A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
185 Hubay Pál mészáros és hentes m. 1893- ban Kunhegyesen szül., 1914-ben szab. föl. Kunhegyesen,'Kisújszálláson és Szolnokon dolgozott segédként. 1918 óta önálló. Hygiénikus, fővárosi nívójú üzletében elsőrendű friss árut tart. A szerb fronton harcolt, megsebesült, 30 százalékos rokkant. Neje: Mészáros Mária. ifj. K. Juhász Imre mészáros és hentes mester. 1910-ben született Kunhegyesen, 1926-ban szabadult föl, 1930-ban lett önálló. 1931-ben nősült. Üzlete a község főutcáján fővárosi nívón van berendezve, modern hűtővel ellátva. Saját készítményű friss hentesárui vannak. A Függ. Kör, az Iparos Ifjak, a Kisbirt. Körének tagja. Neje: Váradi Mária. Juhász Gábor kocsigyártó m. Hosszú u. (saját ház). 1886-ban Kenderesen szül. 1904-ben szab. föl. Gyöngyös, Miskolc, Eger, Mezőtúr, stb. városokban dolgozott, majd 1910-ben lett önálló. Tanonc korában kitüntetést nyert. Iparhatósági megbízott, műhelyvizsgáló volt. A 11. tüzérezredben orosz, olasz frontokon harcolt, megsebesült, bronz v. é. és K. ■cs.-k.-tel lett kitüntetve, a polg. érem és vaskereszt tulajdonosa. Kardics Jenő cipész m. 1889-ben Győrött szül. Bőripari szakiskoláit Kassán végezte. Győrött, Kassán, Pozsonyban, Magyaróváron, Sopronban és Budapesten fordult meg segéd korában, 1922- ben lett önálló. Mérték szerint, rendelésre dolgozik, 1—2 alkalmazottat tart. Az orosz fronton küzdött. Neje: Nánássy Juliánná. Kádár Gusztáv kéményseprő m. Rákóczi út 1567 (saját ház). 1864-ben szül. Városnaményon, 1883-ban szab. föl. Nagyvárad, Arad, Kecskemét, Ungvár, Szeged, Hódmezővásárhely városokban volt segéd és 1919-ben Turkevén lett önálló, 1924 óta van Kunhegyesen. 17 évig volt üzletvezető Mezőtúron. Három segédet foglalkoztat, 1891-ben a mezőtúri tűzoltó gyakorlaton 7 méter magasból lezuhant, azóta rokkant. Neje: Novotny Erzsébet. Keller József szíjgyártó m. 1879-ben szül. Segesváron, 1896-ban szab. fel Medgyesen. Medgyes, Segesvár, Szász- régen, Gyulafehérvár, Torda voltak se- gédiállomásai, 1924-ben lett önálló. Minden szakmai munkát végez. A 2. vártü- zérezrednél szolgált az olasz fronton. Neje: Sajtos Rebeka., Kiss Gábor cipész m. Csendes u. 225. (saját ház). 1886-ban szül. Kunhegyesen, u. itt szab. 1903-ban. 1910-ben önállósította magát. Mint segéd Budapesten, Abádszalókon és Kispesten dolgozott. Technológiát végzett szakképzett mester, aki tanonc korában kitüntetést nyert. Az ipartestületnek öt éven át volt elnöke, elöljárósági tag, a Hangya és a Takarék igazgatósági tagja, a ref. egyh. presbitere. A szerb, orosz fronton harcolt, kétszer sebesült, két évig orosz fogságban volt. Neje: Tar Rozália. Kiss Lajos kalapos m. 1874-ben szül. Kunhegyesen, 1892-ben Budapesten szab. föl. Segédéveit Budapesten töltötte, 1889- ben lett Kunhegyesen önálló. Kalapkészítéssel és kereskedéssel foglalkozik. Elől- járósági tag, jelenleg pénztárosa a testületnek, közs. képv., ref. presbiter, segítő egyleti pénztáros, stb. A szerb, orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Lengyel Terézia. Koncz József kalapos m. Vénkert u. 511. (saját ház). 1853-ban Várasszón szül. 1870-ben Egerben szab. föl. 10 éves vándorútján Budapest, Mohács, Belgrád, Zimony, Szeged, Pápa, Egerben járt. 1880 óta önálló. 22 évig volt kereskedő. 1883-ban a debreceni kiállításon remekmunkájával ezüstérmet nyert. Három fia vett részt a háborúban. Neje: Geszti Teréz. Köszler Ferenc férfiszabó m. Kígyó u. 1889-ben Temesrékason szül., 1904-ben Szegeden szab. föl. Budapest, Újvidék, Fiume, Belgrád, Zimony, Szeged voltak segédéveinek állomásai, 1920-ban Kunhegyesen let önálló. Az úri közönség kedvelt szabója, mérték szerinti rendelésre dolgozik, 1—2 segédet tart. Öt éven át volt a testület elöljárója, számvizsgáló, Move alapító elnök. A 61. gy. ezredben harcolt az orosz, alosz fronton, fogságba esett. Neje: Szűcs Zsuzsánna. Kun Julia takács m. Csendes köz. Kenderesen szül., Kunhegyesen 1925-ben szab. föl. az ipart bátyjánál tanulta, 1928 óta önállóan vezeti üzemét. Hozott anyag ból, valamint raktárra dolgozik, főleg házi vásznak szövését végzi. Kun Sándor mészáros és hentes m. Kígyó u. 1885-ben Kunhegyesen szül., 1904- ben Abádszalókon szab. fel. Segédéveit a szakmában Szarajevóban a katonaságnál töltötte. 1908-ban lett önálló. Üzlete fővárosi nívójú, modem, hygiénikus, állandó friss árukkal ellátva. A 68. gy. ezredben az orosz fronton haroclt. 1916- ban fogságba került. Neje: Németh Mária. Lukács István lábbelikészítő m. Zádor u. (saját ház). 1895-ben szül. Kunhegyesen, 1912-ben szab. föl. Budapest, Cegléd, Kecskemét jobb műhelyeiben fejlesz
