A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

I. rész - Dálnoki-Kováts Jenő: Koszorús mesterek

102

ügyi miniszter elismerő díszoklevelét is javaslatba hozta, amelyet el is nyert. Az 1928. évi Kézművesipari Tárlat egyik legmegcsodáltabb darabja Zier Károly analitikai mérlege volt, amellyel az aranykoszorús mesteri címet nyerte el.

ZIMMERMANN NÁNDOR nyerges- és szíjgyártó m. Hiába áltatnék magunkat, bele kell törődnünk abba, hogy egyre közeledik az az idő, amikor a lovat múzeumban mutogatják. A géperejű járművek térfoglalásával egyre jobban háttérbe szorul a ló, mint tehervontató. És a ló eltűnésével együtt számos iparágunk. így elsősorban a nyerges- és szij- gyártómesterség is veszít jelentőségéből. Ha azonban még el is telik néhány esztendő, amíg meghúzhatjuk a lélekharangot e nagymultú mesterség fölött, bátran méltathatjuk Zimmermann Nándort, mint e mesterség utolsó mohikánjának egyikét.

Zimmermann Nándor szintén egyike azoknak az iparosoknak, akik úgyszólván az anyatejjel szívták magukba mesterségük szeretetét. A cég, amelynek tulajdonosa immár 90 esztendős múltra tekintheti vissza és ő tanulnivágyásával, szorgalmával csak növelte elődjei jó hírnevét. Zimmermann Nándor, aki 1873-ban született Budapesten, már zsenge gyermekkorában atyja szíjgyártó és nyerges műhelyében játszadozott és a pitykézésnél meg a métázásnál nagyobb gyönyörűség volt számára, ha a műhelyben talált bőrhulladékokból pajtásainak játéklovakra szerszámot készíthetett. Tizenhárom éves korában atyja műhelyébe került inasként és a millenáris kiállításra kerülő munkákban már nagy lelkesedéssel vett részt. Segéd korában bevonult huszárnak és az 1900. évi párizsi világkiállítás előkészületei idején a kereskedelmi miniszter felszólítására szabadságot kap, hogy kiállítási munkáit elkészíthesse. Katonai szolgálatainak befejezése után visszakerül atyja műhelyébe és nagy körültekintéssel lát hozzá az üzem átalakításához. Kezdeményezésére az eddig csak igáslószerszámok készítésével foglalkozó műhely hintólószerszámok készítésére is berendezkedik és az elfoglaltság növelését mi sem bizonyítja jobban, mint a foglalkoztatott munkások számának fokozatos növekedése. A hazai keretek, mint minden ambiciózus iparost, Zimmer- mannt is a külföldi viszonyok megismerésére sarkalták és gondosan előkészített tanulmányútja elvezette mindazokba a városokba, ahol tudása bővítésére alkalom kínálkozott. Bécs, Salzburg, München, Nürnberg, Frankfurt, Köln, Hamburg, Helgoland, Berlin, Lipcse, Drezda, Prága tanulmányútjának főbb állomásai, amelynek befejeztével átveszi atyja üzletét. Mint önálló mester különös súlyt helyez arra, hogy készítményei necsak a gondos elkészítés és külső csín tekintetében legyenek elsőran- gúak, de szakítva azzal a különösen a külföldön elterjedt rossz szokással, amely az igáslovakat mázsás szerszámokkal terheli, a könnyebb kivitelre törekszik és e célját a hagyományok megsértése nélkül teljes sikerrel el is éri.

A háború természetesen Zimmermann Nándort sem kímélte meg. A tétlenségben eltöltött hét esztendőt az üzem megsínylette és annál elismerésreméltóbb Zimmermann kitartó szorgalma, mert 1921-től kezdve műhelye ismét fellendül és egyre szélesebb körök foglalkoztatják műhelyét. Az 1925. évi első Országos Kézművesipari Tárlat adott neki alkalmat arra, hogy a cég 90 esztendőn át szerzett különböző kitüntető-