A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

140 hygiénikusan berendezett műhelyéből íz­letes, finom árú kerül ki. Kizárólag ipa­rának és családjának él. Az orosz, olasz fronton harcolt. Neje Poldermann Kató. Ratkay János kovácsm. 1891-ben Túr- kevén szül., 1919-ben lett önálló. Mint segéd Nagykőrös, Cegléd, Szeged, Túr- keve jobb mestereinél tanult. Műhelyéből megbízható, szép munka kerül ki. A tes­tület elöljárója, szakosztályi elnök, az ipari érdekek lelkes, önzetlen katonája. A háborúban a szerb, orosz fronton har­colt, orosz fogságba került. Felesége Si­mon Julianna. Rácz Lajos férfiszabómester Túrkevén 1899-ben szül. 1919-ben szab. fel. Segéd­éveit szülővárosában töltötte és 1927-ben lett önálló mester. Mérték szerinti ren­delésre dolgozik. Szakképzett megbíz­ható mester,akinek jó munkák kerülnek ki műhelyéből. Tagja a dalárdának. Neje Madarász Teréz. Rácz János férfiszabóm. Kenéz-ucca. 1896-ban szül. Túrkevén, 1912-ben szab. fel. Nagyvárad, Mezőtúr, Budapest jobb mestereinél fordult meg és 1921 óta ön­álló. A jobb közönség részére dolgozik. 1-2 segédet tart. Munkája ízléses, válasz­tékos. Tagja a tanoncvizsg. bizottságnak. 1915-1918-ig volt katona a háborúban. Neje Kovács Ilona. Rácz János kocsigyártóm. 1903-ban Karczagon szül. 1919-ben Túrkevén szab. fel. Karczag, Bpest, Nagykőrös, Kistar- csa stb. helyeken dolgozott segédként s 1925-ben lett önálló. Az összes szakmába vágó munkákat, igás és parádés kocsi­kat készít, fővárosi praxisa van. műhe­lyéből szép munkák kerülnek ki. Tanonc- korában oklevéllel kitüntetve. Neje Szi­lágyi Mária. Üzeme saját házában van, mely szorgalmának eredménye. Salus István műszerész és bútorszerelő mester. Mezőtúron 1899-ben szül. és 1919- ben szab. fel. Budapesten és Mezőtúron volt segéd és 1925-ben lett önálló. Szak- • képzett iparos, az összes szakmába vágó munkát tökéletesen végzi. A 29. gy. ezr.- ben szolgált a háborúban. Neje Lieder­mann Anna. Sándor Kálmán cipészm. Horthy Mik­lós ut. 1900-ban Túrkevén szül. 1919-ben szab. fel. Budapest jobb üzemeiben for­dult meg és 1930-ban lett önálló. Mérték szerint rendelésre dolgozik, minden ide­jét ipara fejlesztésére fordítja. Fiatal, szakképzett iparos, szorgalma, takarékos életmódjának eredményeként saját ere­jéből lett önálló. if j. Sebestyén János kovácsmester. 190Í-ben szül., Túrkevén 1917-ben szab. é fel. Budapesten a technológián szaktan- folyamot végzett 1926-ban, azóta önálló. Szakképzett mester, az összes szakmá­ban előforduló munkát precíz, hozzáér­téssel végzi. Műhelye atyjának házában van berendezve. Neje: Virág Mária. Simon László kovácsmester. 1890-ben Túrkevén szül,, 1908-ban szab. fel. Túr- keve, Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös, Budapest stb. jobb üzemeiben volt segéd. 1921 óta önálló. Keze alól pontos, meg­bízható, jó munka kerül ki. Az orosz és olasz fronton harcolt, első oszt. ez. vit. é.-el lett kitüntetve. Neje: Sárkány Ju­lianna. Üzeme saját házában van. Simon Lajos kovács m. 1904-ben szül. Túrkevén, 1921-ben atyjánál szab. fel. Apáról fiúra szállt a mesterség iránti hajlam a családban. 1929-ben lett ön­álló. Minden a szakmába vágó munkát megbízhatóan, hozzáértéssel végez. Szor­galmának gyümölcse saját háza. Neje: Veress Julianna. Sonkoly Pál lakatos m. 1874-ben Dé- vaványán szül., 1893-ban Gyomán szab. fel. Budapesten, Gyomán, Dévaványán és a vaskapu szabályozásánál töltötte se­gédéveit, 1902-ben lett önálló. Bércsép- léssel is foglalkozik. Az ipt. elölj, tagja, városi gazd. biz. tag. 1914—18-ig szol­gált a háborúban. Neje: Bornemissza Mária. Szabó Imre úri- és női cipészmester, Bocskay u. 1893-ban Túrkevén szül., 1917-ben szab. fel. 1923-ban lett önálló. Rendelésre és raktárra dolgozik, az úri közönség és a gazdatársadalom részére egyaránt. Technológiai oklevelet nyert, 2—3 alkalmazottat tart. A sportegyesü­let vezetőségi tagja. Raktára dúsan fel­szerelt. Neje: Rácz Krisztina. Szabó József szíjgyártó és kocsifényező m., Kenjtérmező u. (saját ház). 1868-ban Túrkevén szül., 1885-ben Nagykőrösön szab. fel. Gyöngyösön, Szolnokon és Eger­ben volt segéd, 1893-ban lett önálló. A szakma egyik legrégibb kiváló képvise­lője, több főúri kastély részére dolgozott, mindig megelégedésre. Több alkalmazot­tat foglalkoztatott azelőtt, most 1—2-őt foglalkoztat időszakonként. 1914—18-ig szolgált a háborúban. Neje: Sós Terézia. Szabó Lajos sütő m. és cukrász, Gaj- zágó u. 23 (saját ház). 1879-ben szül. Túrkevén, 1894-ben Budapesten szab. fel. Budapest, Wien és Prága voltak egyes állomáshelyei segédéveinek, majd 1896- ban lett önálló. A környéken egyedüli, aki cukrász és pékmesteri képzettséggel bír. Finom tortái, süteményei, bonbonjai pralinéi közismertek az egész környé-

Next

/
Thumbnails
Contents