A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
I. rész - Dr. Bertalan István: A magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyai
59 végül ha a kereskedősegéd munkaadója beleegyezése nélkül akár maga, akár más számlájára kereskedelmi ügyleteket köt. A segéd is megszüntetheti azonnali hatállyal a szolgálati jogviszonyt, ha munkaadója vagy családtagjai közül őt tettleg bántalmazzák, ha becsületében súlyosan megsértik, ha vele szemben a munkaadó szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, ha az iparos őt munkával ellátni nem képes, ha a munka folytatásánál egészsége vagy élete veszélyben van, végül ha munkaadója vagy hozzátartozója törvényellenes tettre vagy erkölcstelenségre csábítja. A próbaidő alatt az a szolgálati időtartam értendő, amely alatt a munkaadó alkalmazottját megokolás nélkül, rögtöni hatállyal elbocsáthatja és amely idő alatt az alkalmazott is jogosult szolgálati jogviszonyát azonnal megszüntetni. Az ipartörvény 88. §-a értelmében a próbaidő tekintetében a felek szabadon egyezkedhetnek. Ha megegyezés nincs, a szerződés csak egyheti próbaidő eltelte után válik kötelező erejűvé. A kereskedősegédeknél és tisztviselőknél a próbaidő külön kikötendő. II. A fentismertetett jogszabályok mutatják, hogy a munkaadó és alkalmazott közötti szolgálati jogviszony törvényes szabályozása jelenleg* nálunk meglehetősen hiányos, Éppen ezért a gazdasági körök régen sürgetik egy átfogó és a szolgálati jogviszony minden kérdésére kiterjedő kódex elkészítését. Ennek a kódexnek tervezete már meg van. Nem régen a Magyar Társadalompolitikai Társaságban megvitatás alá került. Ezt a tervezetet — amely 9 fejezetre oszlik és 115 §-ból áll — a következőkben ismertetjük: A törvény érvénye — amennyiben kivételt nem tesz — kiterjed mindazoknak a szolgálati viszonyára, akik iparosnak vagy kereskedőnek vállalatában, mint tisztviselők vagy kereskedősegédek vannak alkalmazva. Kétség esetén azt, hogy az alkalmazott a törvény érvénye alá tartozik-e vagy sem, a szolgálat jellegének és ezt minősítő közfelfogásnak: alapján kell megítélni. A szolgálati szerződés, ha a törvény mást nem rendel, bármely alakban megköthető. Ha a szerződéskötés nem írásban történt, a munkaadó akkor is köteles a megkötéstől számított három hónap alatt a megállapodás lényeges kikötéseit magábafoglaló iratot az alkalmazottnak kiadni. Ebbe a levélbe fel nem vett vagy vele ellenkező szerződési kikötések bizonyíthatók. Ha a felek valamely joga vagy kötelessége tekintetében sem a törvény, sem a szolgálati szabályzat, sem a szerződés nem rendelkezik, a hasonló vállalatokban hasonló alkalmazásban levők tekintetében fennálló szokás az irányadó. A szerződés nem tartalmazhat olyan kikötést, mely kényszerítő jogszabálytól, vagy a feleket kötelező munkaszabály-szerződéstől, vagy a szolgálati szabályzattól az alkalmazott hátrányára eltér. Az alkalmazott lemondása a szóban- forgó szabályokban biztosított jogáról érvénytelen. A szerződés egy- részének semmisége, a többinek érvényességét nem érinti. A szolgálati viszony alapján támasztható követelések úgy a munkaadó, mint az alkalmazott részéről az érvényesíthetőség kezdőpontjától számított három év alatt elévülnek. A versenytilalmi megállapodás csak akkor érvényes, ha az alkalmazott a megállapodás létesítésétől nagykorú volt
