A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
191 Háy János szíjgyártó m. 1896-ban Temesillésden szül., 1912-ben Lippán szab. föl. Aradon, Budapesten és Békéscsabán tanulta a szakma jobb mestereinél iparát. 1925-ben lett önálló mester. Igás és parádés szerszámokat készít és javításokat végez. Tagja a tanoncvizsg. bizottságnak. A szerb és olasz fronton harcolt. Neje: Égető Mária. Jagyugya János kocsigyártó m. 1904- ben Medgyesegyházán született, 1924- ben szab. föl. Békéscsabán és Almáson dolgozott segédként és 1929-ben saját erejéből lett önálló. Neje: Kokavetz Judit. Kalapos Sándof papucskészítő m. 1890- ben Magyarkanizsán szül., 1907-ben szab. föl. Szeged, Makó jobb mestereinél fordult meg és 1917-ben lett önálló. Raktárra dolgozik. Az orosz fronton harcolt, nyolc hónapig orosz fogságban volt. Neje: Horváth Etel. Kráder József csizmadia m. 1885-ben Almáskamaráson szül., 1902-ben Medgyesegyházán szab. fel. Budapesten, Rá- kosszentmihályon, Cegléden dolgozott segédként, 1923-ban lett önálló, rendelésre és raktárra dolgozik. Az olasz és albán fronton küzdött. Neje: Győry Anna. Szorgalmuk eredménye saját házuk. Keskeny Mihály épület- és bútorasztalos m. 1857-ben szül. Szolnokon, 1872-ben szab. föl. Mint segéd Szolnok, Török- szentmiklós, Budapest, Szeged, Maros- vásárhelyen dolgozott. 1883-ben lett önálló. A szakma legrégibb képviselője a környéken, speciális puhafabútor készítéssel foglalkozott. Fia György és Mihály szintén a szakmát tanulta. Neje: Szabó Klára. Kovács P. György cipész m. 1905-ben szül. Medgyesegyházán, 1923-ban u. ott Gácsér mesternél szab. föl, 1925-ben lett önálló. A helybeli ipari kiállításon I. díjjal és oklevéllel lett kitüntetve. 1—2 segédet tart. Neje: Mohos Erzsébet. Kruchió Sándor cipész m. 1904-ben Gyomán szül. 1921-ben szab. föl u. ott, majd Budapest és Gyoma jobb mestereinél tökéletesítette tudását, 1928-ban lett önálló. Mérték után rendelésre dolgozik. Neje: Uhrinyi Ilona. Laczi Sándor kalapos m. 1896-ban Battonyán szül., 1916-ban Medgyesegyházán szab. föl. 1922 óta önálló Az ipartestület számvizsgálója, könyvtámoka huzamosabb idő óta A 2. honv. gy. e.-ben harcolt, 5 évig orosz fogságban volt. Neje: Pécs Mária. Lakits Ferenc sütő m. 1889-ben szül. és u. ott szab. föl 1906-ban Gumbás Edénél. Budapest, Szombathely, Pápa üzemeiben dolgozott segédként és 1927- ben lett önálló. Tagja a tanoncvizsg. bizottságnak. Az orosz fronton harcolt, 6 évig orosz fogságban volt, ott megnősült, nőül véve Kaslova Juditot. 1932-ben üzemét (Tömő u. 50) helyezte át. Ló'rincsik János cipész m. Bánkúton szül. 1902-ben, 1922-ben szab. föl Medgyesegyházán. Békéscsabán gyakorolta az ipart és 1929-ben lett önálló. Mérték után rendelésre és raktárra dolgozik. Neje: Mocsáry Mária. Márton Mihály férfiszabó m. 1880-ban Aldebrőn szül., 1898-ban szab. föl Simon Mihálynál. Kassa, Miskolc, Debrecen jobb mestereinél fejlesztette tudását. 1910 óta önálló. Mérték után rendelésre és konfekció munkát készít. Lajos és József fiát az iparra nevelte. Az ipartestület egyik megalapítója, volt képv. test. tag, az ipt. elöljárója, tanoncvizsg. stb. Neje: Papp Mária. Mázor Kálmán bútorasztalos m. 1883* ban szül. Medgyesegyházán, 1900-ban szab. föl. Kolozsvár, Vukovár, Vinkovce és Békéscsaba jobb üzemeiben volt segéd és 1911-ben lett önálló. A makói ipari kiállításon kitüntetést kapott szép munkájáért. László fiát iparára nevelte. Az orosz fronton küzdött, megsebesült, öt és fél évig orosz fogságban volt. Neje: Kúti Piroska. Munkájuk és szorgalmuk közös szerzeménye saját házuk. Mázor József cukrász m. 1891-ben Medgyesbodzáson szül., 1908-ban szab. föl, majd Szarvas, Medgyesegyháza és a Margittai szállodában dolgozott segédévei alatt. 1921 óta önálló. Az orosz, olasz, szerb fronton szolgált, mint szakaszvezető. Fejsebesülése volt; kit.: a K. cs.-k., 2-szer bronz v. é., 2 szóig, kereszt. 1918-tól 1921-ig csendőr volt. Neje: Drágány Veronika. Márki István férfiszabó m. 1892-ben Mezőhegyesen szül., 1909-ben Medgyesegyházán szab. föl, 1920-ban lett saját erejéből önálló. Rendelésre dolgozik, 1 segédet tart. A világháborúban az 5. vártüzéreknél szolgált és a K. cs.-k.tel lett kitüntetve. Nagy István sütőmester 1897-ben szül. Gyulán. 1919-ben Mezőberényben szab. föl. 1924-ben Gyulán lett önálló, majd 1926-ban Medgyesegyházára költözött. Fehér- és finomsütéssel foglalkozik. Az orosz, román és olasz fronton küzdött, megsebesült. Kitüntetései a bronz v. é., seb. é. és K. cs.-k. Neje: Vígh Erzsébet.
