A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

110

soncon tett. 1920-ban lett mester. 6 évig községi kovács volt. Az orosz, román és olasz fronton harcolt, kétszer sebesült meg. A kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Géczy Angyella.

Ignácz Károly épület- és bútorasztalos

Kiss Gusztáv

m. Szül. 1866-ban Kálién, szab. 1891-ben Versegen. 6 évig dolgozott még tanító- mesterénél, míg 1897-ben önálló műhelyt alapított. A sziráki ipt. v. elölj, tagja, a közs. képv. test. tagja és a róm. kath. •egyház tanácstagja. Neje: Korbély Anna.

Kiss Gusztáv sütő m. Budapesten 1883- ban szül. A fővárosban szabadult fel

1899-ben. Tanulmányútja során Budapest, Kiskunlacháza, Veszprém, Eszék, Trieszt, Newyork, Buffaló stb. üzemeiben tanulmányozta a szakmát, 1918-ban önállósította magát. Egy segédet és egy tanulót tart. Az Iparoskor v. elnöke. Az olasz és szerb fronton harcolt. Neje: Csicsics Márta.

Széles János épület- és bútorasztalos m. Szül. 1882-ben, felszab. 1906-ban Kálión. Dulay mesternél és Hajmáskéren volt segéd. 1912 óta önálló. A káliéi r. kath. elemi iskola, a hajmáskéri katonai laktanya, gróf Vilcsek erdőkürti kastélya és számos magánépület szakmába vágó munkáit végezte. A sziráki ipt. elölj, tagja, az Iparoskor alelnöke és v. pénztárosa. Az orosz, olasz és román fronton harcolt. Neje: Tóth Anna.

Takács József kőműves ip. és épít. vállalkozó. 1884-ben Kállón szül., 1901- ben Aszódon szab. fel. Aszódon és Budapesten segédkedett. 1922 óta önálló. Szövetkezeti házak, népházak, fürdőépületek és magánházak felépítése fűződik nevéhez. Az orosz fronton harcolt, 4 évig hadifogságban volt. Neje: Turányik Anna.

SÁRRÉTUDVARI.

Kacsora János cipész m. 1896-ban Füzesgyarmaton szül., 1913-ban u. ott szab. fel. Segédéveit Budapest jobb műhelyeiben töltötte, majd 1919-ben önálló lett. A szabászatot a technológián végezte, hol oklevelet is nyert. Elsőrangú kivitelben készít férfi-, női- és gyermek cipőket. Önkéntes tűzoltó. A nemzeti hadseregben 6 hónapot szolgált. Neje: Szabó Margit.

Kerekes Károly kötélgyártó m. 1900- ban Sárrétudvarin szül., 1917-ben Püspökladányban szab. fel. Mint segéd Berettyóújfalun és Derecskén dolgozott. 1923.-ban alapította műhelyét. A szakmába vágó összes munkát a legteljesebb hozzáértéssel végzi. Neje: Szász Amália.

Keserű Balázs cipész m. 1891-ben Püspökladányban szül., 1912-ben u. ott szab. fel. Mint segéd Szoboszlón és Budapesten dolgozott. 1926-ban Ladányon, 1928- ban jelenlegi helyén lett önálló. Kizárólag mérték szerint készíti saját szabású cipőit. Önkéntes tűzoltó. A világháborúban részt vett. Rokkant. 1919-ig hadifogságban volt.

Kiss Gyű’a mészáros- és hentes m. 1911-ben Sárrétudvariban született, 1929- ben Cegléden szabadult fel. Mint segéd Kecskemét. Cegléd és Füzesgyarmat jobb műhelyeiben képezte ki magát. 1931 óta

önálló. Tiszta, modern üzletében saját készítésű hentes áruit árusítja. Rövid önállósága alatt elismert nevet vívott ki magának.

Kiss Lajos kovács m. 1883-ban Sárrétudvarin szül., 1901-ben u. itt szab. fel. 1919-ben saját erejéből lett önálló. A szakmába tartozó munkát a legnagyobb hozzáértéssel végzi. A világháborúban résztvett, orosz fogságba esett. Neje: Keserű Sára.

Kovács Gyula szabó m. 1905-ben Sárrétudvarin szül., 1922-ben Püspökladányban szab. fel. Segédéveit Debrecen, Budapest, Püspökladány jobb üzemeiben töltötte. 1927-ben lett önálló. A szabászatot Debrecenben tanulta. Kizárólag mérték szerint készít elsőrangú kivitelben úgy férfi, mint gyermek ruhát. Önkéntes tűzoltó.

Nagy Lajos cipész m. 1883-ben helyben szül., 1901-ben Nagybajomban szab. fel. Segédéveit Debrecen, Püspökladány és Kábán töltötte, 1910-ben lett önálló. Kiválóan képzett iparos. Megbízható munkája folytán elismert nevet vívott ki magának. A világháborúban résztvett. 50%-os rokkant. Neje: Zsagyva Zsófia.

Nyúzó Bálint szabó m. 1884-ben Déva- ványán szül., 1900-ban u. ott szab. fel. Mint segéd Gyomán, Dévaványán, Kar-