A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

192 Nyáry József cipész m. 1893-ban Ma- gyarbánhegyesen szül., 1909-ben szab. föl. Déván, Dévaványán, Medgyesegy- házán dolgozott segédként. 1923-ban lett önálló. Rendelésre és raktárra dolgozik, Aradon szabászatot tanult. Az ipartest, elöljárója, a vigalmi bizottság alelnöke, ipt. háznagy, piaci ellenőr. Tagja az iparisk. felügyelő biz.-nak. Az orosz, olasz, román és szerb fronton küzdött. Neje: Rocskár Ilona. Ingatlana munká­jának és szorgalmának eredménye, mint árva fiú, saját erejéből küzdötte föl ma­gát. Nyáry Sándor órás m. 1883-ban Med- gyesegyházán szül., 1905-ben szab. föl. Budapesten, Brassóban és Nagyszeben­ben gyakorolta, mint segéd iparát. 1911 óta önálló mester. A helyi ipartestület megalapítója és első elnöke 1921 óta, ta- nonc vizsg. elnök, iskolaszék gondnoka, levente bizottsági tag, tűzoltó parancs­nok, az iparostanonc iskola felügy. biz. elnöke, stb. Az ipari érdekek lelkes és önzetlen képviselője. Mint őrmester, az orosz, román frontos harcolt és megsebe­sült. Palócz János kovács m. 1894-ben szül., 1911-ben Hódmezővásárhelyen szab. föl és 1924-ben lett önálló. 1 tanulót tart. Az orosz és szerb fronton harcolt. Ki­zárólag ipara fellendítésén dolgozik. Papdi Antal mészáros és hentes m. 1898-ban Szegeden szül. és 1916-ban szab. fel. 10 éven át Szeged és Budapest na­gyobb húsiparainál dolgozott, 1928-ban lett önálló. Saját készítményű árui köz­ismertek. A 70-es tüzéreknél az olasz fronton küzdött és megsebesült. Neje: Gácsér Julia. Pintér József férfi szabó m. 1882-ben Békésszentandráson szül., 1899-ben szab. föl. Békéscsabán és Aradon töltötte se­gédéveit, 1906-ban saját erejéből lett ön­álló. Mérték szerint, rendelésre dolgo­zik, az úri közönség kedvelt mestere. Az ipartest, volt elölj., a tanoncvizsg. biz. elnöke. A 4. honv. gy.-e.-ben orosz, ro­mán és olasz fronton küzdött, kétszer sebesült, a kisezüst, bronz vit. é. és K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. Neje: Papp Er­zsébet. Paskucz P. csizmadiamester. 1876-ban Kisjenőn szül. 1892-ben szab. föl és 1904 óta önálló. Rendelésre és raktárra dolgo­zik. A segédéveit Kisjenő és Medgyes- egyháza jobb mestereinél töltötte, 1 ta­nulót tart. A 8. tüzérezredben szolgált, bronz v. é. és K. cs.-k.-tel van kitüntetve. Neje: Héder Juliánná. Szorgalmuk kö­zös szerzeménye saját házuk. Rosenacker Flórián csizmadia m. 1882- ben szül. Almáskamaráson, iparát ott tanulta, majd Újkígyós és Medgyes jobb mestereinél gyarapítva tudását, 1906-ban önálló lett. Raktárra és rendelésre dol­gozik, János fiát felszabadította, 1 se­gédet tart. Az orosz, román, olasz fron­ton küzdött, megsebesült. Bronz v. é. és K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. Neje: Khifer Lujza. Schmiedt Imre cipész m. 1883-ban Me- zőkovácsházán szül., 1900-ban, Hódmező­vásárhelyen szab. föl bátyjánál, 1908 óta önálló. Rendelésre dolgozik, az úri közönség kedvelt mestere. Az ipartestület volt elnöke, tanoncvizsg. elnök, iskolaszé­ki gondnok, a közs. képv. test. tagja, a róm. kath. egyház tanácsosa, stb. Az iparos érdekekért ma is küzd. Az orosz, szerb és olasz fronton harcolt és meg­sebesült. Saját háza szorgalmának ered­ménye. Neje: Varga Anna. Imre fia, aki középiskolát végzett, szintén kitanulta a szakmát. ifj. Siflis István cipész m. 1906-ban Medgyesházán szül., 1922-ben édesaty­jánál szab. föl. Kecskeméten is megfor­dult, majd 1928-ban önállósította magát. Mérték után rendelésre dolgozik, raktá­ron is tart kész árut. Tanonc korában oklevelet és pénzjutalmat kapott kiváló munkájáért. idősb. Siflis István csizmadia m. 1875- ben Békésgyulán szül. régi iparos csa­ládból. Elődei is a szakmát tanulták, a család több mint 100 éve foglalkozik a mesterséggel, apáról fiúra öröklődött a szakma iránti szeretet és tudás. 1904 óta önálló, megelőzően mint üzletvezető dol­gozott. József, István és András fiai is a szakmában dolgoznak. Ipartestületi elölj., egyik megalapítója a helybeli tes­tületnek. Az orosz, olasz hartéren küz­dött, 1 évig olasz fogságban volt. Neje: Szenteczky Julia. Siflis Pál férfi szabó m. 1904-ben szül,. 1922-ben szab. föl Medgyesegyházán. Budapest elsőrendű mestereinél kb 8 évet töltött mint segéd, 1928 óta önálló. Rendelésre mérték után dolgozó szakkép­zett iparos, ki minden idejét ipara fej­lesztésére fordítja. Sípos János cipész m. 1859-ben Debre­cenben szül., 1877-ben u. ott szab. föl. Szegeden, Versecen, Nagyváradon, Ara­don és Temesvárott fordult meg, a kör­nyék legidősebb önálló mestere. Öt év­tizede dolgozik a szakmában. Segéd ko­rában több kitüntetésben volt része. Az ipt. elölj. Lajos fia résztvett a háború­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents