A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
I. rész - Tost Ferenc: A kertészet múltja, jelene és jövője
137 mészetesen nagyobb tőke kell, azonban ezt a tőkét bárhogyan is és bárhonnan is, de elő kell teremteni, mert ez a tőke ma sokkal nagyobb jövedelmet hajthatna, mintha az a bankok trésorjában feküdne. Hiszen bebizonyították nálunk a magyar kertészek már azt is, hogy nemcsak uborkát, babot, tököt és borsót tudnak üveg alatt korán termeszteni, hanem igenis tudnak mesterséges és drága fűtéssel rózsát és szegfűt is termeszteni télen, olyan minőségben, amely minőségben igen sok esetben felülmúlja a külföldi hasonló termények minőségét és végül bebizonyosodott már az is, hogy most már sem Német-, sem Francia- ország, mégkevésbé Hollandiából Chrysantennum virágot nem érdemes hozatni és a magyar virágkereskedők nem is hozatnak, mert drágább és minőségben pedig jóval messzebb állnak a magyar Chrysantennum termel vénynél. Ugyancsak a nemes kertészkedés fellendülésének az eszmekörébe tartozik a magtermesztés is. Aki valaha is magtermeléssel foglalkozott, vagy a kérdést tanulmányozta, meggyőződhetett arról, hogy a magtermelésnek nálunk ugyancsak óriási lehetőségei vannak épen úgy, mint más kertészeti tevékenységnek, mégis, mint mindennel, ezzel is el vagyunk maradva, nem vagyunk képesek megerősödni, nem vagyunk képesek lábraállani, pedig ha valaha, úgy most mai lerongyoltságunkban, keresni kell minden módot és minden alkalmat, ahol az egyén munkát és kenyeret kaphat és rajtuk keresztül az állam is megtalálja a magáét. Hiszen ha valahol, éppen a magtermelésnél kell a legtöbb kézierő és ez a kézierő megbecsülhetetlen ott, ahol becsületesen dolgozik. Egyébként van már néhány magféleségünk, amelyből már exportunk is van, ilyen pl. a bab, borsó, spenót, saláta, mák és még egynéhány ezekhez hasonló, sajnos azonban, még a legtöbb magot külföldről hozatjuk, bár merjük állítani, hogy erre nincsen szükség, mégpedig azért nincs, mert a kísérletek megmutatják azt is, hogy eltekintve egyes exotikus növény magtermesztésétől, más minden kerti mag megterem az édes magyar rögben is. Itt azonban meg kell jegyeznünk azt a körülményt, hogy a magtermesztés és a vele való kereskedés bizalmi kérdés, hiszen senki sem lát bele a magba és ha azzal visszaélés történik, akár minőség, akár fajta tekintetében, akkor nemcsak a magnak az ára veszett el, de elveszett az egész esztendő jövedelme és elveszett a bizalom is. A külföldi, de főképpen az évszázadokra visszanyúló magtermelésnek a főgerince az, hogy amit azok a kezükből kiadnak, fajta, minőség és csírázóképesség tekintetében az száz százalékig biztos és ez az alapja annak, hogy a német magtermelés, bármilyen rosszak is a mai viszonyok, mégis él és virágzik. Ha tehát Magyarországon is azt akarjuk, hogy magvaink javarészét idehaza termesszük, súlyt kell helyezni elsősorban a megbízhatóságra, mert egyébként a magyar mag csírázóképessége, csírázási százaléka az eddig tett kísérletek alapján igen nagy és bizalmat gerjesztő és végül ehhez hozzá kell tennünk még azt is, hogy a magtermesztés valóban jövedelmező foglalkozás, főképpen akkor, ha vidékenként megállapítjuk azt, hogy melyik vidéken milyen növénynek a magja terem meg a legjobban. Most pedig egy igen fontos termelési ághoz jutottunk, mégpedig a gyümölcstermelési ághoz.
