A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
183 hatósági megbízott fontos funkciót teljesít. Az orosz, olasz, szerb és román frontokon harcolt, kétszer sebesült meg. Neje: Szűcs Mária. Nagy József szabó m. Kenderesen 1892-ben szül., 1910-ben szab. fel. Kisújszálláson és Törökszentmiklóson fejlesztette tudását mint segéd. A világháborút az orosz és olasz fronton harcolta végig. 1921-ben lett mester. Műhelyében egy segéddel dolgozik. Schmidt Antal ipartestületi elnök. Szalkay Gergely kovács m. 1869-ben Békésen szül., 1885-ben Békéscsabán szab. fel. Debrecen, Arad, Temesvár, Szeged. Cegléd stb. műhelyeiben és uradalmakban eltöltött 12 segédév után önállósította magát. Vizsgázott lóvasaló és gazdasági kovács. Az Ipt. v. elnöke, jelenleg az elölj, tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Gulácsy Mária. Szegó' László szíjgyártó m., Rákóczi u. 43. Szül. 1889-ben, felszab. 1908-ban Kisújszálláson. Budapesten 11 éven át, Szegeden és Debrecenben segédeskedett. 1923-ban Kenderesen nyitott műhelyt. Jeles munkáival ezüst énnet és oklevelet nyert. Az Ipt. elölj, tagja és a számvizsg. biz. tagja. Az orosz harctéren volt a világháborúban, kit.: K. cs.-k. Neje: Vigh Julianna. Székely Ferenc épület- és bútorasztalos m. Mákófalván 1902-ben szül., Kolozsváron 1920-ban szab. fel. Segéd Kolozsvár, Brassó, Bukarest, Budapest és Kenderes műhelyeiben volt. Mint segéd a Kormányzó úr Őfőméltóságának is dolgozott. 1926-ban lett mester. Neje: Bi- hary Ilona. Szivák Zsigmond cipész m. Szül. 1890- ben, felszab. 1907-ben Kenderesen. Csongrádi, törökszentmiklósi, budapesti és zimonyi jobb mestereknél dolgozott had- bavanulásáig. A szerb, orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. 1918-ban önállósította magát. 6 éven keresztül az elnöki tisztséget viselte. A tanoncvizsg. biz. tagja. Trigala György kötélgyártó m., Mátyás kör u. 1. Miaván 1878-ban szül., Kecskeméten 1896-ban szab. fel. Segéd Kiskunfélegyházán, Orosházán, Gyomán és Kisújszálláson volt. 1905-ben önállósította magát. 16 éve az Ipt. elölj, tagja, a gazda tisztséget viseli. Háború alatt az olasz fronton harcolt. Neje: Füredi Mária. Vizkelety József cipész m., Ferenc József u. 20. 1874-ben Kenderesen szül., u. ott 1907-ben szab. fel. Egy évig dolgozott mint segéd. 1908 óta űzi önállóan az ipart. Résztvett a világháborúban, az olasz fronton harcolt. KUNHEGYES. Aest Róbert szabó m. 1900-ban Feketehalmon szül., 1917-ben Brassóban szab. föl. Brassóban, Orosházán és Budapesten dolgozott segédként, majd 1925-ben lett önálló. Mérték utáni rendelésre dolgozó, szakképzett iparos, két tanulót nevelt az iparra. Az olasz fronton harcolt. Ágoston Lukács lábbelikészítő m. Upor u. (saját ház). 1893-ban szül. Kunhegyesen, 1910-ben szab. föl. 1918-ban lett önálló. Mérték szerinti rendelésre és raktárra dolgozik, három segédet foglalkoztat. Az ipartestület volt számvizsg., majd elölj, tagja, tanoncvizsgáztató lett. Az orosz és olasz fronton harcolt, kétszer sebesült, 23 hónapig orosz fogságban volt. Kis ez. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Balázs Imre lábbelikészítő m. Lehel u. (saját ház). 1888-ban Kunhegyesen szül., 1904-ben szab. föl. Szegeden, Nagyváradon, Cegléden és Törökszentmiklóson dolgozott mint segéd. 1910-ben lett önálló, 1—2 segédet tart. Segéd korában Törökszentmiklóson oklevelet nyert. Volt ipartest, elöljáró, tanoncvizsgáztató. A háborúban megsebesült. Neje: Kaz- novszky Mária. Borbély Gábor fodrász m. 1903-ban Kunhegyesen szül., 1919-ben szab. föl. Berettyóújfalu, Karcag, Békés, stb. jobb üzleteiben dolgozott. 1926-ban lett önálló. Modem, hygiénikus, szép üzlete van. Neje: Tóth Eszter, önálló női szabó. Borbély Lajos cipőfelsőrészkészítő m. Lejtő u. 1905-ben szül. Kunhegyesen, 1923-ban szab. föl és 1929-ben lett önálló. A helybeli és környéki mesterek részére dolgozik. Szakképzett mester, aki állandóan ipara fejlesztésén dolgozik. Neje: Szoják Juliánná. özv. Bondár Mihályné németszűcs m Néhai férje 1891-ben szül. Vadászon, 1910-ben Nagyszalontán szab. föl, 1919- ben lett önálló. A háborúban 1915-től 17-ig vett részt. 1931-ben húnyt el, azóta üzemét felesége, sz. Karmazsin Juliánná vezeti özvegyi jogon, 1 alkalmazottal. Csete Lajos esztergályos m. Magyar u. (saját ház). 1897-ben szül., 1913-ban szab. föl Kunhegyesen édesatyja, Csete Miklós műhelyében. 1924-ben lett önálló.
