A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

101 és a megye egyik első iparosa. Résztvett az ipt. megalapításában. Több tanulót szabadított fel, köztük saját fiát Istvánt is, aki gimnáziumi érettségi után tanulta a kalapos mesterséget. Ugyanő a világ­háborúban mint zászlós vett részt és sú­lyosan megsebesült. Sztrehovszky Márton villamossági mű­szerész, Beliczay u. Mezőtúron szül. 1901- ben, Szarvason szab. fel 1920-ban. 1927- ben alapította önálló műhelyét, amely­ben elektrotechnikai cikkek készítésével, •eladásával és javításával foglalkozik. Egy segédet és 2 tanulót foglalkoztat. Ipt.-i elöljáró, a tanoncvizsg. biz. tagja, a le­vente egy. oktatója és a „Turul” vezető­ségi tagja. Neje: Novodomszky Judit. Szűcs József cipészmester, Kossuth L. u. 37 (saját ház). Gyomán szül. 1876- ban, Szarvason szab. fel 1894-ben. Buda­pesten több elsőrendű üzemben dolgozott segéd korában, elvégezte a technológiát is, szabászatot tanult és államilag képe­sített szakoktató lett. Saját műhelyét 1900-ban alapította és villanyerőre be­rendezett gépei mellett 6—8 segédet fog­lalkoztat. 21 éve tanít a szarvasi iparos­tanonciskolában mint szakrajztanító és több vidéki városban mint rajzoktató tar­tott tanfolyamokat. 16 évig volt a szak­oszt. elnöke, jelenleg előljárósági tag. A vizsgáztató bizottság elnöke. A ref. egy­ház presbitere. Neje: Holub Julianna. Tákos Lajos borbély- és fodrászmester, ipartestületi jegyző. Szarvason 1878-ban szül., ugyanitt 1894-ben szab. fel. Szak­mabeli tudását Győr, Komárom, Székes- fehérvár, Esztergom, Rózsahegy és Bu­dapest előkelő üzemeiben szerezte. 1901- ben lett önálló mester és azóta iparának egyik legelső reprezentánsa. Kiváló ké­pességével, hozzáértő, önzetlen, fáradt­ságot nem ismerő munkásságával, mara­dandó emléket biztosított magának a szarvasi ipartestület történetében. 24 év óta mint ipartestületi jegyző nemcsak az össziparosság bizalmát bírja, hanem tár­sadalmi téren is megkülönböztetett meg­becsülést és tiszteletet szerzett magának. Több mint két évtizede minden idejét iparostársai érdekében tölti el és nagy szervezőképességével, szakismereteivel mintaipartestületet és például szolgáló testületi életet teremtett meg. Méltó fel­tűnést keltett 1910-ben az ipartestület 25 éves jubileuma alkalmával tartott ünnepi emlékbeszéde és jeles tollára vall az ipar- testületről írott értekezése. Tagja a köz­ségi képviselőtestületnek, az adófelszó- lamlási bizottságnak, a tanonciskola fel­ügyelő bizottságának, a ref. egyház pres­bitere és elnöke a fodrász szakosztály­nak, de találkozunk nevével mindenütt, ahol a kultúra és a jótékonyság oltárára áldozatot kell hozni. A világháborúban az olasz és szerb fronton küzdött és a kis ez., br. v. é., a kor. vasker. és a K. cs.-k.- tel lett kitüntetve. Terhes András kovács m., Batthyányi u. (saját ház). 1890-ben szül. Szarvason, ahol 1908-ban szab. fel. Az ország több nagyobb városában töltötte segédéveit, 1914 óta önálló. A környék gazdatársa­dalma részére dolgozik és műhelyéből elsőrangú munka kerül ki. A világhábo­rúban az orosz harctéren szolgált. Neje: Bertók Anna. Urbancsek János épület- és bútorasz­talos m. 1904-ben Mezőberényben szül., Szarvason tanulta ki az iparát 1921-ben és 1931-ben lett önálló. Szakavatott mes­ter, akinek műhelyéből jó és megbízható munka kerül ki. Veres György hentes- és mészáros m., Kossuth Lajos u. 39. Vekerden szül. 1901- ben, Nagyváradon szab. fel 1917-ben. Bu­dapest több nagy üzemeiben gyara­pítva szakismereteit 1926-ban önállósí­totta magát. Saját maga készíti finom hentesáruit, amelyekért elismerő okle­véllel is lett kitüntetve. A szakosztály jegyzője, aki állandó figyelemmel kíséri az ipari mozgalmakat. A „Turul” sport­egyesület gondnoka és váí. tagja. Neje: Sutyinszky Erzsébet. Volentik Zoltán címfestő- és mázoló m., Csúcs u. 126 (saját ház). 1883-ban Szol­nokon szül., Békéscsabán szab. fel 1899- ben. Mint segéd dolgozott Békéscsabán, Aradon, Budapesten, Győrött, Kassán, Eperjesen és még számos magyar város­ban, amíg 1912-ben Szarvason mint ön­álló mester letelepedett. Címfestészettel foglalkozik, fényező és mázoló munkákat végez 1—2 segéd segítségével. A szak- csop. volt alelnöke és a vizsgáztató biz. volt tagja. Az orosz és olasz frontokon harcolt. Neje: Geozik Erzsébet. Dr. Wieland Sándorné szül. Romár Mária kalaposmester. Szarvasi születésű, Budapesten tanulta az ipart és 1911-ben lett önálló. Szakképzett mester, aki több tanulót szabadított. Női kalapokat készít és egyensapkákat intézetek részére. Az­előtt 8—10, jelenleg 2—3 segédet foglal­koztat. 1923-ban arany oklevelet nyert. Ipt.-i elöljáró, a szakoszt. elnöke huza­mosabb idő óta, a segéd- és tanoncvizsg. biz. elnöke. Férje a szarvasi főszolga- bíróságon működik.

Next

/
Thumbnails
Contents