A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

26 szab. fel. Nagyvárad, Orosháza és Gyula műhelyeiben dolgozott mint segéd, 1902- ben lett önálló. Szakmájában teljes hoz­záértéssel dolgozik és az ipari életnek vezető tagja. Két évig az Iparoskor al- elnöke, 7 éven át elnöke volt. 1922 óta az ipt. elölj, tagja és a tanoncvizsg. biz. elnöke. A világháborúban a szerb és orosz frontokon vett részt, megsebesült. Neje: Schröder Julianna. 7 gyermeket nevelt fel. Kiss Károly szíjgyártó és nyerges m. Sarkadon 1907-ben szül., u. ott 1925-ben szab. fel. Segédévei után, melyeket Sze­geden és Budapesten töltött el, 1931-ben lett önálló, átvéve Veress István 18 év óta fennálló műhelyét. Raktáron tart ló­szerszámokat, bőrdíszműárukat és szak­mabeli képzettséggel máris jó nevet szer­zett. A Dalkör működő tagja. Kovács Gábor lakatosmester. Krasznai István szabó m. 1901-ben Gyulán szül., u. ott 1917-ben szab. fel. Segédévei eltöltése után 1929-ben saját erejéből lett önálló. Mérték szerinti ren­delésre dolgozik 1 segéddel és műhelyé­ből elismert kivitelezésű munka kerül ki. Önként vonult be a világháborúba, majd román fogságba került, honnan sok szen­vedés után került vissza. Neje: Vargha Julianna. Medovárszky János sütő m. 1890-ben Békéscsabán szül., 1907-ben u, ott szab. fel. Kolozsvár, Nagyvárad. Temesvár, Szeged stb. műhelyeiben töltötte segéd­idejét. 1927-ben lett önálló. ízletes, jó sü­teményei és házi kenyere szakképzettsé­gét bizonyítják. Az ipartestület elöljáró- sági tagja. A 101. gyalogezredben telje­sített harctéri szolgálatot. A szerb, orosz és olasz frontokon küzdött. Az olasz fron­ton megsebesült. Neje: Kovács Judit. Megyeri Gábor cipész- és csizmadia m. Kész nagy raktár. Gyomán 1883-ban szül., u. ott 1909-ben szab. fel. Szentesen, Békésen és Budapesten fejlesztette szak­tudását és 1909-ben lett önálló. Tudása, megbízhatósága révén évről évre fejlő­dött és üzemében 30-—40 munkást foglal­koztatott. Most is 17 szakmunkással dol­gozik, nagy raktárt tart cipőkben, csiz­mákban és gazdagon felszerelt bőrkeres­kedése van. Tagja a törvényhatóságnak, a közs. képv. test.-nek, iskolaszéknek. Az ipartestületben mint elöljáró, a tanonc- és mestervizsg. biz. tagja fejt ki puritán és szakszerű tevékenységet. Fia: ifj. Me­gyeri Gábor 6 középiskola elvégzése után lépett az ipari pályára. Atyjánál szab. fel 1926-ban. , Budapesten szaktanfolyamot végzett és most atyja mellett vesz részt az üzem vezetésében. Papp Imre szobafestő, mázoló és cím­festő m. Kötegyánon 1898-ban szül., Gyu­lán 1914-ben szab. fel. Segédéveit Nagy­várad, Kolozsvár, Pozsony, Budapest ne­ves mesterei mellett töltötte. Nagyvára­don már mint segéd a pályaudvar freskói festésével jó nevet szerzett. Tanonc ko­rában tájképeiért első díjat nyert. Szak­mája minden ágában elsőrangú és az egész környékről foglalkoztatják. Az ipartestületnek 1927 óta jegyzője s mint ilyen hozzáértése révén az össziparosság bizalmát bírja. Az 559. sz. iparos cser­készcsapat parancsnoka. Az olasz fron­ton harcolt, megsebesült. Br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. tulajdonosa. Neje: Gáál Vilma. Piacsek György kéményseprő m. I860- ban Szarvason szül. és Orosházán 1877- ben még a céhrendszer alatt szab. fel. Segédévei Budapesten, és Nagymihályon töltötte, 1885 óta önálló. 2800 kémény munkáját 4 alkalmazottal látja el. 5 gyer­meke van. György 1910-ben szül., 1925- ben szab. fel és jelenleg atyja üzemét vezeti. Károly fia most tanulja a mester­séget. Puskás Albert mészáros- és hentes m. 1873-ban Sarkadon szül., 1892-ben u. itt szab. fel. 43 esztendő óta dolgozik a szak­mában és 1899 óta önálló mester. Év­tizedek óta ízletes áruval látja el a fo­gyasztó közönséget. 20 éven keresztül az Iparoskor elnöke volt és az ipt. vezetői között szolgálta iparostársai érdekeit. Puskás Károly mészáros- és hentes m. 1906-ban Sarkadon szül., u. ott 1923-ban atyja P. Albert üzemében szab. fel. Je­lenleg atyja üzletét vezeti szaktudással és elismert jó hentes árui révén kedvelt. Szorgalmas iparos, ki csakis ipara fej­lesztésének él. Puskás Sándor hentes- és mészáros m. 1891-ben szül. Sarkadon, 1909-ben atyja P. Albert üzemében szab. fel. Mint segéd Nagyszalontán, Tenkén, Hmvásárhelyen dolgozott, 1924 óta önálló. ízletes hen­tesárui közkedveltek. Szorgalmas szak­iparos, ki minden idejét ipara fejlesz­tésére fordítja. Az orosz és olasz fronto­kon harcolva sebesülten olasz fogságba került. Neje: Kiss Julianna. Schröder Sándor cipész m., cipőraktár túl. 1892-ben Sarkadon szül., 1909-ben Gyulán szab. fel. Gyulán, Békéscsabán, Budapesten töltötte segédéveit. Tanulta a szabászatot. 1920 óta önálló. Mérték szerinti rendelésre készült cipői úgy mi­nőség, mint forma tekintetében nagy szaktudásra vallanak. Raktáron üzemé­ben készült árut tart. Hosszabb idő óta az ipt. elölj- tagja. 40 hónapot töltött az- - v . ~ - - ét ÉÉÉIbiHhÉM

Next

/
Thumbnails
Contents