A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

204 Reich Lajos műszerész és kerékpárke- reskedő Kossuth L.-u. Szül 1905 Felső- tolcsva, szab. 1923 Miskolc. Szaktanul­mányait Németországban, Budapesten, Miskolcon és Putnokon folytatta. 1929- ben alapította modernül (vili. motor) be­rendezett műhelyét. Motokerékpár, kerék­pár és varrógép eladásával és javításával foglalkozik. Egy segédet és tanulót fog­lalkoztat. A PIASE ügyv. elnöke. Rosenblum Ármin cipőfelsőrész készítő mester, Serényi tér. 1907-ben Budapes­ten született, 1925-ben Putnokon szab. fel. A fővárosban és Putnokon fejlesz­tette szaktudását. Budapesten 1927-ben a technológián szabászati tanfolyamot végzett. 1928-ban önállósította magát. Ö Putnok első szakmabeli iparosa. Sánta Tapody Árpád könyvnyomda túl. s könyvkötő m. Tompa u. Szül. 1898 Böki, szab. 1916 Dobsina. Háború alatt az orosz és olasz fronton harcolt, kit.: bronz vit. é. és K. cs. k. Segéd Dobsinán és Ózdon volt. 1926-ban önállósította magát. Gép­erejű üzemében üzleti nyomtatványokat és könyveket készít. Neje Klausmann Zsuzsanna Irma. Schwarcz Zsigmond kávéháztulajdo­nos Kossuth L.-u. 238. 1873-ban szül., 1888 óta van a szakmában. Arad, Nagy­várad, Miskolc és Budapest kávéházai­ban gyakorolta magát a szakmában. 1901- ben alapította putnoki üzletét. Végigküz- •dötte a háború összes frontjait, majd mint tábori csendőrőrspar. telj. szóig. Kit.: kor. vasker. és K. cs. k. Neje Bartos Bertus. Soltész Gyula géplakatos m. Rákóczi-u 1893-ban szül., 1910-ben szab. Ózdon és Budapesten volt segéd, majd a Jolsvai Bányatelep gépésze lett. Innen vonult a háborúba. Az orosz fronton hadifogságba esett, 1921-ben tért haza. 1929-ben ön­állósította magát. Neje Benyó Erzsébet. Szabó László műköszörűs. Szegedi Lajos asztalos m. Kossuth L.- u.212. Putnokon 1905-ben szül., u. ott 1922-ben szab. Budapesten és Putnokon 4-4 évig jeles mestereknél tökéletesítette szaktudását. 4 polgárit és Budapesten technológiai tanfolyamot végzett. 1930- ban alapított műhelyében minden szak­mába vágó munkát végez. Rokonságában 2 hősi halált halt és 2 vitéz van. Szlabej János kép. kőműves m. és épít. váll. Kossuth L.-u. 214. Tel.: 43. Szül. 1878 Rimaszécsen, szab. 1895 Putnokon. Budapesten, Kassán és Debreczenben volt segéd. 1903-ban önállósította magát. 1905-ben nyert képesítést. Iskolák, temp­lomok és magánházak építése fűződik ne­véhez. Állandóan 8 segédet tart, de alka­lom szerint 70-80 segéddel is dolgozik. Vezetésre predesztinált iparos egyéniség. 23 éves korában már Ipt. elnök volt. Az Ip. Kör elnöke, a Tűzoltó Test. alparancs- noka, Iparkamarai tag, közs. képv., két évtized óta egyházi gondnok stb. stb. Szorgalmával több házat, szerzett. Részt- vett a háborúban. Neje Elek Irma. vitéz Szurdoky Pál kép. kőműves m. és épít. váll. Rákóczi-u. 165. (saját ház) Szül. 1886-bap Rimaszécsen, szab. 1902- ben Putnokon. Miskolci, győri, gyöngyösi mestereknél praktizált, Budapesten mun­kavezető volt. 1912-ben nyert képesítést, ugyanakkor önállósította magát. Ipt. elölj, és számvizsg. biz. tak, közs. képv., törvh. biz. tag, Ip. Kör alelnök stb. stb. Mint ténylegest érte a háború kitörése, az orosz és olasz fronton harcolt, megsebe­sült, mint tiszthelyettes szerelt le, a nagy ezüst, kis ezüst és két bronz vit. é., a K. cs. k., seb. é., szóig. érd. kér., jub. kér. és német háborús szóig. é. tulajdonosa­ként. 1928-ban avattatott vitézzé. Tóth János kocsifényező és kárpitos m. Kossuth-u. 231. Putnokon 1906-ban szül., u. ott 15 éves korában szab. fel. Tiszadob, Ózd és Abaujszántó jobb mestereinél praktizált. 1930-ban alapította műhelyét, amely máris jó hírnévnek örvend. Tóth Vilmos asztalos m. Kossuth L.-u. 231 (saját ház). Putnokon 1883-ban szül., 1900-ban szab. Miskolc, Debreczen, Győr, Szombathely és Budapest műhelyeiben fejlesztette szaktudását. 1908 óta önálló. Épület és bútor asztalosságot folytat. Munkái közül a polgári iskola, az elemi iskola és a járásbíróság szakmába vágó munkáit említjük fel. 2 segéddel és 2 ta­nulóval dolgozik. Ipt. elölj, tag, tanonc vizsg. biz. tag, volt Ipt. jegyző. Mint ténylegest érte a háború kitörése, az orosz fronton volt. Neje Horváth Margit. Ujházy Vilmos szabó m. Kossuth L.-u. 153. (saját ház) Nagybajomban 1865-ben szül., u. o. 1879-ben szab. fel. Székesfe­hérvár, Nagykanizsa, Csurgó, Erdőcsoko- nya s Babocsa voltak segédéveinek állo­máshelyei. 1895 óta önálló. Ipt. elölj. tag. Résztvett a világháborúban. Gr. Andrássy ut 152 alatt is van saját háza. Neje Klein Mariska. Vajthó József szabó m. Kigyó-u. 278. (saiát ház) Szül. 1884-ben Susa, szab. 1900-ban. Budapesti, újpesti, losonci és

Next

/
Thumbnails
Contents