A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
188 is dolgozik. 1905-ben oklevelet nyert Szolnokon. 20 éven át elöljárója az ipartestületnek, 2 éven át pénztárnoka. A háborúban részt vett. Neje: Koch Teréz. Trenka Sándor mészáros- és hentes m. Kígyó u. 1876-ban szül. Kunhegyesen, 1895-ben szab. föl Masáth Ferencnél, majd 1900-ban lett önálló. Budapest jobb mestereinél dolgozott segédként. Üzeme nagyvárosi nívón áll, modern hűtővel, hygienikus berendezéssel. Volt iparhatósági megbízott és előljárósági tag. Az orosz fronton harcolt, rokkant lett. Neje: Kocsis Franciska. Uray István épület- és bútorasztalos m. 1876-ban szül. Érenderéden, 1900-ban Nagykárolyban szab. föl. Debrecen, Püspökladány, Budapest voltak segédéveinek nagyobb állomásai, 1919-től önálló Kunhegyesen. Az orosz és olasz fronton küzdött. Neje: Nagy Erzsébet. Vadas Pál férfiszabó m., Hajnal u. 1899-ben szül. Kunhegyesen, 1916-ban szab. föl Szászvároson. Budapesten, Baján, Szászvároson és Bácsalmáson dolgozott mint segéd, 1923-ban lett önálló. Mérték szerint rendelésre dolgozó, szakképzett mester, aki technológián szabászatot tanult. Az olasz fronton fogságba került. Neje: Ty. Szabó Erzsébet. Vigh Lukács kovács m. 1889-ben szül. Kunhegyesen, 1906-ban szab. föl. Török- szentmiklóson, Cegléden, Budapesten, Székesfehérváron és Pakson volt segéd. 1913-ban lett önálló. A szerb és orosz fronton szolgált. Kor. ezüst érdemker. kitüntetése van. Műhelye jól berendezve saját házában van. Neje: Kocsis Erzsébet. Vigh Ferenc épület- és bútorasztalos m. 1896-ban szül. Kunhegyesen, 1913-ban szab. föl. Ausztriában és Budapesten töltötte segédéveit és 1920-ban lett önálló. Külföldön szerzett szakismereteit a magyar ipar hasznára fordítja. Üzeme saját házában van. A háborúban a szerb, orosz és olasz fronton harcolt, 2 br. v. é. és a K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. Neje: Uhrin Sárika. Weisz Dávid bádogos m. 1873-ban Hajdusámsonon szül., 1890-ben Debrecenben szab. föl. Debrecen, Berettyóújfalu, Nyírbalkány jobb mestereinél dolgozott, 1900-ban lett önálló. Épület- és díszmű munkát készít, számos iskola, templom, épületmunka fűződik nevéhez. A táviró ezredben teljesítet katonai szolgálatot. Neje: Vogel Etel. Weisz Jenő órás, ékszerész. KUNÁGOTA Bakó Pál kerékgyártó m. Kunágotán 1895-ben szül., Aradon 1912-ben szab. fel. Mint tanuló két ízben is nyert oklevelet jó munkájával. Arad, Szeged, Temesvár és Újvidék mestereinél fejlesztette szaktudását. Műhelyét 1920-ban alapította. Az ipt. alapító tagja, a számvizsg. biz. tagja, az Otthon pénztárosa stb. 1915-ben hadbavonult, az orosz fronton harcolt. Neje: Nagy Rozália. Baranya István kerékgyártó m. 1905- ben Kunágotán szül., 1922-ben Kever- mesen szab. fel. Segéd Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Orosházán és Tótkomlóson volt. 1930-ban önállósította magát. A Polgári Lövészegylet tagja. Bátori Aladár épület- és bútorasztalos m. Szül. 1896-ban Aradon, felszab. 1914- ben Magyarbánhegyesen. 1915-ben a harctérre került, az olasz fronton hadifogságba esett. Három és félévi rabság után hazatérve folytatta szakismeretei fejlesztését. 1927-ben műhelyt alapított, ahol személyesen dolgozik. Biró János épület- és bútorasztalos m., temetk. váll. Nagykamaráson 1891-ben szül., Medgyesegyházán 1908-ban szab. fel. Temesvári, aradi, kolozsvári és budapesti cégeknél segédeskedett. Végigküz- dötte a világháborút. 1920 óta önálló. Az Ipt. megalapításában tevékeny részt vett, az elölj, tagja, 1930 óta a pénztárosi tisztséget viseli. Neje: Piros Márta. Biró Sándor cipész m. Medgyesegyházán 1893-ban szül., u. ott 1911-ben szab. fel. Nagyvárad, Temesvár, Gyöngyös, Szeged, Kegylak és Arad mestereinél fejlesztette szaktudását. Budapesten sza- bászati szaktanfolyamot végzett a technológián. 1920-ban Nagykamaráson alapított műhelyét 1922-ben helyezte át Kunágotára. Az orosz és olasz fronton küzdötte végig a világháborút, megsebesült. Kit.: K. cs.-k. Neje: Kovács Margit. Bokor Lajos szíjgyártó m. 1897-ben Kunágotán szül., 16 éves korában Medgyesegyházán szab. fel. Szabadulási helyén és a fővárosban praktizált. 1915-től az orosz és olasz harctereken küzdött. Leszerelése után — 1919-ben — alapította műhelyét. Neje: Balázs Franciska. Bubori József cipész m. Szül. 1899-ben Kunágotán, Hódmezővásárhelyen tanulta a szakmát, 1916-ban szab. fel. Születési és szabadulási helyén volt segéd. 1930- ban lett mester. Katonai szolgálatot a
