A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
101 és a megye egyik első iparosa. Résztvett az ipt. megalapításában. Több tanulót szabadított fel, köztük saját fiát Istvánt is, aki gimnáziumi érettségi után tanulta a kalapos mesterséget. Ugyanő a világháborúban mint zászlós vett részt és súlyosan megsebesült. Sztrehovszky Márton villamossági műszerész, Beliczay u. Mezőtúron szül. 1901- ben, Szarvason szab. fel 1920-ban. 1927- ben alapította önálló műhelyét, amelyben elektrotechnikai cikkek készítésével, •eladásával és javításával foglalkozik. Egy segédet és 2 tanulót foglalkoztat. Ipt.-i elöljáró, a tanoncvizsg. biz. tagja, a levente egy. oktatója és a „Turul” vezetőségi tagja. Neje: Novodomszky Judit. Szűcs József cipészmester, Kossuth L. u. 37 (saját ház). Gyomán szül. 1876- ban, Szarvason szab. fel 1894-ben. Budapesten több elsőrendű üzemben dolgozott segéd korában, elvégezte a technológiát is, szabászatot tanult és államilag képesített szakoktató lett. Saját műhelyét 1900-ban alapította és villanyerőre berendezett gépei mellett 6—8 segédet foglalkoztat. 21 éve tanít a szarvasi iparostanonciskolában mint szakrajztanító és több vidéki városban mint rajzoktató tartott tanfolyamokat. 16 évig volt a szakoszt. elnöke, jelenleg előljárósági tag. A vizsgáztató bizottság elnöke. A ref. egyház presbitere. Neje: Holub Julianna. Tákos Lajos borbély- és fodrászmester, ipartestületi jegyző. Szarvason 1878-ban szül., ugyanitt 1894-ben szab. fel. Szakmabeli tudását Győr, Komárom, Székes- fehérvár, Esztergom, Rózsahegy és Budapest előkelő üzemeiben szerezte. 1901- ben lett önálló mester és azóta iparának egyik legelső reprezentánsa. Kiváló képességével, hozzáértő, önzetlen, fáradtságot nem ismerő munkásságával, maradandó emléket biztosított magának a szarvasi ipartestület történetében. 24 év óta mint ipartestületi jegyző nemcsak az össziparosság bizalmát bírja, hanem társadalmi téren is megkülönböztetett megbecsülést és tiszteletet szerzett magának. Több mint két évtizede minden idejét iparostársai érdekében tölti el és nagy szervezőképességével, szakismereteivel mintaipartestületet és például szolgáló testületi életet teremtett meg. Méltó feltűnést keltett 1910-ben az ipartestület 25 éves jubileuma alkalmával tartott ünnepi emlékbeszéde és jeles tollára vall az ipar- testületről írott értekezése. Tagja a községi képviselőtestületnek, az adófelszó- lamlási bizottságnak, a tanonciskola felügyelő bizottságának, a ref. egyház presbitere és elnöke a fodrász szakosztálynak, de találkozunk nevével mindenütt, ahol a kultúra és a jótékonyság oltárára áldozatot kell hozni. A világháborúban az olasz és szerb fronton küzdött és a kis ez., br. v. é., a kor. vasker. és a K. cs.-k.- tel lett kitüntetve. Terhes András kovács m., Batthyányi u. (saját ház). 1890-ben szül. Szarvason, ahol 1908-ban szab. fel. Az ország több nagyobb városában töltötte segédéveit, 1914 óta önálló. A környék gazdatársadalma részére dolgozik és műhelyéből elsőrangú munka kerül ki. A világháborúban az orosz harctéren szolgált. Neje: Bertók Anna. Urbancsek János épület- és bútorasztalos m. 1904-ben Mezőberényben szül., Szarvason tanulta ki az iparát 1921-ben és 1931-ben lett önálló. Szakavatott mester, akinek műhelyéből jó és megbízható munka kerül ki. Veres György hentes- és mészáros m., Kossuth Lajos u. 39. Vekerden szül. 1901- ben, Nagyváradon szab. fel 1917-ben. Budapest több nagy üzemeiben gyarapítva szakismereteit 1926-ban önállósította magát. Saját maga készíti finom hentesáruit, amelyekért elismerő oklevéllel is lett kitüntetve. A szakosztály jegyzője, aki állandó figyelemmel kíséri az ipari mozgalmakat. A „Turul” sportegyesület gondnoka és váí. tagja. Neje: Sutyinszky Erzsébet. Volentik Zoltán címfestő- és mázoló m., Csúcs u. 126 (saját ház). 1883-ban Szolnokon szül., Békéscsabán szab. fel 1899- ben. Mint segéd dolgozott Békéscsabán, Aradon, Budapesten, Győrött, Kassán, Eperjesen és még számos magyar városban, amíg 1912-ben Szarvason mint önálló mester letelepedett. Címfestészettel foglalkozik, fényező és mázoló munkákat végez 1—2 segéd segítségével. A szak- csop. volt alelnöke és a vizsgáztató biz. volt tagja. Az orosz és olasz frontokon harcolt. Neje: Geozik Erzsébet. Dr. Wieland Sándorné szül. Romár Mária kalaposmester. Szarvasi születésű, Budapesten tanulta az ipart és 1911-ben lett önálló. Szakképzett mester, aki több tanulót szabadított. Női kalapokat készít és egyensapkákat intézetek részére. Azelőtt 8—10, jelenleg 2—3 segédet foglalkoztat. 1923-ban arany oklevelet nyert. Ipt.-i elöljáró, a szakoszt. elnöke huzamosabb idő óta, a segéd- és tanoncvizsg. biz. elnöke. Férje a szarvasi főszolga- bíróságon működik.
