A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
195 colt. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Ka- kuja Erzsébet. Krecsmár Gyula kéményseprő m., Síp u 734. (saját ház). 1894-ben Kunmadarason szül., atyjánál Albertnál szab. fel. Törökszentmiklóson és Ópécskán volt segéd. Az ipart személyi jogon gyakorolja. Körzetébe cca 2600 kémény tartozik. Három főnyi személyzettel dolgozik. A tűzrendészeti bizottság tagja. Az orosz fronton harcolt, hadifogságba esett, két év után megszökött és az olasz frontra ment. Neje: Tóth Gizella oki. községi szülésznő. Mátyus Károly kovács m., Karczagi u. Abádszalókon 1903-ban szül., Tiszaszől- lősön 1922-ben szab. fel. Kunhegyesen, Gyomán és Tiszaszőllősön fejlesztette szaktudását. 1929-ben létesítette műhelyét, ahol egy tanulóval dolgozik. Neje: Farkas Sára. ifj. Mike Mihály cipész m., Kunhegyesi út 22 (saját ház). 1901-ben Kunmadarason szül., 1916-ban id. Mike Mihálynál szab. fel. A fővárosban és Kunmadarason segédkedett. 1922-ben végezte a technológián a cipészipari tanfolyamot. 1916 óta önálló, 4—5 alkalmazottal dolgozik. ifj. Molnár Ferenc cipész és felsőrészkészítő m., Nagyiványi u. Kunmadarason 1903-ban szül., Édesatyjánál 17 éves korában szab. fel. Szaktudását a fővárosban fejlesztette. 1929-ben önállósította magát. Kitűnő minőségű saját készítésű cipőit saját üzletében árusítja. 4—5 alkalmazottat foglalkoztat. Az Ipt. Ifj. Egy. v. jegyzője. Neje: Major Julia. id. Molnár Ferenc lábbeli készítő m., Nagyiványi út (saját ház). Szül. 1877- ben Kunmadarason, u. ott szab. fel 1892- ben. Egy évtizeden keresztül dolgozott mint segéd Kunmadarason. 1901 óta mester. Az Ipt. elölj, tagja, a Csizmadia Társulat elnöke, a csizmadia céhláda őrzője. 1914-ben hadbavonult, az orosz és román frontokon harcolt. Kit.: kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Juhász Róza. Molnár Imre úri- és női cipész m., Horthy M. u. (saját ház). Kunmadarason 1896-ban szül., u. ott 1913-ban szab. fel. Kmadarason s Bpesten jeles cégeknél gyarapította szaktudását. 1931-ben alapította kunmadarasi műhelyét. 1915-től az orosz, olasz, és román frontokon harcolt, megsebesült, a nagyezüst vit. é., és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Hauer Anna. Molnár János főgépész. Hengermalom. 1906-ban Tiszaszentimrén szül., 1925-ben Tiszaszőllősön szab. fel. Karcagon, Kunmadarason és Budapesten praktizált. A stabil gépek kezeléséből vizsgát tett. A Kunmadarasi Hengermalom 100 HP-s szívógázmotoros üzemét vezeti. A dalárda működő tagja. V. Nagy Imre kötélgyártó m. Kunhegyesi út (saját ház). Kunmadarason 1893-ban szül., u. ott 1910-ben szab. fel. Szabadulási helyén és Püspökladányban folytatott segédi gyakorlatot, 1914-ben önállósította magát. 1915-ben hadbavonult, 23 hónapig orosz hadifogságban volt. Már tanonc korában elismerő oklevelet nyert, vásári és rendelésre készült munkái ma is elsőrendűek. Műhelyében dolgozik fia is. Ipt. elölj. tag. Az Önk. Tűzoltó Testület műk. tagja. Neje: Kálmán Róza. B. Nagy József lábbelikészítő m. Újváros, II. u. 1899-ben szül., 1916-ban szab. fel Kunmadarason. Műhelyét (ahol egy segéddel dolgozik) 1920-ban alapította. 1917-ben ment el a háborúba, a román és az olasz fronton harcolt. Neje: György Eszter. Nagy Sándor cipész m. Régiposta u. Tiszaszőllősön 1903-ban szül.. Kunmadarason 1919-ben szab. fel. Segéd Kunmadarason volt, szabászati tanfolyamot Karcagon végzett. 1927-ben létesítette műhelyét, egy segédjével kitűnő úri és női cipőket készít. Neje: Adamoczky Erzsébet. Pallagi Sándor hentes m. Gr. Bethlen I. u. (saját ház). 1860-ban Kunmadarason szül., a szülői háznál tanulta a szakmát, atyja 1880-ban szab. fel. 1902-ig még otthon dolgozott, majd önállósította magát. Üzletét egyedül vezeti. Neje: Balajti Eszter. Pádár Gábor cipész m., Fekete köz (saját ház). Karcagon 1899-ben szül., ott szab. fel 1916-ban, ott is töltötte segédéveit. 1921-ben lett önálló, kunmadarasi műhelyét 1923-ban alapította. Háború alatt a román és olasz frontokon harcolt, kit.: bronz vit. é., és K. cs.-k. Neje: Szűcs Etel, felszabadult nőiszabó. Rákai István lakatos m. Eörsi u. (saját ház). Kunmadarason 1894-ben szül., 17 éves korában szab. fel. A fővárosba ment tudását tökéletesíteni, ahol elektrotechnikai, gépészeti, mozigépészeti és mobilgép tanfolyamokat végzett és szakvizsgát tett .A világháborúból hazatérve 1919-ben önállósította magát. Bércsép- léssel foglalkozik. Az Ip. Ifj. v. elnöke. Neje: Deák Eszter. Schwartz Sándor épület- és bútorasztalos m. Fekete u. 722. Kunmadarason 1907-ben szül., u. ott 1924-ben szab. fel. Középiskolát végzett. Budapesten, Szolnokon és Karcagon jó műhelyekben fej13*
