A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
137 Herczegh József férfi szabó m. 1883- ban Túrkevén szül., 1900-ban szab. fel. Székesfehérváron, Budapesten, Debrecenben jobb üzemekben volt segéd, 1914 óta önálló. Mérték szerinti rendelésre dolgozik a helyi jobb közönség számára. Szakképzett, intelligens mester, műhelyéből ízléses, jó munka kerül ki. Az ipari érdekek önzetlen harcosa, 3 éve az ipt. elölj, tagja. A szerb és orosz fronton harcolt, 2 évig hadifogságban volt. Neje: Czihat Mária. Hoffmann András, kőművesm. ipartestületi elnök. 1886-ban Mezőberényben született és Túrkevén 1903-ban szab. fel, 1906-ban önállósította magát saját erejéből. Tehetsége, szorgalma révén úgy társadalmi mint ipari téren vezetőszerepre tett szert és mint a kultúra és igaz ügy lelkes harcosa tette nevét általánosan ismertté és megbecsültté. Hervadhatatlan érdemeket szerzett az ipartestületi élet harmonikus megteremtésében és általában az ipari érdekek fáradhatatlan harcosaként tölti be a mai nehéz időkben felelősségteljes elnöki tisztségét. Mint szakember maradandó nevet szerzett számos köz- és magánépítkezése által. 1924 óta elnöke az ipartestületnek, a tanonc- vizsgáztató biz.-nak, a ref. egyház presbitere, törv. hat. biz. tag, stb. Az orosz fronton harcolt, az ezüst és vas érdemkereszt tulajdonosa, mint szakaszvezető szerelt le. Felesége Garaguly Eszter. Gyermekei: András és Ilona. Munkás élete, puritán jelleme például szolgálhat a jövő iparos nemzedék számára. Hollósi István borbély és fodrászm. 1896-ban szül. Túrkevén és Kovács József mesternél 1911-ben szab. fel. Segédéveit Budapest jobb üzleteiben és Mezőtúron töltve 1923-ban lett önálló. Minden a szakmába vágó munkát szakértelemmel végez. Szakképzett mester. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt, 3- szor sebesült, a kis ezüst, br. vit. é., K. cs. k. és seb. érme van. Neje Kabarecz Terézia. Jámbor Imre, magyar és németszűcs- m. Nagyszalontán 1901-ben született, 1918-ban Nagyváradon szab. fel. Budapest, Szolnok, Békéscsaba, Gyula jobb műhelyeiben szerezte szakképzettségét. 1930-ban lett önálló. Rendelésre dolgozik hozott anyagból, a legkényesebb igényeket is kielégíti szép munkájával. Neje G. Tóth Róza. Kabarecz Mihály kovácsmester, 1873- ban Felsőcségen született, 1888-ban szabadult fel Túrkevén. 16 évig dolgozott segédként, nagy gyakorlatra tett szert. 1924 óta önálló. A gazdatársadalom teljes megelégedésére dolgozik, pontos és tartós jómunkát készít. Mint főtüzér a 10. tüzérezredben az orosz fronton harcolt. Neje Veress Zsuzsanna. Katona Lajos géplakatos, villanyszerelőm. és vízvezetékberendező. 1882-ben szül. Túrkevén, 1908-ban szab. fel Deb- reczenben a lakatos szakmában. Segédéveit cca 8 évet a főváros legnagyobb üzemeiben töltötte, majd a Kassa-Oder- bergi vasútnál mint szerelő működött, a békésgyulai közkórházban mint gépész dolgozott és a szakma teljes elsajátítása után lett önálló mester. Műhelyében a szakmába vágó minden munkát precziz pontossággal végez. A szolnoki kiállításon bronzéremmel, a túrkevei kiállításon díszoklevéllel lett kitüntetve. Az elöljáróság tagja, a tanonc vizsg. és szakosztály elnöke. Az 1 lovas tüzérezredben az olasz fronton harcolt, fogságba is került. Neje Balogh Mária. Kiss Lajos asztalosm. 1880-ban szül. Mezőtúron és 1896-ban szab. fel. 18 éven keresztül mint segéd Budapest, Nagyvárad, Hódmezővásárhely legjobb mestereinél szerezte tudását és 1926-ban lett önálló mester. Tanonckorában oklevéllel és jutalommal, segédkorában I. díjjal lett kitüntetve. Műhelyében ízléses szép munkát végez. Az épület és butorszakmában dolgozik. A 29. gy. ezr.-ben az orosz fronton harcolt, fogságba került, kétszer sebesült. Nagy és kis ezüst, bronz v. ér. és K. cs. k. kitüntetése van. Neje Kerékgyártó Sára. R. Kiss Kálmán kovácsm. 1883-ban Túrkevén szül. 1898-ban szab. fel. 10 évig mint segéd Dévaványán és Jászberényben dolgozott és 1908-ban önálló mester lett. Szakképzett kovácsmester. A 10. huszárezredben az orosz és olasz fronton harcolt, neje Papp Terézia. Kovács József borbély és fodrászm. 1860-ban Szabadkán szül. 1873-ban szab. fel. Baja, Szeged, Hódmezővásárhely, Mezőtúr stb. jobb üzemeiben fejlesztve szaktudását 1883-ban Túrkevén lett önálló. Azon kiváló szakképzett mesterek közé tartozik, akik még jogosultak foghúzással, érvágással, orvosi rendeletre köpü- lyözéssel foglalkozni. Szolid, puritán jelleme folytán megbecsülést szerzett magának, több kitüntetésben volt része. Az ipartestület egyik megalapítója, annak vezetésében állandóan részt vesz. A szakosztály elnöke, a r. k. egyház tanácsosa, stb. Egész életében az össziparosság javáért harcolt és ma is teljes agilitással
