A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
184 Tanonc korában elismerő oklevéllel lett kitüntetve. A 13. huszárezredben olasz, román fronton harcolt. Kisezüst, és bronz v. érme van. Neje: Endrédy Zsuzsanna. Csécs Mihály cipész m. Keleti u. (saját ház). 1898-ban szül. Szabéden, 1914- ben Kolozsváron szab. föl. Brassóban, Marosvásárhelyen dolgozott mint segéd, 1923-ban lett önálló. Mérték után rendelésre dolgozó, szakképzett iparos, aki szabászatot is tanult. 1923-ban tette le a mestervizsgát Debrecenben. Segéd korában kitüntetést kapott. A román és albán fronton harcolt. 1920—22-ig a csendőrségnél szolgált. Neje: Nagy Juliánná. Csorna Gábor kádár m. 1911-ben szül. Kunhegyesen, 1929-ben bátyjánál, Csorna Jánosnál szab. föl és 1931 óta, mint üzletvezető működik özv. Csorna Jánosné üzemében. Az összes szakmába vágó munkát tökéletesen végzi, a jónevű üzemet a tradíciókhoz híven vezeti. Faragó Elek kötélgyártó m. Kossuth u. (saját ház). 1880-ban szül. Kunhegyesen, 1897-ben u. ott szab. föl. Segédéveit Szegeden és Szarvason töltötte, 1902 óta önálló. 1 tanonc segítségével dolgozik. Az ipartestület elöljárója, a helybeli bank igagatósági tagja. Az orosz, olasz és román fronton harcolt,mint őrvezető. A kisezüst v. é., a bronz és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Máté Róza.^ Felső Béla cipész m. 1896-ban Déva- ványán szül., 1911-ben Törökszentmikló- son szab. föl. Szolnok, Budapest jobb műhelyeiben képezte magát, 1920-ban lett önálló. Kizárólag mérték szerinti rendelést végez. Szabászatot is tanult. A román fronton harcolt. Neje: Varga Erzsébet. ifj. Forró József mészáros és hentes m. Csendes köz. 1905-ben szül. Kunhegyesen 1921-ben szab. föl Tar Mihálynak Helyben és Budapesten dolgozott mint segéd, 1931-ben lett önálló. Szakképzett iparos, saját készítményű friss árui közismertté tették nevét. Neje: Cseppentő Juliánná. Frischák Antal férfiszabó m. Csendes köz 222/a (saját ház). 1885-ben szül. Gyertyámoson, 1901-ben Nagybecskere- ken szab. föl. Budapest jobb műhelyeiben volt segéd, Í911 óta önálló mester. A budapesti technológián tanulta a szabászatot. A jobb közönség kedvelt szabója. 1908-ban elismerő oklevelet nyert. Az ipartest, volt elöljárója, alelnöke, része van az Iparos Ifjak Körének megalapításában is. Az orosz fronton harcolt. Neje: Zsadony Mária. Friedrich Endre géplakatos m. (saját ház). 1883-ban Kunhegyesen szül., 1899ben szab. föl. Atyja néhai F. Albert, szintén lakatos mester volt. Budapesten, Kecskeméten, Szolnokon dolgozott, majd 1908-ban lett önálló. Üzeme motorikus erőre, modernül berendezett, autófuvarozással is foglalkozik. Kb. két évtized óta vesz részt az össziparosság érdekeinek szolgálatában. Huzamosabb ideig volt az ipartestület elöljárója, 1929 óta annak elnöke, községi képv. test. tag, .egyháztanácsos, stb. A 68. gy. ezredben harcolt, megsebesült a szerb harctéren. Friedrich Albert lábbelikészítő m. Lehel u. 1885-ben Kunhegyesen szül., 1900- ban szab. föl. Cegléden, Kunhegyesen, dolgozott mint segéd, majd 1907-ben lett önálló. Mérték után rendelésre és raktárra dolgozik. 18 éven keresztül volt előljárósági tag, három éven át szám- vizsgáló, tanoncvizsgáztató, iskolaszéki gondnok, stb. Az orosz és román fronton küzdött. Kétszer a bronz v. é. és a K. cs.-.k. kitüntetése van. Neje: Bauer Magdolna. Fridrik István gépészkovács m. (saját ház). 1875-ben Kunhegyesen 1891-ben szab. föl. Szeged, Arad, Budapest, Debrecen mestereinél dolgozott segéd korában. 1902-ben lett önálló. 3—4 alkalmazottat foglalkoztat időközönként. A ta- noncvizsg. biz. tagja, iskolaszéki tag. Az orosz fronton küzdött. Neje: Veréb Gizella. Gecse József épületasztalos és üveges m. Lejtő u. 1893-ban szül., Mezőtúron szab. föl 1909-ben. 1925-ben lett önálló mester. Kizárólag épületmunkákkal és üvegezéssel foglalkozik. Számos helybeli és környéki épületmunkákon vett részt. Az orosz, olasz, és román fronton harcolt, megsebesült. Bronz v. é. és K. cs.-.-tel lett kitüntetve. Neje: Magda Terézia. Gönczi Imre lábbeli készítő m. Csárda köz. 1905-ben szül. Kunhegyesen, 1923- ban szab. föl, majd segédéveit Cegléden és Kunhegyesen töltötte. 1930-ban lett önálló. Mérték szerinti rendelésre és raktárra dolgozik. Ambiciózus iparos, aki ipara fejlesztésén dolgozik. Neje: Czö- vek Rozália. Grünbaum Géza sütő m. Rákóczi út 13. 1873-ban szül. Törökszentmiklóson, 1889-ben szab. föl mint segéd. Nagyvárad, Karcag, Szolnok, Budapest, Arad nagyobb üzemeiben gyakorolta magát és 1900-ban lett önálló mester. Két magyar kemencével épített, modern, hygiénikus üzeme van. Adolf és Imre fiát is az iparára nevelte. Tanoncvizsgáztató. A 29. gy. ezredben résztvett a háborúban. Neje: Ackermann Helén.
