A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
Ill «agon dolgozott. 1913-ban lett önálló. Önállósága alatt a rendelő közönség legteljesebb bizalmát érdemelte ki jó munkájáért. A dalárda tagja. A világháborúban az orosz front harcaiban vett részt. Neje Kolozsi Eszter. Patai Ferenc épület- és bútorasztalos m. 1891-ben Nagybajomban szül., 1907- ben szab. fel. Kolozsvár, Budapest, Kéz- divásárhely és Sepsiszentgyörgy voltak segédéveinek állomáshelyei. 1919-ben alapította üzemét. Faipari szakiskolát végzett. Minden a szakmába tartozó munkát a legnagyobb hozzáértéssel végzi. Az orosz fronton fogságba esett. Neje: Gáli Zsuzsanna. Szekrényessi Gyula cipész m. 1906-ban Sárrétudvarin szül., 1922-ben u. ott szab. fel. Szakmafejlesztés céljából Szegeden •és Budapesten dolgozott. 1931-ben alapította műhelyét. Fiatal, szakképzett ipaKacsora János Keserű Balázs ros. Rövid önállósága alatt is jó nevet vívott ki magának. Önkéntes tűzoltó. Varga Ferenc mészáros- és hentes m. 1892-ben szül., Sárrétudvarin üzletét édes apja alapította 1899-ben. A szakmához szükséges szakképzettségre Wienben és a világháború alatt a harctéren tett szert. Karcagon szakvizsgát tett. 1931 óta önálló. A világháborúban az olasz fronton harcolt. Neje: Bódy Erzsébet. Zagyva Bálint mészáros- és hentes m. 1882-ben szül. Sárrétudvarin, 1903-ban Bpesten szab. fel. Felszabadulása után szülőfaluja kívánságára nyitotta meg üzletét 1904-ben. A községben ő volt az első szakképzett hentes. Jó munkájáért oklevéllel lett kitüntetve. Az iparoskömek hosszú ideig pénztárnoka volt. A világháborúban résztvett. Neje: Vig Amália. Fiát Bálintot a szakmában felszabadította. Kiss Gyula Kovács Gyula
