A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
25 gédéveit különböző városokban töltötte, majd Pesten dolgozott hosszabb ideig, ahol a szakiskolát elvégezte és oklevelet nyert. Sarkadon 1913-ban lett önálló, akinek műhelye jó munkája révén folyton fejlődő üzemmé lett. Jelenleg 5 alkalmazottal rendelésre és raktárra dolgozik. Békésen az iparosif jaknál vezető szerepet játszott, most csakis munkájának él. Neje: Horváth Jolán. Bordás Péter hentes- és mészáros m. Sarkadon 1882-ben szül., 1901-ben Békéscsabán szab. fel. Sarkadon 1903-ban alapította meg üzletét. Nagy intelligenciája, szaktudása révén csakhamar vezető szerepre emelkedett úgy a községi, mint az ipari életben. Tagja a községi képv. testületnek, az iparos cserkész- csapat elnöke, a tanonciskola felügyelő biz. elnöke, a Tiszántúli Húsiparos Szöv. alelnöke stb. 1922 óta elnöke a sarkadi ipartestületnek és az iparosság osztatlan bizalmát bírja. Modem, teljesen fővárosi nívójú üzlete 3% HP motorral dolgozik modem hűtővel felszerelve. A világháborúban 48 hónapot töltött az olasz és francia fronton. Csizmadia János csizmadiamester. 1884-ben Sarkadon született, 1903-ban szabadult fel Gyulán. 1908-ban lett önálló. Már tanonc korában Aradon elismerő oklevelet nyert. Leginkább raktári munkát végez és gondos, jó áru kerül ki műhelyéből. A 21-es hegyitüzéreknél a francia fronton vett részt a világháborúban. Neje: Veress Mária. Fia János felső mezőgazd. iskolát végzett Békéscsabán. Csontó Ernő' épület- és bútorasztalos m. Mezőhegyesen 1906-ban szül., Szegeden Fenyő és Greguss műbútorasztalos cégnél szab. fel 1923-ban. Mint segéd ugyanott és Gyulán dolgozott. 1931-ben saját erejéből lett önálló és rövid fennállása óta végzett munka szakképzettsége mellett tesz tanúságot. Cziegler Sámuel férfiszabó m. 1873- ban Mátészalkán szül., 1887-ben szab. fel. Segédéveit Nagyvárad és Budapest nagyobb üzemeiben töltötte. 1906 óta Sarkadon önálló. Úgy mérték után, mint raktárra készült ruhái elismert munkák. Magyar ruhák, díszruhák stb. készítésében is szakember. A 4. h. gy. e. kötelékében a szerb fronton harcolt, ahol megsebesült. Antal fia nála szabadult fel és jelenleg is nála dolgozik. Gaál Imre cukrász. 1900-ban Sarkadon szül., 1918-ban Gyulán szab. fel. Cegléd Budapest, Nagyvárad stb. műhelyeiben töltötte segédéveit, önálló 1923-ban lett. Minden szakmájába vágó munkát teljes szaktudással végez és ízletes süteményei közkedveltek. Neje: Eisner Erzsébet. Gangyi Ferenc cipész m. és cipőraktár- tulajdonos. 1877-ben Túrdosin szül., 1894-ben Besztercebányán szab. fel. Mint segéd Budapest, Wien, Prága, Temesvár stb, nagyobb üzemeiben dolgozott. 1908 óta önálló. Külföldön és a fővárosban szerzett tudásával csakhamar nagyobb üzemmé fejlesztette műhelyét, de a megváltozott viszonyok folytán leépített és most csak 2 segéddel dolgozik. Elsőrangú munkája az egész környéken ismert. Mint szakoktató több tanfolyamot tartott. Megalapítója volt a tanonciskolának. A szakoszt. elnöke, tanonc- és mester- vizsg. biz. tagja stb. A szerb és albán fronton küzdött. Hídvégi Sándor műszerész. 1886-ban Békésen szül. és úgy a kovács, mint a lakatosszakmában felszabadult 1904-ben, illetve 1905-ben. A magy. kir. órásipari szakiskolát végezte 1912-ben Budapesten. 1912 óta önálló. Modemül, géperőre berendezett motorikus üzeme autó-, motorjavítással, hegesztéssel, vas- és rézöntéssel stb. foglalkozik. Az ipartestületnek 1922 óta elölj, tagja, a fémipari szakosztály és tanoncvizsg. biz. elnöke. Bércsépléssel is foglalkozik. A világháborúban az orosz és olasz fronton vett részt, kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. túl. Neje: Szabó Zsuzsánna. Keztyűs Gyula férfiszabó m. 1880-ban Sarkadon szül., u. ott 1896-ban szab. fel. Budapest, Kolozsvár, Békéscsaba, Nagyvárad, majd Drezda nagyobb üzemeiben szerezte szakképzettségét és Drezdában szabász oklevelet nyert. 1906 óta önálló. Az ipari élet puritán harcosa, az Iparos Olvasókörnek 16 éven át vezetőségi tagja, a testületnek 1922 óta elöljárója, a szakosztály és tanoncvizsg. biz. elnöke. Egész élete a munkában telt el s az iparosság érdekeiért folytatott küzdelmét ma is lankadatlan hittel szolgálja. A szerb és orosz frontokon vett részt, sebesült. K. cs.-k. tulajdonosa. Neje Farkas Róza. Kiss Sándor cipész m. Sarkadkeresz- túron 1907-ben szül., Sarkadon 1923-ban szab. fel. Debrecenben és Gyulán töltötte segédéveit és alaposan felkészülve szakmájában, 1931-ben lett önálló. Jobb közönség számára dolgozik és elismerten szép munka kerül ki műhelyéből. Tanonc korában elismerő oklevéllel lett kitüntetve. A dalegylet működő tagja. Kiss Kálmán kovács m. Sarkadkeresz- túron 1878-ban szül., 1895-ben u. ott
