A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

100 ház presbitere. 1915-ben az orosz fron­ton fogságba került, ahonnan 1919-ben tért vissza. Neje: Gyebnár Zsuzsanna. Kelly Antal mészáros- és hentes m., Kossuth L. u. és Deák F. u. sarok. Fiók: l. kér. Felsziget 454. 1901-ben szül. Uj- asszonyréten, 1918-ban Szarvason szab. fel. Szaktudását mint segéd Budapesten Mvásárhelyen, Makón, Szarvason fejlesz­tette, 1925-ben lett önálló. Szakkép­zett mester, aki fölvágottait ízletes kivi­telben saját maga készíti. Neje: Hugyecz Zsuzsanna, aki részt vesz az üzlet veze­tésében. Roth Béla fényképész, Horthy M. út. Rakasdián szül. 1873-ban, 1891-ben Bu­dapesten szab. fel Halász Ágoston fény­képész és vegyésztanámál. Budapest, Szatmár legjobb üzemeiben, Keszthelyen és Ausztriában töltött segédévei után 1899-ben lett önálló. A szakmába tartozó minden munkán kívül olaj-, pastell- és akvarell festészettel is foglalkozik és iparművészeti tárgyakat is készít. A milleniumi kiállításon első díjjal és ok­levéllel, 1923-ban Szarvason aranyokle­véllel lett kitüntetve. Aktív sportember, a kerékpár, motorsport, halászás és csó­nakázás terén. Neje: Holz Elvira. Sárkány Pál kelmefestő és vegytisztító m. , gr. Csáky Albin u. 230. Szarvason 1896-ban szül., Budapesten 1914-ben szab. fel. 1921-ben önállósította magát. Kezei alól elsőrendű munka kerül ki. Az ipt. volt számvizsgálója, a Turul Sport­egylet intézője. A szerb harctéren meg­sebesült és mint 25%-os rokkant szerelt le. Neje: Czibula Etel. Simon Gyula fehémeműtisztító m., Kossuth u. 36. Sümegen szül 1877-ben, atyja mellett megtanulta a fazekas mes­terséget és kályhakészítést 1891-ben. 1908-ban Szarvasra került és itt megala­pította villanyerőre berendezett fehér­nemű tisztító intézetét. Az ipt. elöljárója és a szarvasi dalkör aktív tagja, aki mint 30 éves dalos ezüst éremmel lett kitüntetve. Neje: Pölcz Anna, Budapes­ten tanulta a szakmát és speciális talál­mányukkal férjével együtt végzi a fehér­neműk tükörfényű tisztítását. Slajcho Sámuel tímármester, Petőfi u. 22 (saját ház). Szarvason szül. 1875-ben és 1893-ban szab. fel atyjánál, akinek családjában az 1800-as évek óta apáról fiúra száll hagyományszerűen a tímár- ság. Már tanonc korában feltűnik tehet­sége és egyik legképzettebb mestere lett Szarvasnak. Nyers, zsíros bőrök kikészí­tésével foglalkozik és elsőrendű munkát produkál. Mihály fia nála tanulta ki a tímárságot. Neje: Belopotoczky Judit. Steinfeld Jenő sütőmester, Kossuth L. u. 17. Jászberényben szül. 1893-ban, u. ott szab fel. Az ország több városában gyarapította szakismereteit és 1918-ban önállósította magát Szarvason, ahol fe­hér és finom sütéssel és ster sütéssel foglalkozik. Az Országos Sütőmesterek Szövetségének tagja, aki minden idejét iparának szenteli. Neje: Weisz Róza. Súlyán János cipészmester és felsőrész­készítő, Kistemető u. 456 (saját ház). Szarvason szül. 1876-ban, ahol iparát is kitanulta 1893-ban. Mint tanonc pénz­jutalmat kapott. Szarvason, Budapesten, Komáromban volt segéd, kitanulta a sza­bászatot is és saját erejéből lett önálló 1904-ben. Rendelésre dolgozik. Az ipt. szakoszt. volt pénztárnoka. 1911-ben nőül vette Deheleán Flórát. Süveges János kelmefestő és vegytisz­tító, Kereszt u. 168 (saját ház). 1885-ben Szarvason szül, u. itt szab. 1900-ban. Bu­dapest és Székesfehérvár jobb műhelyei­ben fejlesztette szaktudását. Kiváló kép­zettségre szert téve, 1909-ben alapította modern berendezésű üzemét, ahol neje Janka Ida hozzáértő segítségével szak­szerű kivitelben végzi a szakmában elő­forduló munkákat. Ipt. elölj, tag, szám­vevő. Szadovszky Vilmos órás és ékszerész. Vilnán szül. 1890-ben, Szentpétervárott szab. fel 1904-ben. Gyakorlatát mint se­géd Oroszországban, Finnországban és Lembergben fejlesztette és Szarvason 1923-ban lett önálló. Kül- és belföldi praxissal bírva mindig jó munka kerül ki keze alól. Szappanos Soma borbély és fodrász m. 1902-ben szül. Szarvason, ahol 1917-ben lett segéd. Mint ilyen Mezőtúron és Szarvason gyarapította szakismereteit és 1922-ben rendezte be 3 munkaasztallal bíró hygienikus üzletét, ahol 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. A magyar foot- ballbírók testületének tagja, volt foot­ball játékos. Szarka Gyula cipészmester. Szarvason szül. 1861-ben, ugyanitt szab. fel 1877- ben. Fehértemplom, Kolozsvár, Arad, Segesvár és Magyarország főbb városai­ban dolgozott mint segéd és 1883-ban lett önálló. Vásári árut és mérték sze­rinti cipőket készít. 1 segédet tart; eddig 20 tanoncot szabadított. 2 fia is cipész. Neje: Kreizler Mária. Id. Szarka István kalapos m., Kórház u. 281. Budán szül. 1857-ben, Gyulán szab. fel 1873-ban. Aradon, Pécskán és Szabadkán volt segéd és 50 évvel ezelőtt 1881-ben lett önálló mester Ma a város

Next

/
Thumbnails
Contents