A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
193 Strifler Ferenc cipész m. 1902-ben Eleken szül., 1920-ban Kisjenőn szab. föl. Elek, Medgyes voltak segédéveinek állomásai. 1930-ban lett önálló. Rendelésre és raktárra dolgozik. Neje: Budai Mária. Susánszky Mihály mészáros és hentes m. 1900-ban szül. Csanádapácán, 1917- ben szab. föl Békéscsabán. Békéscsabán, Temesvárott, Medgyesen volt segéd, majd 1924-ben önálló lett. Saját készít- ményű friss hentes- és csemegeárui nevét hamar közismertté tették. Neje: Be- licza Judit. Sztankó György férfiszabó m. 1891- ben Békéscsabán szül., 1910-ben Medgyes- egyházán szab. föl. Békéscsabán dolgozott, mint segéd, majd 1918-ban önálló lett. Mérték után rendelésre dolgozik, szabászatot tanult. A szerb fronton megsebesült. Neje: Molnár Anna. Szák János mészáros és hentes m. 1901-ben szül. Medgyesegyházán, 1919- ben szab. föl Békéscsabán és 1930-ban lett önálló. Állandóan friss, saját készít- ményű csemegeárui vannak. Neje: Zsilinszky Ilona. Szántó István bognár m. 1899-ben Mezőhegyesen szül., 1915-ben szab. föl, u. ott. Aradon és Szegeden fordult meg mint segéd és 1924-ben lett önálló. 1—2 tanulót foglalkoztat. A szakmába vágó minden munkát végez. 1917-től a 101-es gyalogezredben szolgált. Neje: Szappanos Aranka, önálló szűcsmester. ifj. Szkorczár András mészáros és hentes m. 1901-ben Medgyesegyházán szül., 1924-ben szab. föl. Medgyesegyházán dolgozott segédként és 1931-ben lett önálló. Saját készítményű hentesárukat, friss húsokat tart. Áz ipt. és a Casino tagja, a Sport Egylet ellenőre. Neje: Filadelfi Zsófia. Szűcs Imre kötélgyártó m. 1881-ben Hódmezővásárhelyen szül., 1898-ban szab. föl. Szeged, Temesvár, Pozsony műhelyeiben töltötte segédéveit, 1906-ban lett önálló. Volt közs. képv., ipartest, elöljáró, egyik megalapítója a testületnek, az Iparos olvasókör jegyzője, stb. A 46. gy. ezredben és a pioníroknál szolgált, kétszer sebesült, a kisezüst, bronz v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Papp Irén. Toldi Gyula férfiszabó m. 1894-ben Mezőhegyesen szül., 1911-ben szab. föl. Orosháza, Gyula, Magyarbánhegyesen dolgozott segédévei alatt. 1922-ben lett önálló. Mérték szerint rendelésre dolgozik. A szerb és orosz fronton harcolt, megsebesült. A kisezüst, bronz v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Domonkos Juliánná. Tóth István cipész m. 1905-ben szül., Medgyesbodzáson, 1922-ben szab. föl, majd 1925-ben önálló lett. Rendelésre és vásárra is dolgozik, nevét jó munkája teszi ismertté. Neje: Vincze Ilona. Tóth Ödön kelmefestő m. 1865-ben Kisjenőn szül., 1887-ben Szabadkán szab. föl. Mint segéd Békéscsaba, Békés, Szentes, Szeged, Arad, Szabadka, Gyula városokban dolgozott és 1898 óta önálló. Ödön és Lajos fia szintén a szakmában dolgozik. Ödön fia öt évig orosz fogságban volt. Waracic Iván cipész m. 1885-ben Horvátországban szül., 1902-ben Pozsegán szab föl. Mint segéd Eszéken, Újvidéken, Belgrádban, Budapesten, Konstantiná- polybon, Sarajevóban fordult meg, 1918 óta önálló. Nagyobb üzemet tart fenn, állandóan több segédet foglalkoztat. Oklevelet nyert jó munkájáért, az ipartestületnek 9 évig volt elöljárója, tanonc- vizsgáztató. A 78. gy.-ezredben szolgált. Szorgalma eredménye saját ház. Neje: Gácsér Erzsébet. Zellner Ferenc borbély és fodrász m. 1890-ben Eleken szül., 1907-ben szab. föl. Aradon, Temesvárott, Bpesten dolgozott mint segéd, 1919-ben lett önálló. Modern, hygiénikus üzlete az úri közönség kényelmét szolgálja. Tanoncvizsg. biz. tag, ipt. volt elölj. Az olasz fronton harcolt, mint I. o. főszámvevő őrmester szerelt le. A koronás vaskereszt, kétszer bronz és a K. cs.-k. kitüntetést kapta. Neje: Moldván Irma. Zeitler Mihály csizmadia m. 1905-ben Eleken szül., 1923-ban Medgyesegyházán szab. föl, 1927-ben lett önálló. Raktárra és rendelésre dolgozik. Iparának szenteli minden idejét. Neje: Gajdács Judit. Zsilinszky Ádám lábbeli készítő m. 1897-ben szül. Medgyesegyházán, 1913- ban szab. föl. 1921-ben lett önálló. Raktárra és rendelésre mérték után is dolgozik. Neje: Racskó Judit. KUNMADARAS. Balogh Sándor kovács m., Újváros u. (saját ház). Kunmadarason 1899-ben szül. u. ott 1917-ben szab. fel, miután hadba- vonult. Az olasz fronton harcolt, kit.: kis ez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k. Leszerelése után Karcagon és az ózdi vasgyárban praktizált. 1924-ben önállósította magát. Neje: Biró Margit. Bodzás Sándor hentes m., Horthy M. u. (saját ház). 1884-ben Kunmadarason 13
