A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
194 szül., 1903-ban Kisújszálláson szab. fel. Segéd Debrecenben és Kunmadarason volt. 1907-ben Püspökladányban alapított üzletét 1920-ban helyezte át Kunmadarasra. Éveken keresztül az Ipt. elölj, tagja volt. 1916-ban az orosz frontra került, ahol hadifogságba esett. Neje: Farkas Róza. Csatári Imre férfiszabó m., Orsi u. (saját ház). Szül. 1889-ben Tiszanánán, felszab. 1906-ban Gyöngyösön. Gyöngyösi, egri, debreceni, karcagi, miskolci, hevesi és poroszlói mestereknél fejlesztette szaktudását. 1914-ben műhelyt alapított, de röviddel utána hadbavonult. Az orosz, román és olasz frontokon harcolt, kit.: br. v. é., K. cs.-k. és vasker. Leszerelése óta folytatja iparát. Az Ipt. elölj, tagja, a tanoncvizsg. biz. tagja, több ízben mint a testület kiküldöttje reprezentált. Neje: Sebestyén Mária. Cseppentő' Ferenc kovács m. és cséplőgéptulajdonos, Nagy Gergely u. Karcagon 1895-ben szül., ott is szab. fel 17 éves korában. Segéd Karcagon, Budapesten és Salgótarjánban volt. 1919-ben Karcagon lett mester, mai műhelyét 1931 óta bírja. Okleveles lóvasaló mester. A világháború alatt az orosz fronton megsebesült. Neje: Mariák Róza. Eszenyi József sütő m., Nagyiványi u. 1195 (saját ház). Kunmadarason 1891- ben szül., 1930-ban tett szakvizsgát. Egy segédet és két tanulót foglalkoztató üzemét 1930-ban alapította. Az Ipt. elölj, tagja. Végigküzdötte a világháborút a szerb, olasz és román frontokon, megsebesült, a kis ez. v. é., a br. v. é. és elismerő oklevél tulajdonosa. Neje: Metzin- ger Mária. Facsar Sándor kerékgyártó m., Újvárosi u. (saját ház). Szül. 1895-ben Kunmadarason, felszab. 1912-ben Püspökladányban. Két évig Kunmadarason, Karcagon és Püspökladányban dolgozott. 1914-ben az orosz frontra került, majd a román és olasz frontokon harcolt, hadifogságban is volt. Kit.: kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. 1919-ben lett mester. Az Ipt. elölj, tagja. Neje: Andrássi Julianna. Gaál Gyula főgépész és lakatos m., Vas u. 1301. Kunhegyesen 1876-ban szül., u. ott 1895-ben szab. fel. Budapesten a Schlick Nicholsonnál, a Ganz és a MÁV gépgyárban praktizált, majd tudásszomja külföldre hajtotta. 7 évig Amerika különböző vállalataiban dolgozott és az üzemvezetőségig vitte. 1921-ben önállósította magát. 4 HP-s benzinmotoros üzeme van. A helybeli malomgépházat is ő szerelte, keze alatt ma is egy 80 HP-s és 60 HP-s nyersolajmotorral felszerelt üzem áll. Hat éve az Ipt. elnöki tisztségét viseli. Az Úri Kaszinó vál. tagja, a Tűzoltó Egy. alelnöke stb., stb. Résztvett a világháborúban, angol hadifogságban volt. Neje: Madarász Julianna. Grosz Miklós cipész m. Szül. 1899-ben Cserépen, felszab. 1920-ban Kunmadarason. Eger, Budapest, Szolnok és Tótkomlós mestereinél volt segéd. 1928-ban Tótkomlóson önállósította magát, Kunmadarason 1932 óta folytatja az ipart. A háború alatt az orosz fronton kétszer sebesült meg. Neje: Kohn Etel. Horogh József hentes m., Anna u. Debrecenben 1872-ben született, Budapesten Rusz Ferencnél tanulta az ipart. 1894-ben Debrecenben önállósította magát, üzletét 1901-ben helyezte át Kunmadarasra. Az Úri Kaszinó tagja. Elejétől végigküzdötte a világháborút a szerb és olasz fronton. Neje: Nagy P. Erzsébet. Horváth Lajos épület- és bútorasztalos m., Nagyiváni u. (saját ház). Kisújszálláson 1891-ben szül., atyja iparát tanulta, 1909-ben szab. fel. Kisújszálláson volt segéd. 1922-ben önállósította magát. A helyi sportegyesület pénztárosa. Neje: Gönczy Emilia. Igó Imre gazd. kovács m., Horthy M. u. 817 (saját ház). 1886-ban Kenderesen szül., 1905-ben Cegléden szab. fel. Ceglédi, budapesti, eperjesi, kassai, kiskőrösi és kecskeméti segédidő után 1914-ben önállósította magát. 1915-ben hadbavonult, 1917-ben a község felmentette. Műhelyében fiával dolgozik együtt. A ken- deresi Ipt. elnöke volt éveken keresztül. Neje: Varga Mária. Jankó Márton csizmadia m., Hóstya u. (saját ház). Újvároson 1871-ben szül., Kunmadarason 1888-ban szab. fel. Kunmadarason, Kisújszálláson és Miskolcon volt segéd. 1896-ban lett mester. Szabá- szati tanfolyamot végzett. Az Ipt. elölj, tagja és az Ifj. Egy. elölj, tagja volt. Az orosz fronton harcolt, kit.: br. v. é. és K; cs.-k. Neje: Kota Mária. Kiss László épület- és bútorasztalos m. és temetk. váll. tulajdonos, Kislakás u. (saját ház). 1887-ben szül., 1904-ben Abádszalókon szab. fel. Segéd Abádsza- lók, Tiszaroff, Budapest, Szeged, Eger, Miskolc, Kassa, Kisújszállás és Hatvan mestereinél volt. 1911-ben szülőhelyén Tiszaderzsen, 1927-ben pedig Kunmadarason alapított műhelyt. Iparán kívül temetkezési cikkek árusításával, egyszerű és díszesebb temetések vállalásával foglalkozik. Az orosz és olasz fronton har______, __
