A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

202

ban. Segédként Pakson, Budapesten és Kiskomáromban dolgozott. 1931-ben alapított műhelyében egy tanulóval mérték után cioőket készít. Az evang. kör tagja. Neie: Szinger Mária.

Schmidt József asztalos m., Rákóczi u. 4. Szül. 1867-ben Pakson. 1883-ban édes- atyiánál szab. fel. A fővárosba ment szaktudását gyarapítani. 1893-ban műhelyt alapított. Épület- és bútormunkákat készít. Neje: Parrag Lídia.

Schmidt Sándor asztalos m., Árok u. 3. Pakson 1878-ban szül., tanítómestere édesatyja volt. aki 20 éves korában szab. fel. Atyja műhelyében dolgozott 1902-isr, mikor is önállósította magát. Épület- és bútorasztalosságot folytat. A tanonc- vizsg. biz. tagja. 1915-ben hadbavonult, a szerb fronton súlyos sebet kapott, 95 % -os hadirokkant.

Steinerhorn Károly úri és női cipész m. 1886-ban Pakson szül., u. ott 1902-ben édesatvja keze alatt szab. fel. Fővárosi, ceglédi és kecskeméti gyakorlóévek után,

1913-ban önállósította magát. Mérték szerint és raktárra dolgozik két segédjével és egy tanulójával. 1929 óta az Ipt. elnöki tisztségét viseli, 12 éve a közs. képv. test. tagja, az adófelsz. biz. tagja, a Közgazdasági Takarékpénztár felügv. biz. tagja, iskolaszéki tag. stb. A szerb, olasz és román frontokon harcolta végig

a világháborút, kétszer megsebesült, a bronz vit. é. és a K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Hochstock Teréz.

Szabó Lajos géplakatos m., Anna u. 2. 1893-ban Szalkszentmártonban szül., 1910-ben Dunapatajon szab. fel. Budapesti nagyobb üzemekben praktizált. 1915—18-ig a háborúban volt. 1919-ben önállósította magát, mai műhelye 1920 óta áll fenn. Saját traktorával bércsép- lést folytat. Neje: Spekner Mária.

Szijjártó Ferenc csizmadia m., Jámbor Pál u. 6. Pakson 1862-ben szül., u. ott

1880-ban szab. fel. Szekszárdon és Budapesten fejlesztette szaktudását. 1897- ben lett mester. Mérték után dolgozik. Volt Ipt. elölj, tag, szakoszt. elnök.

Trifán János cipész m., Kossuth L. u. 43. Műhelye modernül berendezett üzem. Kizárólag mérték szerinti rendeléseket készít a jobb közönség részére. Férfi-, női- és gyermekcipői elismerten első- rendűek. IdL elölj, tag, intenzív részt vesz a testület vezetésében. Muzikális tehetség, jó hegedűs.

Usztyán József kosárfonó m.. Virág u. 24. Pakson 1898-ban szül., u. ott 1914- ben szab. fel. Segéd Pakson és Budapesten volt. 1919-ben létesítette műhelvét, ahol fonott bútorokat, gyermekkocsikat stb. készí. A tanoncvizsg. biz. tagja. Neje Tulner Mária.

ALBERTFALVA.

Hajdú Imre cipész m., Erzsébet k.-né u. 45. Túrkevén 1895-ben szül.. Mezőtúron

1907-ben szab. fel. Segédidejét szabadulási helyén és a fővárosban töltötte. 1928- ban önállósította magát. Résztvett a világháborúban, a román fronton harcolt. Neje: Szomolay Anna.

Nagy István oki. lópatkoló és kocsikovács m. (saját ház). 1888-ban Losoncon szül., 1903-ban u. ott szab. fel. Nyíregyháza, Debrecen és Budapest mestereinél fejlesztette szaktudását. 1910-ben Budapesten végzett tanfolyamot és nyert oklevelet. 1928 óta önálló. Egy segédet foglalkoztat. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Konrád Borbála.

Omasz Ferenc épület-, gép- és műlakatos m., Erzsébet k.-né út 12. Szül. 1905- ben, felszab. 1926-ban Budapesten Németh Ferencnél. Sopronban, Kaposváron, Fehérváron és Bpesten praktizált. Műhelyét 1930-ban alapította. Neje: Fülöp Blanka.

Szabó József asztalos m., Erzsébet kné u. 21. Nagyoroszin 1906-ban szül., Balassagyarmaton 1924-ben szab. fel. 7 éven keresztül dolgozott mint segéd,

Nagyoroszi, Balassagyarmat és Budapest mestereinél. 1931 óta önálló. Cégét társas alapon bírja, Wagner és Szabó név alatt.

Szalay István kocsigyártó m. Erzsébet kné út 66. 1881-ben szül. Velegen, 1896- ban szab. fel Budapesten. Szaktudását fővárosi üzemekben fejlesztette. Műhelyét 1930-ban alapította. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Autókarosszéria készítéssel és kocsigyártással foglalkozik. Neje: Fery Erzsébet.

Szeim Árpádné szül. Friedmann Erzsébet, fényképész, Erzsébet kné út 24. Hódmezővásárhelyen szül. A fényképészetet Budapesten tanulta, ahol jónevű műtermekben tökéletesítette tudását.

1930-ban nyitotta meg műtermét. A vegetáriánus egylet tagja.

Wagner Antal épület- és bútorasztalos m., Erzsébet kné út. 1905-ben Újpesten szül., 1920-ban Ercsiben szab. fel. Egy évtizeden keresztül gyakorolta a szakmát fővárosi és vidéki üzemekben. 1931- ben Szabó Józseffel közösen alapított műhelyt, ahol három segéddel kitünő- munkát végez. Neje: Mihalutki Etel.