolgozik. Hungár János géplakatos m., Árok u. Pakson 1902-ben szül., szülőhelyén ta­nulta iparát, 1920-ban szab. fel. 5 éven keresztül praktizált. Géperejű üzemét 1925-ben alapította. Hengerrovátkolást, esztergályos és hegesztési, valamint gép­munkákat vállal. A tanoncvizsg. biz. tagja. Izgum József szabó m. Szent István tér 10. Tolnán 1904-ben szül., Pakson 1922-ben szab. fel. Budapesti és paksi műhelyekben fejlesztette szaktudását. 1929-ben létesített műhelyében úri fodrá­szatot folytat. Kiss János csizmadia m., Keskeny u. 6. Szül. 1885-ben, felszab. 1898-ban Pak­son. Tanítómestere édesatyja volt. Szé­kesfehérvári, pécsi és szekszárdi meste­reknél töltötte segédidejét. 1912-ben ön­állósította magát. Szabászatot tanult. Mérték szerint és raktárra készít első­rangú kivitelű cipőket és csizmákat. Egy segédet és egy tanulót foglalkoztat. Ipt. elölj, tag, tanoncvizsg. biz. tag, egyházi vezetőségi tag, stb. Az orosz, olasz és román fronton harcolt, megsebesült. Neje: Haas Éva. Nepp Ferenc cipész m., Pál u. 14. Pak­son szül. 1908-ban, u. ott szab. fel 1926-

Next

/
Thumbnails
Contents