A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

14V ken. Úgy segéd, mint tanonc korában több kitüntetésben részesült. Az ipt. volt elöljárója, elnöke a tanoncvizsg. biz.-nak. A 29. gy. ezr.-ben vett részt a háború­ban az összes frontokon, megsebesült. Neje: Burger Regina, aki az üzlet vezeté­sében részt vesz. Schwartz Lajos cipész m., bőrkeres­kedő. 1859-ben szül. Abádszalókon, 1876- ban Budapesten szab. fel. Budapesten képezte magát és 1883-ban lett önálló. 1918-ban bőrkereskedést alapított és ci­pészkellékekkel felszerelt üzletet nyitott. Mint mester 1907-ben Szolnokon kitün­tetést nyert. Több mint 2 évtizeden át az ipt. jegyzője volt és tisztségét nagy ön­zetlenséggel, tudással töltötte be. A hit­községnek volt elnöke, városi képv., az iparos ifjak körének, az izr. nőegyletnek megalapítója, több társadalmi és kultúr- egylet vezetője stb. Neje: Fischbein Lujza. Üzletét jelenleg fia Károly vezeti, aki középiskolát végzett, volt banktiszt­viselő. Szonda István épület- és bútorasztalos m. 1895-ben Mezőtúron szül., 1914-ben szab. fel. Szolnok, Szarvas, Túrkeve, Püs­pökladány jobb mestereinél tanult, majd 1929-ben lett önálló. Elsőrendű, jó mun­kát végez. Az orosz és román fronton harcolt, megsebesült, román fogságba került. Kis ez. v. é. és K. cs.-k. kitünte­tése van. Neje: Garaguly Krisztina. Szűcs Mihály lábbeli készítő m., Kenéz u. 791. Túrkevén 1883-ban szül., 1899-ben Szarvason szab. fel. 1907-ben lett önálló, miután mint segéd Budapesten, Ceglé­den és Túrkevén szerezte szaktudását. Mérték szerint és raktárra dolgozik, 5—6 segédet tart. Budapesten végezte a sza- bászati tanfolyamot. Elölj, tagja az ipt.- nek, tanoncvizsgáztató. Az 1. huszár­ezredben harcolt, szerb fogságba került. Neje: Szabó Eszter. Tóth Kálmán férfi szabó m., ipartes­tületi jegyző. 1885-ben szül. Túrkevén, 1903-ban Budapesten szab. fel. Budapes­ten és Kaposváron dolgozott, 1907 óta önálló. Úgy a férfi, mint női szabászatot tanulta. Mérték szerint rendelésre dolgo­zik, az úri közönség szabója. Elölj, tag, 1920 óta az ipt. jegyzője, tanoncvizsgáz­tató, a ref. egyház presbitere, számos társadalmi és kultúrintézmény tagja. Résztvett a háborúban. Neje: Tóth Er­zsébet. Tóth Lajos gazdasági kovács m., Deb­receni u. 1896-ban szül. Túrkevén, 1913- ban Meezőtúron szab. fel. Kisújszálláson, Túrkevén volt segéd, 1922-ben lett ön­álló. Saját házában van műhelye, melyet takarékos életmódja és szorgalmas mun­kája révén szerzett. Hosszú ideig urada­lomban is dolgozott. Az ipt. elöljárója. Résztvett a világháborúban. Neje: Szabó Ida. Tóth Zsigmond férfi szabó m., Kenyér­mező u. Túrkevén 1900-ban szül., 1916- ban Csáky Imrénél szab. fel. Budapesten és Túrkevén fejlesztve szaktudását, 1925- ben lett önálló. Budapesti jobb műhelyek­ben megfordulva, fővárosi prakszissal rendelkezik. ízléses, szép munkái vanna.k 1 segéd és 1 tanulóval dolgozik. 1915-ben a Debreceni Iparkamara ezüst érmét és oklevelét nyerte el. Neje: Bató Mária. K. Tóth Lajos lábbeli készítő m., Szé­chenyi u. 1893-ban Túrkevén szül., 1910- ben Szarvason szab. fel. Szolnokon, Ceg­léden dolgozott mint segéd és 1929-ben saját erejéből lett önálló. Műhelyéből jó munka kerül ki. Segéd korában szép munkájáért elismerő oklevelet kapott. A szerb és orosz fronton harcolt, 1918-ban tért vissza az orosz fogságból. Tóth István lábbeli készítő m., Kovács u. Túrkevén szül. 1894-ben, 1911-ben szab. fel. Budapesten fejlesztette szak­tudását, majd 1919-ben lett önálló. Mér­ték szerint rendelésre dolgozik, keze alól csakis jó munka kerül ki. 1—2 segéddel dolgozik. Az ipt. elöljárója, a csizmadia társulat alelnöke, tanoncvizsgáztató, az ipari érdekek lelkes, önzetlen harcosa. Az orosz fronton fogságba esett. Neje: Láda Eszter. Munkájának és szorgalmá­nak szerzeménye saját háza. TóTte Imre cipész m., Rákóczi u. 1904- ben szül. Túrkevén, 1921-ben szab. fel. Budapest, Cegléd, Szarvas műhelyeiben fordult meg és 1925-ben lett önálló. Mér­ték után rendelésre dolgozik, szép, ízlé­ses munkája van. Minden idejét munká­jának szenteli. Neje: Szabó Erzsébet. Túri Kálmán férfi szabó m., kész ruha­raktár tulajdonos, Kossuth u. 62 (saját ház). 1875-ben Túrkevén szül., 1892-ben szab. fel. Budapest, Nagyvárad, Debre­cen, Miskolc műhelyeiben volt segéd* 1897-ben lett önálló. Mérték szerint ren­delésre és raktárra dolgozik, állandó nagy raktárt tart fenn szövetből, kész férfi- és gyermekruhákból, kalap, sapka és férfi divatcikkekből. Állandóan több alkalmazottat foglalkoztat, részint hely­beli iparosok dolgoznak raktára részére. Az ipt. elöljárója, volt elnöke, alelnöke, a szakoszt. jelenlegi elnöke. 20 év óta vezetőségi tag, városi képviselő, a ref. egyház presbitere, törvhat. biz. t^g, a kisipari érdekek lelkes, önzetlen harcosa*, aki egész életén keresztül a közérdekért küzdött. Neje: Kecze Julianna, aki részt vesz az üzem vezetésében.

Next

/
Thumbnails
Contents