A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
187 majd Szarvason, Dévaványán, Túrkevén töltötte segédéveit, 1929-ben alapította önálló műhelyét. Szakképzett ambiciózus iparos. 1 tanoncot foglalkoztat. Műhelye saját házában van. Neje: Kiss Judit. Pál Miklós férfiszabó m. 1907-ben szül. Kunhegyesen, 1924-ben szab. föl. Tur- kevén és Budapesten volt segéd. Szabászatot tanult. Rendelésre dolgozik, szakképzett iparos. Minden idejét ipara fejlesztésére szenteli. Neje: G. Szűcs Róza. ifj. Ratkay Imre csizmadia m. 1881-ben szül. Kunhegyesen, 1901-ben szab. föl atyjánál, néhai R. Imrénél, mint segéd Debrecen és Kunmadarason fejlesztette szaktudását. 1904 óta önálló. Rendelésre, főleg raktárra készíti munkáját. 1—2 segédet foglalkoztat. A 68. gy. ezredben teljesített szolgálatot. Neje: Major Teréz. Rózsa Gyula cukrász m. Horthy Miklós tér (saját ház). 1885-ben szül. Fegy- verneken, 1903-ban Kunhegyesen szab. föl. Budapesten és több vidéki városban dolgozott mint segéd. 1912-ben lett önálló. Saját készítményű, friss és ízletes árui a környéken is közismertek. Üzlete fővárosi nívójú. Több társadalmi és kultúregylet tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Molnár Ágnes. Sáry Sándor kőműves m., Dörgő u. (saját ház). 1878-ban szül. Kunhegyesen, ott szab. föl 1895-ben, majd Budapesten, Egerben és miskolci építkezéseknél gyakorolva magát, 1910-ben lett önálló. Magas és mély építéseket szakszerűen végez, számos épület fűződik nevéhez. Jelenleg alelnöke az ipartestületnek, volt elöljárója, a ref. egyház presbitere. Neje: B. Fodor Julianna. Schenker András órás, ékszerész m., Kígyó u. 1907-ben szül. Tiszabüdön, 1925- ben szab. föl Törökszentmiklóson, majd 1931-ben Kunhegyesen lett önálló. Óra és ékszer javításokkal, fémbeváltással és márkás órák, ékszerek eladásával foglalkozik. Szakképzett, intelligens iparos. A keresk. kör tagja. Schneer Béla cipész m., Hajnal u. 404. 1880-ban Békésszentandráson szül., 1896- ban szab. föl, a segédéveit Szarvas, Orosháza, Szentes, Kunhegyes jobb mesterei mellett töltötte. 1904 óta önálló. Raktárra és rendelésre dolgozik. Üzemében fia András segédkezik. A 29. gy. ezredben harcolt, Przemyslnél orosz fogságba került, ahonnan 39 hónap múltán tért haza. Neje: Brandspiegel Róza. Cs. Szabó Péter cipész m., Lejtő u. 1111 (saját ház). 1887-ben szül., 1904-ben szab. föl Kunhegyesen. Miskolcon és Léván hosszabb ideig volt segéd, majd 1907- ben Kunhegyesen lett önálló. Mérték szerint, rendelésre dolgozik. Tanonc korában oklevelet nyert, majd szabászati tanfolyamot végzett. A 29. gy. ezredben 1915-ben orosz fogságba került. Neje: Csorna Etelka. Szabó Lajos magyar szűcs m., Lehel u. 207. Kunhegyesen szül. 1906-ban, 1923- ban szab. föl bátyjánál Sz. Eleknél, 1927- ben lett önálló. Speciális magyar szűcs, főleg a gazdatársadalom részére dolgozik. Neje: Pál Erzsébet. Szász Ferenc lábbeli készítő m. (saját ház). 1874-ben szül., 1892-ben szab. föl Kunhegyesen édesatyjánál Sz. Józsefnél.. Megfordult segédként Kolozsváron, majd 1899-ben lett önálló. Mérték szerint rendelésre dolgozik, javítást is vállal, 4 évtizede dolgozik a szakmában. Tar József gazdasági kovácsmester, Csárdaköz (saját ház). 1886-ban szül. Kunhegyesen, 1902-ben szab. föl. Miht segéd Mezőtúr, Kecskemét, Nagykőrös mestereinél gyakorolta iparát és 1911- ben lett önálló. Az ipari életben tevékeny része van mint műhelyvizsgáló, tanonc- vizsgáztató és elöljáró. A 4. train divi- siónál szolgált a háborúban. Neje: Balogh Róza. Tar Sándor csizmadia m. (saját ház). 1862-ben szül., 1879-ben Szolnokon szab. föl, majd 1888-ban szülőfalujába visszatérve önálló lett. A szakma egyik legrégebbi mestere. Rendelésre, főleg vásárra dolgozik. Az ipartestület könyvtárnoka és elöljárója. Neje: Apostol Erzsébet. Tar Sándor lábbeli készítő m., Kígyó u. 202 (saját ház). 1881-ben szül. Kunhegyesen, 1898-ban szab. föl. Debrecenben dolgozott mint segéd, 1904-ben lett önálló. Rendelésre és raktárra dolgozik. 3 tanulót szabadított föl. A szerb és orosz fronton harcolt, orosz fogságba került, honnan 1919-ben tért vissza. Neje: Ratkay Erzsébet. Teleky Sándor cipész m. 1907-ben Kunhegyesen szül., 1923-ban szab. föl. Cegléden is dolgozott és 1931-ben lett önálló. Mérték szerint rendelésre dolgozik. Az Ipt. és az egyházi dalárda tagja. A nemzeti hadseregben teljesített szolgálatot. Neje: Bamáti Rózsi. Teleky László lábbeli készítő m. Csárdaköz (saját ház). 1872-ben szül., 1887-ben szab. föl Kunhegyesen édesatyjánál. Kecskemét, Szeged, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár és Budapetsen dolgozott segédként, 1895-ben lett önálló. Saját készítményeit tartja raktáron, rendelésre
