A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
138 vesz részt az ipari mozgalmakban. Felesége Pirek Rozália. Koháry István lábbeli készítőm. Horthy Miklós ut. 1895-ben Túrkevén szül. Atyjánál szabadult fel. 1923-ban lett önálló, megelőzőleg bátyjával társas viszonyban dolgozott. Mérték szerint rendelésre és raktárra dolgozik, megbízható szakember, csakis jó munka kerül ki kezéből. 1-2 alkalmazottat foglalkoztat, A 68. gy. ezredben harcolt, orosz fogságba került. Neje Katona Mária. Koncz Imre cipészm. 1887-ben Tiszafüreden szül. 1926-ban Kisújszálláson szab. fel. Rendelésre dolgozik, szép, ízléses munkák kerülnek ki kezéből. 1914-18-ig a szerb és orosz fronton harcolt. A bronz v. é. és K. cs. k. tulajdonosa. Neje G. Nagy Eszter. B. Kovács András kovácsmester. 1878- Jban Mezőtúron szül., atyjánál szab. fel B. Kovács Balázsnál. Gyoma, Dévaványa, Temesvár jobb üzemeiben dolgozott, majd 1906-ban Mezőtúron, 1918-ban pedig Túrkevén lett önálló. Minden a szakmába vágó munkát végez. A szerb és orosz fronton küzdött. Neje Gombos Krisztina. Koós Andor kerékgyártóm. 1892-ben Túrkevén szül. 1909-ben Mezőtúron szab. fel. Mezőtúr, Arad, Temesvár Hódmezővásárhely, Cegléd, Szeged, Békéscsaba, Budapest üzemeiben fordult meg, ahol szaktudását fejlesztette. Segédkorában kiállításra dolgozott. 6 éve vezetőségi tag a tanoncvizsg. biz. alelnöke, stb. Az orosz, francia, román és olasz fronton harcolt. Francia fogságba került. Kis ezüst, br., K. cs. k.-el kitüntetve. Neje Szabó Anna közs. óvónő. Kmetz István pékmester. 1885-ben Zomborban szül., 1901-ben Szilbereken szab. fel. Wienben, Berlinben, Münchenben, Pécsett, Tokajon és Békéscsabán dolgozott, majd 1918-ban lett saját erejéből önálló. Fehér, finom és steer sütéssel foglalkozik. ízletes, finom süteménye ismert az egész környéken. Műhelye motorikus erőre van berendezve. Huzamosabb ideig volt az ipartestület elölj, tagja. Tanoncvizsg. biz. tag. A 10. honv. és a hegyi tüzéreknél harcolt. Neje Nagy Julianna. Kulcsár István mészáros és hentesm.. 1899-ben Túrkevén szül., 1917-ben szab. fel és 1924-ben lett önálló. A szakmába vágó minden munkát végez, saját készít- ményü hentes és csemege árúi, friss húsok vannak üzletében. Tiszta, modern üzeme van. Az üzletben fele»ége szül. Gyarmati Eszter segítségével dolgozik. Az olasz fronton megsebesült, 33 %-os rokkant. Kún László pékmester. Bocskay-ucca. 1897-ben szül. Túrkevén, 1914-ben szab. fel Pintér Mártonnál. Fehér- és kenyérsütéssel foglalkozik, üzeme modern felszerelésű, kifligéppel van ellátva. 1 tanuló segítségével dolgozik. A csalánzúgi kaszinó jegyzője, a tanoncvizsg. biz. tagja. A 23. gy. ezredben az orosz, olasz fronton küzdött. Amije van szorgalmának és takarékos életmódjának köszönheti. Neje Láda Zsuzsánna. özv. Kún Pálné szül. Elek Jozefin kéményseprőm. Özvegyi jogon vezeti üzemét, 1130 kémény tartozik hatáskörébe. Férje 1858-ban Máramarosszigeten szül. Nagyváradon 17 évig, Máramarosszigeten és Nagyszőllösön dolgozott. 1931-ben húnyt el. Egész életében kizárólag iparának szentelte idejét, méltó példaadója volt a magyar iparosságnak. Madarász Ferenc cipész m. Árpád ucca.. 1883-ban Szarvason született, 1899-ben Szarka Gyulánál szab. fel. Bpesten, Szegeden, Kolozsvárt s Hódmezővásárhelyen fordult meg és 1909-ben lett önálló. Szabászatot tanult, mérték szerint rendelésre dolgozik. Segédkorában kitüntetést kapott. Az ipt. elöljárója, kizárólag iparának él. A szerb fronton francia fogságba került. Mint tizedes harcolt. Neje néhai Ábrahám Krisztina 1925-ben húnyt el. Medveczky András órás, ékszerész, 1907-ben szül. Izsákon, 1925-bn szab. fel. Nagykőrösön, Ujkécskén dolgozott és 1931-ben saját erejéből lett önálló. Raktáron tart márkás órákat, ékszereket és javításokkal is foglalkozik. Minden idejét ipara fejlesztésére szentelő fiatal ambiciózus iparos. Mészáros László cipészm. Erdei-ucca 147. (saját ház) 1889-ben Túrkevén szül. 1905-ben szab. fel atyjánál. Debreczen, Heves, Miskolcz, Bpest, Hatvan, Gyöngyös stb. városok jobb mestereinél tanult és 1919-ben lett önálló. Mérték szerinti rendelésre dolgozik. Segédkorában pénzjutalmat, 1925-ben pedig II. díjat és oklevelet nyert. Az ipartestület szám- vizsgálója, 6 évig volt elöljárója, tanonc- vizsgáztató. Az orosz, olasz és szerb fronton harcolt. Neje Tóth Mária. Mihály Péter cipészm. 1906-ban Túrkevén szül. 1924-ben szab. fel, Herczeg Lajosnál. Debrecenben, Győrött, Szegeden, Budapesten és Orosházán fordult meg mint segéd. 1931-ben lett önálló. Kizárólag iparának él. Önállóságát takarékos, szolid életmódjának köszönheti. Mikulás János kerékgyártóm. 1873-ban szül. Túrkevén, 1889-ben Békéscsabán
